Céltartalék: az óvatosság elvének érvényesülése
Levezetjük, miért szükséges a céltartalék-képzés, és ismertetjük a szabályozást.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Július 1-jén biztosan elindul az online számlázás, miután a Magyar Közlönyben megjelent a Pénzügyminisztérium erre vonatkozó rendelete – hívta fel a figyelmet a MAZARS. A rendeletet a szakértők már régóta várták, és ahogy arra számítani lehetett, a tárca semmilyen haladékot nem adott a valós idejű adatszolgáltatás július 1-jei indulásával kapcsolatban.
„Fontos, hogy a rendeletben semmilyen technikai specifikációt nem emeltek jogszabályi szintre, az adatokat tehát a NAV közleményében meghatározott módon, és adatszerkezetben kell majd elektronikusan megküldeni. Ebből viszont az is következik, hogy a jelenlegi specifikáció talán még nem is végleges. Az utóbbi hónapokban is számos módosítás történt” – idézi a MAZARS közleménye H. Nagy Dániel adóigazgatót.
Jelenleg a 0.14-es verzió a legfrissebb a NAV honlapján, ám érdemes nyomon követni az oldal változásait, mert bármikor felkerülnek újabb verziók is. A verziókat tesztelés közben is fontos figyelni, hiszen a rossz verzió használata a hibaüzenetekből a tesztidőszakban még büntetlenül kiderülhet, később azonban komoly gondokat okozhat.
„Noha a NAV várhatóan nem fogja rögtön indulás után a maximális bírságokat kiszabni, előbb-utóbb várható a szigorú ellenőrzések és büntetések megjelenése. Épp ezért érdemes mielőbb felkészülni a változásokra. A témával még most sem késő foglalkozni, hiszen a szükséges fejlesztések akár 3-4 hét alatt is lefuthatnak. Emellett egyéb alternatív megoldásokkal is megoldható az átállás időszaka, amennyiben a számlázóprogramot ilyen rövid idő alatt mégsem sikerül az előírtaknak megfelelően módosítani” – emelte ki H. Nagy Dániel.
A július 1-jén induló adatszolgáltatási kötelezettség a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyokra terjed ki, azaz a Magyarországon csupán áfaregisztrációval rendelkező adóalanyokra is. A kötelezettség akkor áll fenn, ha a kibocsátott számla 100 ezer forintot elérő vagy ezt meghaladó áfát tartalmaz, és a számla befogadója belföldön nyilvántartásba vett adóalany. Kivételt képeznek tehát az adómentes és a fordított adózás alá eső ügyletek, vagy az eva alany felé kiállított számlák.
[htmlbox sznkk_2018]
A kötelezően szolgáltatandó adatok körét egyébként alapvetően az áfatörvény határozza meg, ám a technikai részletek ennél jóval bonyolultabbak. A felkészülést segítendő a NAV emiatt kézikönyvet is kiadott, ám sok fejlesztőnek ennek ellenére is okozott és okoz nehézséget a felkészülés. Épp ezért egy hónappal az indulás előtt mindenképp érdemes utánanézni, hogy az általunk használt rendszer megfelel-e az előírásoknak – zárul a MAZARS közleménye.
Levezetjük, miért szükséges a céltartalék-képzés, és ismertetjük a szabályozást.
A cikksorozat befejező részében néhány speciális esetkörről lesz szó.
Nem minden leltárhiány von maga után áfafizetési kötelezettséget. Bemutatjuk a szabályozást.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!