Cikkek

Osszuk be másképp: a részmunkaidő

Szerző: Munkajog.hu
Dátum: 2015. október 21.
Rovat:

Az atipikus munkaidő-szervezési módszerek közül a részmunkaidő az egyik legritkábban előforduló megoldás ma Magyarországon. Dr. Kozma Anna, a XII. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadásában a részmunkaidős munkaszerződések legfontosabb tudnivalóit ismertette munkáltatói és munkavállalói szemszögből, és bemutatta a foglalkoztatási forma speciális eseteit is.

Lesz-e a szakszervezeti reneszánsz?

Szerző: Ado Online
Dátum: 2015. október 26.
Rovat:

„Hogyan tovább szakszervezet?” címmel tartottak kerekasztal beszélgetést múlt héten Visegrádon a XII. Magyar Munkajogi Konferencián, ahol a munkavállalói érdekvédelem hazai és európai kilátásait taglalták a meghívott vendégek. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy az európai szakszervezeti mozgalmak válságban vannak és arra is vállalkoztak, hogy felvázolják, milyen megoldásokkal újulhatnának meg ezek a munkavállalói szervezetek.

Osszuk be másképp: munkaidőkeret és elszámolási időszak

Szerző: Munkajog.hu
Dátum: 2015. október 27.
Rovat:

Az atipikus munkaidő megszervezési módszerek közül a munkaidőkeret és az elszámolási időszak intézményéről tartott előadást Máriás Attila a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója a XII. Magyar Munkajogi Konferencián. Az előadó kitért arra, hogy a munkáltatóknak milyen módon van lehetősége munkaidőkeret vagy elszámolási időszak elrendelésére és azt is megtudhattuk, mik ezen jogintézmények korlátai.

Osszuk be másképp: részmunkaidő

Szerző: Ado Online
Dátum: 2015. október 28.
Rovat:

Az atipikus munkaidő-szervezési módszerek közül a részmunkaidő az egyik legritkábban előforduló megoldás ma Magyarországon. Dr. Kozma Anna, a XII. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadásában a részmunkaidős munkaszerződések legfontosabb tudnivalóit ismertette munkáltatói és munkavállalói szemszögből, és bemutatta a foglalkoztatási forma speciális eseteit is.

Osszuk be másképp: munkaidőkeret és elszámolási időszak

Szerző: Ado Online
Dátum: 2015. november 4.
Rovat:

Az atipikus munkaidő megszervezési módszerek közül a munkaidőkeret és az elszámolási időszak intézményéről tartott előadást Máriás Attila a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója a XII. Magyar Munkajogi Konferencián. Az előadó kitért arra, hogy a munkáltatóknak milyen módon van lehetősége munkaidőkeret vagy elszámolási időszak elrendelésére és azt is megtudhattuk, mik ezen jogintézmények korlátai.

A prémium jogi természetének kérdései a Kúria gyakorlatában

Szerző: Munkajog.hu
Dátum: 2015. december 4.
Rovat:

A Magyarországon jelenleg hatályos munkajogi szabályozásban nem találunk konkrét, definíciószerű fogalmat a munkabér kapcsán, ez pedig számos olyan problémát eredményezhet, amelyek megoldása elsősorban a joggyakorlatban lehetséges. Bár az absztrakció, a fogalomalkotás kétségkívül az elmélet, illetőleg a jogalkotó feladata, mégis feltételezhető, hogy egyes kérdések és jogintézmények szabályozási logikája, vagy éppen a szabályozás hiánya olyan megoldandó jogi problémákat generál, amelyek megoldása kizárólag a bírói gyakorlatban tűnik reálisnak.

Biztosítás külföldi munkavégzés esetén

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2015. december 16.
Rovat:

Egy adott társadalombiztosítási rendszer célja általában, hogy egy társadalmi szintű, kötelező kockázatközösséget hozzon létre, amelynek alapja a szolidaritás és „generációs szerződés”. [1a] Jellemzően akkor vezetnek be ilyen rendszert, ha a társadalom eljut egy adott fejlettségi szintre és emellett a társadalmi javak újraelosztásában prioritásként tud megjelenni egy általános jellegű szociális védelmi háló működtetése (látható az Egyesült Államokban zajló folyamatokból, hogy egy ilyen rendszer átfogó bevezetéséről csak a világ elenyésző számú országában van konszenzus). Éppen az érzékeny elosztási aspektus miatt fontos, hogy egy állam mennyiben kívánja kiterjeszteni szociális védelmi rendszerét azokra a személyekre, akik nem az állampolgárai.

Minimálisan fizetendő munkabér közterhei 2016-tól

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2016. január 26.
Rovat:

Első ránézésre úgy gondolhatjuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum csak a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókra vonatkoznak, de ez nem ilyen egyszerű. Rajtuk kívül az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók minimális járulékalapjának megállapításához is alapul szolgálnak. Nem hangsúlyozható eléggé, hogy a garantált bérminimum alkalmazását nem a dolgozó iskolai végzettsége határozza meg, hanem maga a munkakör által megkívánt szakképzettség.

Minimálisan fizetendő munkabér közterhei 2016-tól

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2016. február 1.
Rovat:

Első ránézésre úgy gondolhatjuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum csak a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókra vonatkoznak, de ez nem ilyen egyszerű. Rajtuk kívül az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók minimális járulékalapjának megállapításához is alapul szolgálnak. Nem hangsúlyozható eléggé, hogy a garantált bérminimum alkalmazását nem a dolgozó iskolai végzettsége határozza meg, hanem maga a munkakör által megkívánt szakképzettség.

A Törvény kapujában

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2016. szeptember 12.
Rovat:

Ezúttal is neves szakértőkkel és izgalmas témákkal várja a résztvevőket a Wolters Kluwer Visegrádon megrendezendő XIII. Magyar Munkajogi Konferenciája október 11–13. között. Számos, a mindennapi és a jogi közérdeklődést egyaránt átölelő téma megvitatására lesz lehetőség, kezdve például a rugalmasság és a munkavállalói jogállásvédelem új megközelítésétől a munkaügyi perek rendkívüli jogorvoslatain át a munkáltatói utasítás és annak korlátaiig bezárólag. Ebből az alkalomból interjúsorozatot indítunk, hogy néhány felkért előadó – saját szemszögéből – előzetesen is bepillantást adjon e témákba. Elsőként dr. Lőrincz György ügyvédet kértük fel a bemutatkozásra.