Cikkek

Úrbérrendezés a reformkorban

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2015. július 17.
Rovat:

A reformkori országgyűléseken számos olyan törvényt fogadtak el, amelyek a korszellemnek megfelelően a polgári társadalom kiépítését szolgálták. Az egyik legnehezebb terület a jobbágyság helyzetének rendezése volt: mivel a jobbágyi állapot maga volt a feudalizmus, ennek megváltoztatása nélkül elképzelhetetlen lett volna egy új társadalmi rendszer kialakítása.

Hogyan adóztattak a fáraók?

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2015. július 31.
Rovat:

Az adózás kezdetei a korai társadalmak, államalakulatok kialakulásáig vezethetők vissza. Legkorábbi dokumentált ismereteink a folyóvölgyek mentén kialakult közösségekről, így Mezopotámiából és Egyiptomból vannak. Különösen érdekes a fáraók időszaka, mert mintegy négyezer éven keresztül fennmaradt a birodalom, számos írásos és építészeti emlék maradt az utókorra, és ezek között szép számmal vannak adótörténeti jelentőségűek is.

Állati adók – az ökörsütéstől a verébadóig

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2015. október 30.
Rovat:

Az állatok régen is célpontjai voltak az adózásnak. És ma is azok. Volt, amikor az adókat állatok beszolgáltatásával, állati termékekkel kellett leróni, de ma már az a gyakoribb, hogy az állatok után állapítanak meg adókötelezettségeket. Ez sokszor eredményezett érdekes helyzeteket, vagy ma már érthetetlennek tűnő kötelezettségeket.

A Trianont követő stabilizációs kísérletek – 1. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2016. november 18.
Rovat:

A trianoni békediktátum aláírása lehetőséget teremtett a magyarországi stabilizációs folyamatok elindítására. Ez a külpolitikai, a belpolitikai társadalmi és gazdasági, ez utóbbi részeként a pénzügyi-államháztartási stabilitás megteremtését egyaránt jelentette. 

Vallás, egyház, adózás – bevezető egy sorozathoz

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2017. január 13.
Rovat:

Adótörténeti sorozatunkban eddig többnyire kerültük a vallásokkal, egyházakkal kapcsolatos témákat. Ennek jó oka volt. A terület olyannyira gazdag adótörténeti érdekességekben, hogy indokoltnak láttuk egy önálló sorozat keretében bemutatni a legfontosabbakat. A vallási ismeretekkel, világnézeti kérdésekkel csak a legszűkebben foglalkozunk, és írásainkkal senki hitvallását befolyásolni, sérteni nem szándékozunk.

Az önkéntestől a kötelezőig – a társadalombiztosítás a II. világháborúig (3. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2017. május 19.
Rovat:

A kötelező társadalombiztosítás rendszere kialakításában válságos helyzetet idézett elő az I. világháború és az azt követő politikai események. Az 1920-as évek stabilizációs intézkedései tették lehetővé, hogy a betegség- és balesetbiztosítás rendszerét kiteljesítsék. Erre 1927-ben került sor, amikor a kor követelményeinek megfelelő, modern törvényt fogadtak el.

Rovás, taksa, sarc – egy kis adóetimológia (3. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2017. augusztus 11.
Rovat:

A magyar nyelv számos olyan szót, kifejezést tartalmaz, amelyeknek adózási eredetük van. Használjuk ezeket a mindennapokban, egyeseket már kevésbé, de értjük a jelentésüket, másokat viszont már a feledés kútjába söpört az idő, illetve gyakran a használt fogalom tartalma igen távol került az eredeti jelentésétől. Ilyen szavakból, kifejezésekből gyűjtöttünk össze néhányat. Sorozatunk utolsó előtti része következik.

Adópolitika a II. világháború időszakában – 2. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2017. december 15.
Rovat:

Németország 1941. június 22-én lépett hadba a Szovjetunióval. Június 26-án volt a máig tisztázatlan kassai bombázás, másnap Bárdossy László miniszterelnök bejelentette Magyarország és a Szovjetunió közötti hadiállapotot. A német szövetség, illetve Magyarország hadba lépése a közteherviselésben is lényeges változásokat követelt meg, így például a beszolgáltatási rendszer kiépítését, illetve a jegyrendszer bevezetését.

Vesztesként a II. világháború után: a párizsi békeszerződés (1. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. április 27.
Rovat:

A II. világháborút követő évek magyarországi adóügyeire három tényező volt igen nagy hatással. A párizsi békeszerződés óriási hadisarcot rótt Magyarországra, a vidéket a beszolgáltatási kötelezettség, a városi lakosságot a jegyrendszer sújtotta, a gazdasági erőt és teljesítőképességet lényegesen meghaladó háborús erőfeszítések és a béke ára a pengő inflációját, majd hiperinflációját eredményezte. A Magyarország adótörténetét bemutató sorozatunkban ezekről lesz szó a mostani és a következő két részben.

 

Vesztesként a II. világháború után: beszolgáltatás, jegyrendszer

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. május 11.
Rovat:

A II. világháborút követően az ország által megtermelt élelmiszer nem fedezte a lakosság szükségleteit. Ezt súlyosbította, hogy a hadiadót (hadisarcot, jóvátételt) természetben kellett fizetni, és ennek egy része is gabona, illetve más élelmiszer volt. Ilyen körülmények között létszükséglet volt a kötött gazdálkodás bevezetése, illetve jelentős segélyekre is szorult Magyarország. A kötött gazdálkodásnak természetes velejárója volt a feketekereskedelem és más jogszabályok által tiltott gazdasági tevékenységek kialakulása is. A parasztság közterheit jelentősen növelő begyűjtési rendszer felszámolását Nagy Imre forradalmi kormánya határozta el, a döntést a Kádár-kormány megerősítette és végrehajtotta.