Kérdése van adózás, számvitel és társadalombiztosítás témakörben?
Az adóztatás alapelvei közé tartozik a méltányosság (igazságosság), az áttekinthetőség (világosság, transzparencia), a kényelmes teljesíthetőség (álljon rendelkezésre az adó fedezete), illetve az adóztatás költségtakarékossága (a beszedett adó lényegesen több legyen, mint amennyibe maga az adóztatás kerül, és ez minden adónemre teljesüljön). Ha ezeket az elveket megszegik, az súlyos következményekkel járhat az adózókra, de az adóztató hatalomra is.
Kunyhóadó-háború
Az ingatlanok mindig is célpontjai voltak az adózásnak, legyen az termőföld, erdő, nádas, vízfelület, lakás, vagy nem lakáscélú egyéb épület, építmény. Ennek oka lehet az, hogy az ingatlanok természetben megtalálhatóak, fellelhetőek, regisztrálhatóak; természetük, formájuk nem, vagy csak ritkán változik; általában jelentősebb értéket képviselnek; azonosítható a tulajdonos és/vagy a birtokos; az adó meg nem fizetése az ingatlan megterhelésével vagy akár elvesztésével is járhat (tehát az adó relatíve könnyen kikényszeríthető). Ez így volt több ezer éve, és így van manapság is.
Alkalmazták ezt az adófajtát a viktoriánus korban, a brit birodalomban is. Viszonylag könnyen működhetett az adózás a brit szigeteken, hiszen az adózásnak ott már ezeréves hagyománya volt, viszont a gyarmatbirodalomban ez sokkal nehezebben ment, különösen az afrikai gyarmatokon, ahol a bennszülöttek nem igazán értették ezeket a kötelezettségeket. Ettől még az angliai fiskálisok kivetették a lakhatást szolgáló építményekre az adót, praktikusan a kunyhókra (mivel az európai értelemben vett lakóépületek csak viszonylag ritkán fordultak elő). Nem vették figyelembe az adótárgy értékét (annak alacsony voltát), értékállóságát (annak hiányát), az adó összegének rendelkezésre állását (a bennszülöttek nem rendelkeztek az adó megfizetéséhez szükséges pénzeszközökkel), illetve azt, hogy olcsón beszedhetőnek kell lennie. Megállapítható, hogy az Adam Smith által 1766-ban felállított adóelvek mindegyikét megsértve vezettek be az adózást. A következmények nem maradtak el! (Megjegyzem, az adóztató hatalom sajátos logikája érvényesül abban, hogy az észérveket sem nagyon veszik figyelembe – ld. példaként a magyar internetadó elvetélt tervezetét!)
Bevezették a kunyhóadót a mai Sierra Leone, Libéria, Dél-Afrika, Zimbabwe, Uganda, Zambia (stb.) területén is. A bevezetés időpontja a XIX. század utolsó éveire, illetve a XX. század első két évtizedére esett. A cél a brit államkassza pénzzel való megtöltése, illetve a gyarmati lakosság brit szokásrendre való szorítása volt, beleértve az adó fedezetének megtermelését is, amely ekkoriban már jórészt bérmunka volt. Ez utóbbi cél sajátosan érvényesült Dél-Afrikában, ahol a bennszülöttek lakta európai stílusú házakat mentesítették az adó alól, feltéve, hogy a házban lakó családfőnek csak egy felesége volt.
Adótárgy Sierra Leonében
Sierra Leona területén is bevezették a kunyhóadót. Az adó ellen 24 törzsfőnök aláírásával petíciót nyújtottak be a gyarmati vezetéshez, de azt elutasították. Ezt követően 1898-ban fellázadtak az adó ellen. A britek kegyetlenül felléptek a lázadókkal szemben, fegyveres erőkkel szedték be az adót, a nemfizetőket a”felperzselt föld” módszerével elűzték lakóhelyükről, sokan meghaltak a fegyveres atrocitásokban. A durva módszerek eredményesek voltak, a lázadók 1898. november 11-én letették a fegyvert, a vezetők megadták magukat. A legfőbb vezetőket a brit hatóságok száműzték, de kivégzésekre is sor került, 96 lázadót felakasztottak.
A kunyhóadó ellen kisebb lázongásokra a későbbiekben is sor került, illetve más gyarmati területeken is volt lázadás a kunyhóadó ellen, így Dél-Afrikában a zuluk fogtak fegyvert 1906-ban (bambata-felkelés) a fejadó bevezetése ellen, Libériában 1915-ben volt az ún. Guru lázadás. Végül a gyarmatbirodalom felbomlása miatt került a feledés homályába ez az igencsak ostoba adófajta.
Kunyhóadó beszedése a dél-afrikai Natal-ban, 1879-ben
Kúriaadó, luxusadó, nagy értékű ingatlanok adója
A világ több országában próbálkoztak a jelentős értékű épületek, kúriák adóztatásával. Ezek a kezdeményezések gyakran a tervezési időszakban elvetélnek (hiába, ezen épületek tulajdonosai képesek az érdekérvényesítésre, eredményesen tudják a média eszközeit is segítségül hívni).
Magyarországon az elmúlt jó tíz évben két ilyen adófajtát is bevezettek: a 2005. évi CXXI. törvény szólt a luxusadóról, majd ennek alkotmánybírósági megsemmisítését (2008) követően született meg a 2009. évi LXXVIII. törvény az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról. A lakóingatlanokra vonatkozó rész megsemmisítéséről itt is az Alkotmánybíróság gondoskodott (2010. január 28.), a nagy teljesítményű személygépkocsikra, vízi- és légi járművekre vonatkozó részének hatályon kívül helyezése már a kormányzatra maradt (2010. VIII.16.).
Sokkal inkább érthető az, hogy a világ sok országában a várak, kastélyok, templomok, egyéb műemléképületek tulajdonosai, kezelői adókedvezményben részesülnek, ha helyreállítási munkálatokat végeznek, esetleg „csak” gondoskodnak az épületek állagmegóvásáról.
Adózzanak az épület díszítései is
Nem adó, de az építőnek mégis plusz költséget jelent az a szabály, amelyet az Egyesült Államokban, Wisconsinban vezettek be. Előírták, hogy azok az épületek, amelyeknek építési költsége a 100 000 $-t túllépi, kötelesek az építési költség legalább 1 %-át az épületet díszítő művészeti tárgyakra költeni.
A kötelezettség nagyon is érthető – különösen a magyarországi panelrengetegeket szemlélve –, az egysíkú, unalmas városképet izgalmassá tehetik a festett falfelületek, az oromzati díszek, esetleg az épület homlokzatán elhelyezett egyéb díszítőelemek, de akár még a tetőfedő anyag jó megválasztása is. Ha megnézzük nagy építészeink XIX. század második felében, XX. század első felében tervezett épületeit, jól látható, hogy nagy műgonddal tervezték meg a külső látványelemeket is. És nem volt jelentősége annak, hogy az épület neogótikus, neoklasszicista, esetleg szecessziós vagy bauhaus stílusban épült!
Épületdíszek a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületén (Budapest, Dob utca)
Ezzel az „adófajtával” csak egyet lehet érteni!
(A sorozat következő, befejező részében erre az adófajtára még visszatérünk, mivel van hazai aktualitása is.)
A cégtábla kihelyezése is adóköteles
„Divatos” adófajta, a közelmúltban sok szerbiai önkormányzatnál bevezetett cégtábla-adó (elnevezése szerint ez illeték, de közgazdasági tartalma szerint nagyon is adóról van szó; hasonló félrevezetéssel nálunk is találkozhatunk: a pénzügyi tranzakciós illetéket jogosan nevezzük a köznyelvben „sárgacsekk-adónak”).
A fennen hangoztatott vállalkozásbarát politikát kevéssé valósítja meg ez a fizetési kötelezettség, hiszen a kihelyezett cégtáblák számától, sőt nagyságától is függ a fizetendő összeg.
A „szép kilátás” adója
És most lássunk egy olyan adófajtát, amely – egyelőre – nem valósult meg.
Az Egyesült Államokbeli New Hampshire-ben született meg 2005-ben az a javaslat, amely szerint a szép kilátást vegyék figyelembe az ingatlan értéknövelő tényezőjeként, és így ez is legyen része az ingatlanok utáni adóalapnak.
Nem kétséges, hogy az ingatlan fekvése, az ingatlanról, az épület ablakaiból látható festői táj értéknövelő tényező. Ugyanakkor adószakember vagy ingatlanszakértő legyen a talpán, aki ennek értékét meg tudja becsülni. Nagyon is vitatható, hogy ki mit tart szép kilátásnak, és könnyen bekövetkezhetnek olyan események, amelyek az esztétikai élvezeteket megszüntetik (leég egy hegyoldal, gyárat telepítenek, földcsuszamlás stb.).
A szép kilátást is megadóztatták volna
Az értéknövelő tényezőről hosszas vita alakult ki, végül 2012-ben a jogalkotási bizottság elutasította a tervezetet.
Értéknövekedési adó
Az elmúlt időszakban több alkalommal felvetődött Magyarországon is az értéknövekedési adó bevezetésének ötlete. Nem ritkán felelős politikai vezetők tettek erre javaslatot.
Nem kétséges, hogy ha egy meghatározott területen például ingatlanfejlesztést valósítanak meg, metrót építenek, kulturális intézményt (például színház) hoznak létre, vagy egy egyetem létesül, ezek képesek felértékelni a már meglévő ingatlanokat, lakásokat is. Ez még akkor is megtörténhet, ha munkahelyeket létesítenek egy területen. Az értéknövekedés gyakran nagyságrendi, a beruházások megvalósulásával az ingatlanárak akár a többszörösükre is emelkednek.
A javaslatok készítői általában azt fogalmazzák meg, hogy ez az értéknövekedés független a tulajdonosok magatartásától, és társadalmilag is igazságosnak lehet tekinteni, hogy ezt a vagyongyarapodást „megcsapolja” az állam.
A jól hangzó érveléssel szemben sokkal több ellenérvet lehet hozni:
– az értéknövekedés nem eredményezi az adófedezet rendelkezésre állását;
– az egyszerűség, egyértelműség nem teljesül, az értéknövekedés mértékének megállapítása rendkívül szubjektív, egyáltalán nem biztos az, hogy piaci körülmények között az realizálható is lesz; bevezetése bírósági eljárások tömeges megjelenését eredményezheti;
– lakások esetén gyakran a tulajdonosok egyetlen, lakhatást szolgáló létesítményét terhelnék meg az adóval, ami akár szociális problémákat is felvethet, az pedig nem várható el a lakóktól, hogy a felértékelődött ingatlanjukból elköltözzenek;
– az értéknövekedéssel szemben értékcsökkenési kártérítésről is szót kellene ejteni, mivel egyes beruházások nem növelik, hanem csökkentik az ingatlanok értékét (jó példa erre a Cegléd déli részén létesített disznóhizlalda, amelynek „illatanyaga” a közelben lakók életét igencsak megkeseríti, sőt a kialakult helyzet és a hatóságok tehetetlensége már többször adott témát országos médiumoknak is);
– az értéknövekedés ma is adózhat (szja, társasági adó, illeték, áfa), ha az ingatlanok beszerzése a beruházás megkezdése előtt spekulációs célú volt, és a beruházás elkészülte után gyorsan értékesítik az ingatlant.
A miniszter az interjúban reagált Botka László MSZP-elnök korábbi javaslatára, miszerint luxusadót kellene bevezetni a leggazdagabbaknak. Varga szerint a kormány a bevételeket nem új adók kivetésével, hanem a feketegazdaság visszaszorításával szeretné elérni és minden érintettől be akarja szedni az előírt adót.
Botk László terve szerint az 1 millió forintnál nagyobb havi jövedelemmel rendelkezők, a 100 millió forintnál nagyobb vagyonúak, valamint a 100 hektárnál nagyobb földterületet tulajdonlók fizetnének luxusadót, amiből évi 300 milliárd forint bevételre tehetne szert az állam – írja az Index.
Botka László, MSZP-s politikus az ATV A nap híre című műsorában azt mondta, hogy a párt adómentessé tenné a minimálbért, mivel az EU-n belül a magyar jövedelmeknél a legnagyobb az elvonás – írja az Index.
A szocialisták azt is javasolják, hogy a vagyonos rétegek magasabb adóval járuljanak hozzá a közterhekhez. Botka szerint azoknak kellene többlet-hozzájárulást fizetniük, akiknek 1 millió forintnál nagyobb a havi jövedelmük, akiknek 100 millió forintnál több a vagyona és akik 100 hektárnál nagyobb földterülettel rendelkeznek.
Botka szerint a luxusadóval 300 milliárd forintot lehetne beszedni, amit a szegények felzárkóztatására lehetne fordítani – írja a lap.
Széles azoknak a szépészeti eszközöknek, eljárásoknak a tárháza, amelyeket alkalmaztak a múltban, illetve alkalmazunk a jelenkorban is. Ezek közé tartoznak a szem, a bőr, a köröm, a fog és a hajápolással kapcsolatos termékek, szolgáltatások, a tisztálkodással kapcsolatos termékek.
Szintén ide sorolható a ruházat és az ékszerek köre, ezekre egy későbbi írásban fogunk kitérni.
Az alábbiakban néhány sajátos esetet mutatunk be, amikor adóztatásra okot adó körülménynek tekintették a termékeket, tevékenységeket. Ezek közül több is ismert lehet, de sokszor előfordul, hogy a látszat csal, és érdemes az intézkedések tényleges tartalmát, célját is megvilágítani.
A parókaadó, a parókaillatosító adó és a hajpúderadó
Parókát már az ókorban is hordtak. Ismerték többek között az asszírok, az egyiptomiak, a rómaiak is. Egyiptomban a kopaszra borotvált fejet ékesítették parókával, még a nők is, sőt az álszakáll is használatban volt, mint sajátos uralkodói jelvény, még a fáraónők is alkalmazták. Rómában a szőke haj volt a divat, megirigyelték a germán lányoktól, a sötét hajat szőke paróka alá rejtették.
A keresztény Európában sokáig nem használtak parókát, a Napkirály, XIV. Lajos hozta divatba. Nála ez a korai kopaszodás elrejtését szolgálta, de az uralkodót követték az udvarban, és egyre többen már divatból is parókát viseltek.
Adóköteles tényállások
A parókaviselésnek egy másik oka a szifilisz elterjedése volt, ugyanis ennek és kezelésének következményeként kihullott az emberek haja, és a szégyellnivaló betegséget a póthaj viselésével lehetett elrejteni. Különösen a nagyvárosokban – főleg Párizsban és Londonban – ez már szinte járványszerűen jelent meg. Meg kell még jegyezni, hogy a kor higiéniai viszonyai csapnivalóak voltak, a fürdés, mosakodás – különösen a felsőbb körökben – nem volt divatban, ami még inkább teret adott a paróka népszerűségének.
Természetesen mindez beindította a parókaüzletet, és a kiegészítő eszközök, szerek (rizspor, hajpúder, vakarók stb.) üzletét. A XVII. században még a hosszú, göndör paróka volt a divat, és főleg a férfiak hordták, a hölgyek sokszor megelégedtek a haj egy részének pótlásával, hosszabbításával. A XVIII. században viszont már a felső körökben valóságos hajkölteményeket viseltek Európa nagyvárosaiban, de a gyarmatokon is. A parókák tündöklő fehérségét rizsporral érték el.
A mívesebb parókát finom női hajból készítették, sokszor szegényebb sorsú lánygyermekek haja bánta a divatot, de a kevésbé tehetőseknek meg kellett elégedni a ló- vagy kecskeszőrből készült pótlásokkal.
Nem véletlen, hogy az adókért felelős pénzügyi szakemberek ezt követően külön adót vetettek ki a paróka viselésére. Ez történt Franciaországban is, ahol a paróka minőségétől, árától függően 20 sou és 3 livre között volt a fizetendő adó; az adó megfizetését a parókában elhelyezett, abba bevarrt állami bélyeggel kellett igazolni.
Poroszországban igen elterjedt volt a paróka viselése, ottan 1701-ben vezették be a parókaadót. Eleinte a paróka árának 6 %-át kellett adóként leróni, és itt is a parókába bevarrt adóbélyeg volt az igazolás módszere. Az adó megfizetését az adóztatást bérbe vevő személyek akár az utcán is ellenőrizték, aminek persze gyakran tiltakozás lett a következménye. Egy évvel később finomítottak az adóztatás módszerén, a királyi rendelet a társadalmi osztályok (azok fizetőképessége) alapján határozta meg az adó összegét. Az 1.osztályba tartoztak a miniszterek és a főtisztek (vezérőrnagyig), ők évi 2 tallér és 12 garast fizettek; a 2. osztályba tartozó kamarai tanácsosok, bírák, katonatisztek (őrnagyig) kötelezettsége évi 2 tallér volt; a 3. osztályhoz tartozó ügyvédek, katonák (zászlósig), kereskedők, művészek, borbélyok évi 1 tallér és 8 garassal róhatták le kötelezettségüket; a 4. osztály szerinti kishivatalnokok, kiskereskedők, kézművesek már csak évi 20 garassal tartoztak; az 5. osztályba tartozott minden egyéb férfiember, akiknek kötelezettsége évi 12 garas volt. Adómentesek voltak viszont a papok, a tanítók és a 12 éven aluli gyerekek. Hiába, a poroszos akkurátusság már akkor is megnyilvánult.
Angliában szintén bevezették a parókaadót, de a paróka mellett adót kellett fizetni 1795-től a parókák illatosító szerei (parfümök és aromás porok) után is. A hajporhasználóknak igazoló passzust kellett szerezni a helyi békebírótól, az adót lerovók listáját a helyi templom kapujára is kifüggesztették. Az ellenőrzés tehát igen magas szintű volt, aki nem fizetett, külön pénzbírságot kapott.
Angliában is voltak, akik mentesek voltak ezen adók alól, így a királyi család tagjai és alkalmazottaik, az alacsonyabb jövedelmű lelkészek, a hadseregben és a tengerészetnél szolgáló egyes – általában alacsonyabb rangú – személyek. Az igazolásokat csoportosan is ki lehetett váltani: például, ha egy apa már két lányát is kiházasította, vagy a mesterember a szolgáira is kiválthatta azt.
Fennmaradtak statisztikai adatok is: 1812-ben 46 684 ember fizetett adót, 1855-ben már csak 997-en.
Ez a fajta túladóztatás is csökkentette a későbbiekben a parókák népszerűségét. Ezeket az adókat aztán a XIX. század nagy adóváltozásai (jövedelemadó és forgalmi adó bevezetése) során, 1869-ben törölték el.
A középkort idéző parókahasználat ugyanakkor nem tűnt el teljesen, egyes jogászi mesterségeknél ma is alkalmazzák Angliában és az Egyesült Államokban is, de néhány korábbi gyarmati országokban is fennmaradt a hagyomány.
A szappanadó
Amint arra már utaltam, a középkori Európában, különösen a felsőbb osztályokhoz tartozók körében a tisztálkodás nem volt népszerű. A pestis terjedésének egyik okát a közös tisztálkodásban látták, ezért azt inkább mellőzték. Előfordult, hogy éveken keresztül nem mosakodtak (erre még büszkék is voltak), étkezések előtt is legfeljebb ujjaikat mártották citromos vízbe az arisztokraták. Persze a testszagot mindenféle illatosítókkal, vastag beillatosított ruházattal próbálták palástolni.
A fürdőházak alkalmazása divatban volt a XV. századig, és jó tudni, hogy azokban a tisztálkodáson kívül egyéb dolgok is történtek, erre lehetőséget adott a közösen (férfiak, nők vegyesen) és ruhátlanul végzett „lubickolás”. Micsoda különbség ez az arab és török fürdőkultúrával szemben!
Ilyen körülmények között persze logikus az, hogy a tisztálkodást segítő szappant Európa szinte minden országában megadóztatták. Angliában a Stuartok (XVII. század elejétől) vezették be, és csak két és fél évszázaddal később, Viktória királynő uralkodása alatt, 1853-ban törölték el a szappanadót.
Kézműves szappanok
Fürdőkád adó
A tisztálkodás egyik, már az ókorban is alkalmazott módszere a fürdőkádban való fürdés. Az Egyesült Államokbeli Virginiában a fürdőkádat fölösleges luxuscikknek minősítették, ezért 1843-ban egy sajátos feleslegességi adót vetettek ki rá.
Sajátos értelmezést ad ennek az adónak a svéd király közelmúltbeli nyilatkozata, amely szerint ő betiltaná a kádfürdőzést. XVI. Károly Gusztáv ezt azzal indokolta, hogy a tusolással sokkal kevesebb víz fogy, a kádfürdőzéshez használt 70-80 liter víznek csak a fele. Ez döbbentette rá arra, hogy minden kádat be kéne tiltani.
Azért elgondolkodtató, hogy minderre akkor döbbent rá, amikor a párizsi klímacsúcsra készült utazni, ahol persze téma lehetett az is, hogy sok ország jelentős vízhiánnyal küzd. Hiába, a politikai megfontolások időnként képesek felülírni a racionalitást is (sic!).
Adózzanak a fürdőkádak!
Szoláriumadó
A szoláriumok sem úszták meg, de az ezzel kapcsolatos adó nem a rég-, hanem a közelmúltban talált megvalósítókra.
A németországi Essenben vezették be az adófajtát a szolárium-szalonokra. Gépenként havi 20 euró „barnulási adót” kell a szolárium tulajdonosoknak befizetni az önkormányzat számlájára.
A több mint félmilliós Essen városában nem túlzás a városatyák által remélt 150 ezer eurós bevételi terv, ennyi adó már 625 gép után is befolyhat a kasszába.
Tetoválás- és piercing-adó
A tetoválást évezredek óta alkalmazza az emberiség sajátos megkülönböztető jegyként (tengerészek, bűnözők stb.), de igazán nagy divatja a XX. század második felében alakult ki. Ehhez társult a piercing-viselés divatja, amely szintén nem újkeletű, hiszen a fülbevaló (és más gyűrűk, függelékek is!) már régebben is szokásban volt.
Az Egyesült Államokban különösen divatossá váltak ezek a testmódosító, testékesítő módszerek, nem véletlen, hogy ott találták ki azt, hogy ezekre külön is ki lehet vetni adót. Arkansasban a testékszer és a tetoválás 6 százalékos forgalmi adóterhet visel, amelyet a művészeknek fel kell számítani a szolgáltatási ár után. Nem valószínű, hogy ez elriasztja a fiatalokat attól, hogy ilyen módon szerezzenek maguknak egy életen át megmaradó emléket.
Csak óvatosan jegyzem meg, hogy nálunk ezek a szolgáltatások 27 százalékos forgalmi adóterhet viselnek (igaz, az USÁ-tól igencsak eltérő adókörnyezetben).
Tampon-adó
Néhány hónappal ezelőtt borzolta a kedélyeket a női higiéniai termékekre (tampon, egészségügyi betét) Angliában kivetett 5 %-os forgalmi adó (miközben a férfiak borotválkozási eszközei mentesülnek az ottani forgalmi adó alól).
Ez ellen a luxusadónak minősített kötelezettség ellen sajátos tiltakozási formát alkalmaztak az angol hölgyek, számos fényképet tettek közzé a világhálón annak következményeiről, hogy mit jelentene e termékek használatától való tartózkodás.
Megértve a felzúdulást, azzal egyet lehet érteni, hogy nem szabad megkülönböztetni adómértékekkel a férfi és női higiéniai termékeket. Ugyanakkor ezek a termékek Magyarországon a 27 százalékos áfa-körbe tartoznak, és szerencsére, nálunk emiatt nem voltak tiltakozások.
Szakálladó
És most legyen szó a férfiakról!
A szakállviselés a férfiak „kiváltsága”, természetes, hogy ez is okot adhat az adóztatásra.
A feleségeit gyakran váltogató VIII. Henrik angol király vezette be a szakálladót, 1522-ben vagy 1535-ben (a két évszámot említik a források). Henrik maga is szakállas volt, de akkoriban az uralkodók még felette álltak az államnak (sérthetetlenek voltak), így tőle senki nem merészelte az adó befizetését követelni. Az adó összegét az adóalany társadalmi helyzetéhez igazították. Lánya, I. Erzsébet némileg átalakítva megtartotta az adónemet, a két hetet meghaladó borosta után már fizetni kellett.
Nem lehet tudni, hogy Nagy Péter, minden oroszok cárja angliai utazása alatt találkozott-e ezzel az adófajtával, de minden esetre ő is bevezette. A szakálladó bevezetésének időpontjára több évszámot is említenek az irodalmi források, de a legvalószínűbb az 1705-ös évszám.
A szakálladó megfizetése alól mentesülni lehetett, ha megfizették az 50 rubeles kötelezettséget, amelynek lerovását egy érmével kellett bizonyítani. Az érme egyik oldalán „Az adó megfizettetett”, a másikon „A szakáll fölösleges teher” felirat volt olvasható. Akit azon kaptak, hogy szakállt visel, de érmével nem tudta bizonyítani jogosságát, azt kíméletlenül megborotválták.
A szakálladó megfizetését igazoló érme
Nagy Péter intézkedéseit általában azzal magyarázzák, hogy birodalmában a nyugati szokásokat kívánta elterjeszteni, ennek részeként a férfiak borotválkozási szokását és a nyugatias ruházatot is. Ez az indoklás megállja a helyét, de van egy ennél sokkal nyomósabb ok is, amit már nemigen szoktak megemlíteni.
Az ortodox egyház tanításai szerint a férfiaknak hagyniuk kell az arcszőrzetüket megnőni, nem szabad azt eltávolítani. Az orosz társadalomra akkor is jelentős befolyása volt (és ma is van) az ortodox egyháznak, így Nagy Péter ezen intézkedésével az egyházzal, mint a maradiság képviselőivel is szembeszállt. Nem véletlen, hogy Adorján moszkvai pátriárka 1700-ban bekövetkezett halálát követően 1742-ig interregnum volt az orosz egyházban, és azt követően is csak a pátriárkánál alacsonyabb rangú metropoliták vezették az egyházat (egészen 1917-ig, bár az 1917-ben megválasztott pátriárka utáni időkben, 1925-től 1943-ig megint interregnum következett). Az orosz cárok ezzel is biztosították hatalmukat az egyház felett.
A közelmúlt és a jelenkor hasonló magyar adói
A felsorolt termékek és szolgáltatások – ahogyan erre már utalás is történt – 27 %-os áfa-terhet viselnek a jelenlegi magyar adórendszerben. Ez jól ismert, és tudomásul vett helyzet.
Az áfa-rendszer bevezetése előtt (sőt még alatt is) kellett ugyanakkor számolni azzal, hogy a szépítkezésnek további adóterhei is voltak. Magyarország EU-csatlakozásáig számos termék után kellett fogyasztási adót fizetni, tulajdonképpen luxustermékeknek minősítették ezeket a jogszabályok. Ilyen adót kellett fizetni (többek között) az arc- és ajakápolószerek, valamint az illatosító kölni, parfüm után. Az adó akár a másfélszeresére is emelhette a fogyasztói árat.
Az EU-csatlakozással búcsút mondhattunk ezeknek az adóknak, de sajnos nem véglegesen. A környezetvédelmi célokra hivatkozással 2015-től környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni a szappan, a mosó- és súrolószerek, a szépség- és testápolási termékek, a hajápolással, borotválkozással kapcsolatos termékek után is. Az adó nem annyira magas – egyelőre –, mint korábban, de a fogyasztási árat mindenképpen emeli. Újból beköszöntött a szappanadó kora!
| Ha a cikkben bárminemű hasonlóságot vél felfedezni a Tisztelt Olvasó jelenkorunk eseményeivel, jelenségeivel, akkor az nem a véletlen műve! |
Az adózás kezdetei – mint arról szó volt az előző részben – egészen az emberi társadalom kialakulásáig vezethetők vissza. Az ősközösségi rendszerben a közös szükségletekhez való hozzájárulást alapvetően a közös munkával (gyűjtögetés, vadászat, rászorulók gondozása) teljesítették. Viszont a kereskedés kezdetleges formái már ekkor kialakultak. A szomszédos közösségek különböző javakat cseréltek egymással, de talán ennél is meglepőbb, hogy a távolsági kereskedelem kezdetei is visszanyúlnak az őskorra.
Mivel kereskedtek? A kereskedés legfontosabb tárgyai a só, a szerszámkészítésre alkalmas kőzetek, ásványok, különböző festékanyagok (például okker) voltak, de a paletta már ekkor is jóval szélesebb volt.
A vándorkereskedők a magukkal vitt áru egy részét elcserélték más tárgyakra, de a területtel és erővel rendelkező közösségek a szállított termékek egy részét elvették, cserébe viszont egyfajta védelmi szolgáltatást nyújtottak a területükön átvonuló kereskedőknek. Érdekük volt, hogy a kereskedőt ne kirabolják, megöljék, hiszen akkor nem számíthattak a kereskedés folyamatosságára. Ezzel tulajdonképpen kialakultak a forgalom adóztatásának kezdetei. Erről az adótörténeti cikkekben is esett már szó (Adózás a népvándorlás, a kalandozások és Szent István korában, de szépirodalmi megjelenítése is megemlíthető: sokunk ifjúkori kedves olvasmányában, Szentiványi Jenő „A kőbaltás ember” c. művében is bemutatja a sókereskedelem őskori módszerét.
A vagyon és a forgalom adóztatása
Egészen a középkor végéig a pénz értékmérő szerepe esetleges volt, ezért adóztatni alapvetően a megszámolható, megmérhető dolgokat lehetett, így a vagyont, az árut, a létezést (fejadó), a tevékenységet, annak meghatározott hányadában határozva meg az adó mértékét, fejadó esetében konkrét termékmennyiséget vagy pénzben kifejezett összeget megjelölve. A pénzgazdálkodás szerepének erősödésével az adó összegét már gyakran pénzben határozták meg, de természetben történő teljesítésének lehetőségét fenntartották, gyakran még törvényekben is rögzítették, illetve büntették az adók pénzben való követelését.
A rabló és hódító hadjáratok, háborúk esetén is alapvetően ezeket a módszereket alkalmazták, de egyes esetekben túlléptek ezeken a formákon, és igencsak megdöbbentő sarcokat, adókat alkalmaztak. Előfordult, hogy az adót gyermekben, átadott rabszolgákban, esetleg levágott végtagokban, fejekben kellett teljesíteni, hogy más testrészeket ne is említsünk.
Gabonaösszeírás és földmérés ábrázolása Menna sírjában (Egyiptom, XVIII. dinasztia kora)
A vagyon állami adóztatása már az ókorban is bevett szokás volt. A legjobb példa erre a Római Birodalom, amelyben a vagyon 1-2 %-át vonták el adóként, esetleg mentesítve a legszegényebbeket az adózás alól. A vagyonadó a történelem során folyamatosan jelen volt, viszont a fejlődéssel, az adózás sokszínűvé válásával a jelentősége csökkent, de jelen van ma is. A vagyoni típusú adók a fejlett országokban az államháztartások teljes adóbevételének 1-5 %-át teszik ki. Magyarországon ez az arány jelenleg 1-2 % körül van, a vagyonszerzési illetékek, a gépjárműadó és a helyi önkormányzatok építmény- és telekadója mellett a közművezetékek adóját lehet megemlíteni, illetve 2015-től a befektetések területén is belép néhány vagyonadó jellegű kötelezettség.
A kereskedelmi forgalom adóztatása a legősibb időkig nyúlik vissza, ahogyan azt már a bevezetőben is érzékeltettük, ennek legkorábbi formái az idegen kereskedők adóztatását jelentették.
Az „idegenek” adóztatása mindig is jelen volt a társadalmakban, sokkal könnyebb volt, mint a „nem idegenek” adóztatása, a társadalom tiltakozásával kevésbé kellett számolnia az adóztatóknak, sőt egyfajta elégedettséget is kiválthatott ez. Erre a hatalmat gyakorlók persze nem ritkán „rájátszottak”, az idegeneket – legyenek azok átutazó kereskedők, zsidók, izmaeliták, vagy – a manapság alkalmazott adózási módszerek alapján – multinacionális cégek, az adott államban ténylegesen jelen nem lévő szervezetek és személyek (offshore, adóparadicsomok), egy területen átutazók (útdíj, dugódíj), illetve szabadidejét töltő személyek (idegenforgalmi adó).
A kereskedők, persze jól felfogott érdekeik miatt, mindig is megpróbálták elkerülni ezeket a kötelezettségeket. Olyan utakat, helyeket kerestek, amelyek mentesek voltak a vámolás alól. Nem véletlen, hogy az adóparadicsom kezdetleges formája már az ókorban is alkalmazott módszer volt (az athéni adókat elkerülendő, egy közeli szigeten létesítettek kereskedelmi lerakatokat). A hatalom persze megpróbálta ezeket az elkerülési technikákat korlátozni: kijelölték a kereskedelmi útvonalakat, megszabták a piacok helyét, a piactartás időpontját (vasárnap – vásárnap), a szabályokat megszegőket szigorúan szankcionálták. Ilyen korlátozó szabályokkal akár a jelenlegi jogrendszerekben is találkozhatunk.
Az adó és a vám tartalmilag azonos kötelezettségek voltak egészen a középkor derekáig, árumegállító helyeket jelöltek ki, ahol a forgalomhoz kapcsolódó adójellegű kötelezettségeket teljesíteni kellett. Ilyen árumegállító helyek voltak a kereskedelmi útvonalon lévő nagyobb városok, a hidak, a révek, az országhatárok. A középkor vége felé a nemzetállamok kialakulásával, a belföldi árumegállapító jogok korlátozásával (sőt megszüntetésével) a kötelezettségeket már csak az országhatárokon kellett teljesíteni, ezzel lényegében kialakult a vám intézménye. Persze ezt a kötelezettséget még inkább el szerették volna kerülni a kereskedők, a csempészet önálló üzletággá fejlődött, a csempészek gyakran nem riadtak vissza az erőszak alkalmazásától sem annak érdekében, hogy elkerüljék a közterheket. Ez indokolta, hogy a vámolással foglalkozókat feljogosították a fegyverviselésre, szükség esetén annak használatára. Ennek eléggé sajátos öröksége Magyarországon az, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszakmai területe ma is fegyveres testületként működik (ez persze – véleményem szerint – ma már anakronizmusnak tekinthető).
A püspök hídvámot szed a tournai-i katedrális (Belgium) üvegmozaik ablakán
A forgalom adóztatása egészen a XX. század közepéig egyfázisú volt abban az értelemben, hogy meghatározott termékeket terheltek adóval, és az adót a termék előállításának, szállításának, kereskedelmének meghatározott fázisában kellett megfizetni, esetleg többször is, például a határ átlépésénél és a kereskedelmi forgalomba kerülésekor is.
A forgalmi adóztatás – a már említett csempészeten túl – gyakran váltott ki elégedetlenséget, tiltakozást, sőt fegyveres felkelést is. Itt most csak egyet említünk, az amerikai függetlenségi háborúnak egyik kiváltó oka a gyarmati árukra kivetett magas adó (teaadó, bélyegilleték stb.) volt.
A forgalmi adózás területén az 1910-es évek végén vetődött fel először annak a gondolata, hogy a termelés, előállítás több fázisában kellene adóztatni, minden egyes fázisban a keletkezett hozzáadott érték viselje a terhet. Ez lényegében azt jelentette, hogy a termék eladási árának adójából le lehet vonni a beszerzéshez, előállításhoz kapcsolódó forgalmi adókat. A javaslatot Wilhelm von Siemens üzletember, a német kormány pénzügyi tanácsadója fogalmazta meg. Az adózás közgazdasági tartalma tiszta, könnyen érthető, és teljesíti is az adózással szemben megfogalmazható követelményeket, alapelveket, feltéve, hogy a gazdasági szereplők teljesítik a kötelezettségeket (ma már persze tudjuk, hogy pont ez utóbbival van a legnagyobb probléma).
Az Ybl Miklós tervezte Fővámpalota (ma Budapesti Corvinus Egyetem) épülete az 1870-es években
A többfázisú (vagy mai elnevezésével összfázisú) forgalmi adózás bevezetésére végül Franciaországban került sor először, 1954-ben. A kedvező tapasztalatok alapján a későbbiekben az Európai Közösség ezt az adózási módszert átvette, és minden, a közösséghez tartozó vagy a közösségbe belépő tagállam számára kötelezővé tette. Mára ez az adófajta vált az EU legjobban harmonizált adójává, de továbbra is van mozgástere például a kulcsok megválasztásában az egyes tagállamoknak.
Az EU az adókulcsokra vonatkozóan nagyon kevés szabályt ad, ezek – lényegében – a következők:
-
legfeljebb három adókulcs alkalmazható,
-
a termékek, szolgáltatások összességére egy általános adókulcsnak kell vonatkozni, amely nem lehet 15 %-nál kisebb,
-
két kedvezményes kulcs lehet, amelyek közül a kisebbet szuperkedvezményes kulcsnak, a másikat köztes kulcsnak nevezzük,
-
a szuperkedvezményes kulcs nem lehet kevesebb 5 %-nál,
-
a másik, köztes kedvezményes kulcsnak –, ha van – a szuperkedvezményes kulcs és az általános kulcs közé kell esni,
-
az általános kulcsnál magasabb (büntető) adókulcs nem lehet.
Van olyan EU-tagállam, amely csak egy kulcsot alkalmaz (Dániában csak a 25 %-os kulcs létezik), a legnagyobb általános kulcs Magyarországon van (27 %), a legalacsonyabb Luxemburgban (15 %). Átmeneti szabályként a 12 „régi” vagy az újonnan belépő tagállamok esetén a fenti szabályok alól ideiglenes mentességek vannak, így például Luxemburgban van 3, 6 és 12 %-os kulcs is.
Persze a rendszer ennél jóval bonyolultabb, de a részletek nem lehetnek e cikknek tárgyai.
Az EU-ban alkalmazott rendszerű forgalmi adózás egyébként terjed a világban, ma már több, mint 50 ország alkalmaz ilyen típusú rendszert. Jól felfogott érdekeik miatt az EU-val jelentős gazdasági kapcsolatot működtető országok vagy a tagi aspiránsok is ilyen adózást alkalmaznak. Európán kívül is terjed a többfázisú adózás, így Latin-Amerikában, Afrika vagy Ázsia egyes országaiban is áttértek erre.
A forgalom adóztatására az EU-n belül további szabályok is vannak. Így a tagállamoknak kötelező bevezetni az ún. ABC (Alkohol, Benzin és más üzemanyagok, Cigaretta és más dohánytermékek) termékekre jövedéki adózást. Ennek mértékére szintén vannak előírások.
Az egyes tagállamok ezen túl további egyfázisú forgalmi adókat is alkalmaznak, így Magyarországon ilyennek tekinthető jelenleg gépkocsik forgalmazásával kapcsolatos regisztrációs adó, a pénzügyi tranzakciós illeték (közkeletű elnevezéssel „sárgacsekkadó”, ami egyébként nem illeték, hanem ténylegesen adó), a népegészségügyi termékadó („chipsadó”, ami viszont tényleges tartalmát tekintve nem adó, hanem hozzájárulás [az egészségügyben dolgozók béréhez]), a biztosítási adó, a telekommunikációs adó, a kereskedelem által januártól fizetendő élelmiszerlánc felügyeleti díj (ami persze nem felügyeleti díj, hanem színtiszta adó), hogy csak néhányat említsünk az igen széles palettáról. (Az elnevezésekkel kapcsolatos megjegyzések azért is bírnak jelentőséggel, mert téves következtetésekre késztetnek bennünket a hibás fogalmak!)
A fogalmi adóztatásnak sajátos formája volt a luxuscikkek és –szolgáltatások általános szabályoktól eltérő, általában magasabb mértékű adóztatása. Így például az ókori Rómában a forgalmi adó általános mértéke 2 % volt, de a luxuscikknek számító rabszolgák után 4 % adót kellett fizetni. Még a középkorban is luxuscikknek tekintették az üvegárut, ezért luxusadóval sújtották. Érdekességként megjegyzem, hogy Daniel Defoe, a Robinson Crusoe szerzője egy ideig az üvegadók felügyelőjének tisztét is ellátta.
A XIX. századi Magyarországon luxuscikknek számított a cselédtartás, a játékasztal, a vadászfegyverek birtoklása vagy a kocsitartás is. Érdekességként megjegyzem, hogy a rendszerváltás idején a nemesfémtárgyak és drágakövek mellett luxuscikként adóztatták – többek között – az ólomkristályt, a játékkártyát, a csokoládét, a rágógumit, a kávét, a borsot, a különböző szépészeti termékeket is. Ezeknek a luxusadóknak a kivezetése szép lassan valósult meg a 90-es években és a kétezres évek elején, utoljára a kávét terhelő adó szűnt meg közülük Magyarország EU-ba való belépésével egyidejűleg. A felsoroltakból a kozmetikai termékek ismét adókötelesek lesznek, 2015-től környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni a szappan, a mosó- és súrolószerek, a szépség- és testápolási termékek, a hajápolással, borotválkozással kapcsolatos termékek után is.
Fidesz: tovább az szja-csökkentés útján
Nem a választási programjával küzd a szavazók szimpátiájáért és az újabb kormányzati mandátumért a Fidesz: a nagyobb kormányzó párt egyelőre nem közölte, mit tenne a következő kormányzati ciklusban. Ennek ellenére adóügyekben nem kell a sötétben tapogatóznunk: az elmúlt négy év intézkedései és a miniszterelnök korábbi nyilatkozatai egyértelműen kijelölik, mire számíthatunk választási győzelem esetén a harmadik Orbán-kormánytól.
Radikálisan átalakult az adórendszer az elmúlt három évben: fokozatosan bevezették a családi adókedvezménnyel megtámogatott egykulcsos adórendszert, amit a költségvetési hiány kordában tartása és a közteherviselés nevében a világrekordernek számító 27 százalékos felső áfakulcs és a szektorális különadók kiterjedt rendszere egészít ki (az idei büdzsé 746,3 milliárd forintot vár különböző gazdasági szereplőkre kirótt különadókból).
A kabinet ezen túl a kisebb cégeknek és vállalkozásoknak igyekezett a kedvébe járni a 10 százalékos, alsó társaságiadó-kulccsal és két új adófajta, a kata és a kiva bevezetésével. Ezen túl elmondható még, hogy a rekordmagas áfa miatt egyre népszerűbb áfacsalás ellen leginkább a fordított adózás bevezetésével, esetleg jól célzott áfacsökkentéssel küzd a kabinet, amely az idei adótörvények benyújtásakor többször is közölte: véglegesnek tekinti az adórendszert, amelyen már csak apróbb simításokat végezne.
Ezzel együtt a Fidesz újabb kormányzati megbízása tartogat majd érdemi lépéseket is: Orbán Viktor kormányfő többször is kijelentette, hogy egyáltalán nem híve a jövedelmek megadóztatásának, sokkal helyesebbnek tartaná viszont, ha mindenki fogyasztáskor, vásárláskor adózna.
Az irány tehát egyértelmű: Fidesz-győzelem esetén folytatódna az szja-csökkentés, és a kormány talán ismét kísérletet tenne egy újabb, 35 százalékos áfakulcs, esetleg luxusadó bevezetésére.
Előbbiről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter annyit közölt: a 9 százalékos egyetlen szja-kulcs 2015-ben vagy 2016-ban válhat valósággá. Az adócsökkentés évente 500 milliárd forintos kiesést jelentene a büdzsének, amit az egyre élénkülő gazdaság nyomán egyre számosabban befolyó egyéb adóforintok fedeznének.
Kormányváltók: sokat nem számoltak
A most Kormányváltóknak nevezett ellenzéki összefogás egyelőre nem tett közzé egységes gazdaságpolitikai programot (sem). Előrukkoltak viszont nyolc ponttal, melyek közül háromnak jelentős adózási vonzatai lehetnek. Megígérték például, hogy nettó 100 ezer forintra emelik a minimálbért anélkül, hogy a munkáltatók bérterhei nőnének; a mikrovállalkozások leírhatják társasági adójukból a bérekre rakódó közterheket; jelentősen csökkentik az alapvető élelmiszerek árát, ami vélhetően áfacsökkentést jelent. A pontok talán több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak: például az evás, katás és kivás mikrovállalkozások nem fizetnek társasági adót, ezen túl az adócsökkentések mértéke és költségvetési hatása is tisztázatlan.
A minap megtudhattuk azt is, hogy a liberális-baloldali koalíció pártjai háromkulcsos szja-rendszert terveznek, amelyben a nettó 100 ezres minimálbér után 8, majd az átlagbér kétszereséig 16, e felett pedig 28 százalékos lenne az szja-kulcs. Számításaik szerint ebben a rendszerben bruttó 280 ezer forintos havi keresetig mindenki jobban járna. Közölték azt is, hogy az adórendszer-tervről a végső döntést Mesterházy Attila hozza meg, viszont a pártelnök-miniszterelnök-jelölt elhatározásáról eddig nem tájékoztatta a nyilvánosságot.
Azt reméltük ezek után, hogy a szövetséges pártok programját külön-külön tanulmányozva tisztább képet kaphatunk arról, mit is kezdene az adórendszerrel a Fidesz legerősebb kihívója; reményeink csak részben nyertek igazolást.
MSZP: adójóváírás igen, különadók nem
Az imént ismertetett adótábla vélhetően az MSZP elképzeléseit tükrözi: a párt adókulcsokról nem tesz említést, de Igazság, biztonság, szabadság, jólét címet viselő programjában azt írja: „Progresszív, az alacsonyabb jövedelmeket kevésbé terhelő személyi jövedelemadózást vezetünk be: a kisebb keresetűek kevesebbet, a gazdagok többet fizetnek majd”.
Az MSZP-programból származik a minimálbér terheinek csökkentése is, a párt ezen felül az adójóváírás felélesztését, a tőkejövedelmek progresszív adóztatását is megígéri.
Számviteli változások, felkészülés a beszámolókészítésre és a tao-bevallásraSzakmai fórum és képzés: 2014. március 25.
Jelentkezzen most! |
|---|
A baloldali párt programjában a „növekedést gátló” különadók fokozatos csökkentését vállalja; cserébe az érintett cégektől fizetésemelést, munkahelyteremtést és beruházásokat kér.
Az MSZP nem számszerűsíti az adóváltoztatások költségvetési hatásait.
Együtt-PM: sárga lapot ígérnek
Nem találtunk unikális elemet az Együtt-PM a te jövőd címet viselő adózási programjában.
A pártszövetség kétkulcsos adót, adójóváírást, a különadók európai szintre csökkentését ígéri. Külön kedveskednének a vállalkozóknak, akik számára lehetővé tennék, hogy adóikat és járulékaikat egy számlára fizessék, valamint bevezetnék a sárga lap intézményét, amelyben az adóhatóság a partnerség jegyében első alkalommal figyelmeztet, és csak másodszorra bírságol.
Állítják: adózási elképzeléseik a költségvetés egyenlegét nem érintenék.
Markánsan liberális a DK
Erősen piacpárti gazdaságpolitikát hirdet meg Európai Magyarországot címet viselő programjában a Demokratikus Koalíció.
| Kreditpontos rendezvények, kiadványok |
|---|
|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! A Wolters Kluwer Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
Ennek legfontosabb eleme messze nem az előzőekkel összecsengő háromkulcsos szja, hanem a családi adókedvezmény eltörlése (a párt cserébe a fix összegű ellátásokat emelné), és a társadalmi igazságosság nevében a 20 millió forint feletti örökségekre az örökösödési illeték ismételt bevezetése.
Gyurcsány Ferenc pártja a különadókat kivezetné, helyettük a költségvetés egyensúlyát jövedelmi és vagyoni típusú adókból (ingatlanadóból) pótolná, amelyeket elsősorban a gazdagabbakra vetne ki.
A DK programjában ezen túl az is szerepel, hogy a természetbeni egészségügyi szolgáltatások forrásául szolgáló járulék egy része fix összeg legyen, amelyet valamennyi, jövedelemmel rendelkező személynek meg kellene fizetnie.
(Sorozatunk következő, péntek reggel megjelenő részében a Jobbik és az LMP adózási elképzeléseit vizsgáljuk meg.)
Elfogadta az Országgyűlés a 2014. évi adótörvény-csomagot. Ez többségében kedvező adóváltozásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzányúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése.
Egy hónappal a javaslat benyújtása után rákerült a törvényhozás pecsétje a 2014-es adócsomagra: az országgyűlés megszavazta a végleges változatot. Lényegi változtatások ugyan nem történtek a javaslatban megfogalmazottakhoz képest, de érdemes számba venni, mi módosult a viták során, és mi maradt meg ugyanabban a formában. Annyi mindenképpen érzékelhető, hogy az októberi javaslat alapján kirajzolódó állami bevételkiesések veszélyét is figyelembe véve hajtottak végre néhány módosítást az elfogadott verzióban.
Ahogy azt már a múlt hónapban benyújtott javaslatból látni lehetett, a 2014-es adócsomag összességében kisebb volumenű változásokat hoz, mint a korábbi évek hasonló csomagjai. Noha a javaslatcsomaghoz képest parlamenti vita sem hozott jelentősebb változásokat, a részletszabályozás tekintetében azonban még így is 36 jogszabály fog módosulni 2014. január 1-től.
| 2013. december 5: Adónap |
|---|
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
Az már az októberi javaslatból is kirajzolódott, hogy a kormányzati szándék szerint az adó csomag célja az üzleti környezet javítása, a gazdaság további fehérítése, a családi adózás kiszélesítése. A véglegesen elfogadott csomag is hű maradt ehhez az irányhoz. A szakmai szempontok figyelembe vételével pozitív „meglepetésként” értékelhető, hogy a luxusadó nem szerepel az adócsomagban, a szűk költségvetési mozgástér miatt pedig a húságazat által várt kedvezményes általános forgalmi adót (áfa) csak korlátozottan vezetik be.
Családi adózás
A beterjesztett adócsomag egyik kiemelt eleme a családi adózás kiterjesztése, amelynek megfelelően már az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíj-biztosítási járulékból is levonhatóvá válik a személyi jövedelemadónál fel nem használt adókedvezmény. A korábbi családi adózást érintő kedvezmények mértéke nem változik jövőre, ennek megfelelően egy és két eltartott esetén az adókedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forint, három és minden további eltartott esetén pedig a kedvezmény 33 ezer forint gyermekenként. A családi járulékkedvezmény megosztására is lesz lehetőség, ugyanakkor az eredeti tervekkel ellentétben a családi járulékkedvezmény igénybe vétele nem zárja ki a további személyi jövedelemadó kedvezmények igénybe vételét.
2014-es szja-változások
A szja vonatkozásában számos kisebb változás található a csomagban, mint például a munkavállalói részvényjuttatási programot érintő adminisztrációs egyszerűsítés.
Azonban mégsem lép hatályba a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek átszámításának újragondolása, melynek haszonélvezői a tőkejövedelmekkel rendelkezők lesznek. Kiemelendő azonban, hogy a munkáltatók és a munkavállalók által közkedvelt cafetéria rendszer juttatásai változatlan formában adóznak 2014-ben. A feltételrendszer azonban szigorodik. Az utalvány vagy készpénz-helyettesítő eszköz formájában kapott béren kívüli juttatások, illetve egyes meghatározott egyéb juttatások csak abban az esetben esnek a korábbi kedvező adóztatás alá, amennyiben azok – a magánszemélyeknek ki nem osztott utalványok visszaváltása kivételével – nem átruházhatóak vagy visszaválthatóak. Ez az intézkedés vélhetően a juttatási rendszerrel kapcsolatban tapasztalt korábbi visszaéléseket kívánja visszaszorítani.
Adó-kódexek 2014
Adókedvezmény a vállalkozások számára
A vállalkozások számára is számos kisebb, ugyanakkor kedvező módosítást tartalmaz a 2014. évi adócsomag. A kis- és közepes vállalkozások tárgyi eszköz beruházásait finanszírozó kölcsönökkel kapcsolatos adókedvezmény mértéke 40 százalékról 60 százalékra nő. Ezen felül kiterjesztik a kutatás-fejlesztési tevékenység alapján történő társasági adóalap csökkentést, amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körben végzi ezt. Az előbbi javaslat a kkv-k részére, míg az utóbbi módosítás a nagyobb, magyarországi gyártó- és egyben fejlesztési kapacitással is rendelkező cégcsoportok számára jelenthet megnyugtató megoldást. A vállalkozások számára egyértelműen hátrányos intézkedés, hogy a jövő évtől a filmalkotással foglalkozó, illetve az előadó-művészeti szervezetek támogatásához kapcsolódóan is bevezetik a úgynevezett kiegészítő támogatás rendszere, amelynek hatására a vállalkozások által korábban élvezhető előny 75 százaléka eltűnik. Igaz, az adott évben fel nem használt adókedvezmény a korábbi 3 évvel szemben már 6 évig lesz érvényesíthető.
Szociális hozzájárulási adó
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásokat letelepedését szolgálja a szociális hozzájárulási adó tervezett módosítása, ennek megfelelően a munkavállaló a szabad vállalkozási zónától 20 km-re, illetőleg a kapcsolódó kistérségben is rendelkezhet lakóhellyel, a kedvezményt a munkáltató ebben az eseten is igénybe veheti.
Éttermi szolgáltatás áfás számla nélkül
Az üzletpolitikai céllal igénybe vett éttermi szolgáltatások tekintetében végül megvalósult az a javaslat, amely szerint úgynevezett áfás számla nélkül is elismert költségnek minősül a vállalkozásoknál az éttermi szolgáltatás, amennyiben a fizető fél bankkártyával fizet és a tranzakció kapcsán pusztán a nyugtával rendelkezik. Ahogy viszont arra már korábban is utaltunk, a módosítás nem azt jelenti, hogy az éttermi szolgáltatások esetében az ismert járulékterhektől is mentesül az adózó, mivel azok változatlanul megmaradnak.
Illetéktörvény
Az illetéktörvény megszavazott módosítása lehetővé teszi, hogy minden magányszemélyt automatikus, 12 havi pótlékmentes részletfizetési lehetőség illesse meg az első lakástulajdon szerzésénél. Az építési telek 4 éven belüli lakóházzá történő beépítése esetén fennálló illetékmentesség pedig akkor is megilleti 2014-től a vagyonszerzőt, ha más tulajdonos nevére szól a használatbavételi engedély. Ez a változtatás egy több éve létező bürokratikus problémát kezel.
Az illetéktörvénnyel kapcsolatban megszavazott változtatásoknak köszönhetően további lényegi probléma oldódhat meg az osztalék elengedése kapcsán: a csomag szerint 2014-től már nem kell ajándékozási illetéket fizetnie a társaságnak, amennyiben magánszemély tulajdonosa az osztalékot elengedte a társaság számára.
Korábbi kedvezmények további kiterjesztését jelenti, hogy a házastársak esetén már nem csak az öröklés, hanem az ajándékozás és a visszterhes vagyonátruházás is illetékmentes lesz. Szintén illetékmentes lesz a házassági vagyonközösség megszüntetése. További érdekesség, hogy mentesül az ajándékozási illeték alól a csődegyezség keretében történő, illetve felszámolási eljárás során megvalósuló követelés elengedése, feltéve, hogy nem társaság tagja a követelés jogosultja. Az intézkedés a gazdasági válság során nehéz helyzetbe került vállalkozások további terheit kívánja csökkenteni. Jövőre változnak a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok üzletrészeinek átruházására vonatkozó szabályok is.
Áfa: nem lesznek forradalmi változások
Az előzetes várakozásoknak megfelelően az általános forgalmi adó tekintetében sem várhatóak forradalmi változások. Számos jogharmonizációs kötelezettséget érintő változáson túl 2018 végéig kiterjesztik a gabonaszektort érintő fordított adózást. Ez nem más, mint a 2014. június 30-ig fennálló határidő kiterjesztése. A fordított adózást érintő további változás, hogy 2014-től az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében a hatósági engedélyköteles munkákon túl a hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött munkákra is kiterjesztik a fordított adózást. Azonban a költségvetési bevételkiesések elkerülése érdekében végül csak részlegesen lép életbe a sertéshús értékesítéséhez kapcsolódó 5 százalékos kedvezményes áfakulcs. E szerint csak azon termékekre (például élősertés, félsertés, szemben a darabolt áruval és húskészítményekkel) fog vonatkozni a kedvezmény, mely jellemzően nem a végső fogyasztáshoz kapcsolódik.
Tb
A társadalombiztosítási járulékok esetében 2014-től nem terjed ki a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség bizonyos feltételek teljesülése mellett többek között azon gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatókra, akiket hallgatói munkaszerződés alapján alkalmaznak. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó mentesülhet jövő évtől az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól, amennyiben munkaviszonyban 36 órás jogviszonnyal rendelkezik. Kedvezőbb társadalombiztosítási megítélés alá kerülhetnek 2014-től a Magyarországon foglalkoztatott, nem az Európai Unióban biztosítással rendelkező külföldi munkavállalók is, ami fontos rendelkezés a külföldi tőkebeáramlás szempontjából.
Összegzés
Az adócsomag végül elfogadott verzióját figyelembe véve tartható a kijelentés, hogy az a vállalkozások számára többségében kedvező változásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzá nyúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése. Ez utóbbi jelent egyedül jelentősebb, mintegy 55 – 60 milliárd forintnyi költségvetési bevételkiesést. A sertéshús utáni 5 százalékos kedvezményes adókulcs korlátos bevezetése valószínűleg jelentős hatást nem fog gyakorolni a büdzsére, hiszen a húságazatot érintő pozitív hatást várhatóan kioltják majd a más szektorokra átszivárgó visszaélések. Jelentősebb pozíciójavulást eredményezhet azonban az évközi látvány-csapatsport, majd e csomag keretében a filmalkotások- és előadó-művészeti szervezetek támogatáshoz kapcsolódóan bevezetett kiegészítő támogatás rendszere, mely várhatóan 2014-re jelentősen csökkenteni fogja a 2012-ben 52,2 milliárd forintra rúgó adókedvezmény igénybevételt.
A bejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
Varga Mihály közölte: úgy látja, olyan megoldást tudnak találni a készpénzfelvétel ingyenességére, amely valóban tehermentesíti az ügyfeleket a készpénzfelvétel költségeitől, és megakadályozza, hogy a bankok ezeket a díjakat más módon terheljék rájuk.
| 2013. december 5: Adónap |
|---|
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
A nemzetgazdasági miniszter a luxusadóról és a húsáfa csökkentéséről kifejtette: „a szakmai munkák a kormánydöntésig terjedtek, de van még néhány olyan kérdés, amelyet a kormánynak vizsgálnia kell a parlamenti vita megkezdése után is”.
A kormány vizsgálja a luxusadót és a húsáfát is, de múlt héten úgy döntött, ezzel kapcsolatban nem kerül módosítás a törvényjavaslatba. A nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a parlament a későbbiekben kezdeményezhet változtatásokat. „Még nem láttam olyan törvényjavaslatot, amelyet egy az egyben, pláne ha adóról van szó, fogadott volna el a parlament” – fogalmazott Varga Mihály.
(Forrás: MTI)
A kormányzati szándékok szerint a csomag célja a vállalkozói üzleti környezet javítása, a gazdaság további fehérítése, a családi adózás kiszélesítése. Emellett az adócsomag – az előző évekhez hasonlóan – a jogalkalmazás során felmerült problémák megoldását, valamit jogharmonizációs kötelezettségeknek történő megfelelést is szolgálja. Szakmai szempontok figyelembe vételével pozitív „meglepetésként” értékelhető, hogy a luxusadó nem szerepel az adócsomagban, a szűk költségvetési mozgástér miatt pedig a húságazat által várt kedvezményes általános forgalmi adót (áfa) sem vezetik be.
Családi adózás
A beterjesztett adócsomag egyik kiemelt eleme a családi adózás kiterjesztése, amelynek megfelelően már az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjbiztosítási járulékból is levonhatóvá válik a személyi jövedelemadónál fel nem használt adókedvezmény. A korábbi családi adózást érintő kedvezmények mértéke nem változik jövőre, ennek megfelelően egy és két eltartott esetén az adókedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forint, három és minden további eltartott esetén pedig a kedvezmény 33 ezer forint gyermekenként. A családi járulékkedvezmény megosztására is lesz lehetőség, ugyanakkor a családi járulékkedvezmény igénybe vétele kizárja a további személyi jövedelemadó kedvezmények igénybe vételét.
2014-es szja-változások
A személyi jövedelemadózás vonatkozásában számos kisebb változás található a csomagban, mint például a munkavállalói részvényjuttatási programot érintő adminisztrációs egyszerűsítés, vagy a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek átszámításának újragondolása. Kiemelendő azonban, hogy a munkáltatók és a munkavállalók által közkedvelt cafetéria rendszer juttatásai változatlan formában adóznak 2014-ben. A feltételrendszer azonban szigorodik. Az utalvány vagy készpénz-helyettesítő eszköz formájában kapott béren kívüli juttatások-, illetve egyes meghatározott egyéb juttatások csak abban az esetben esnek a korábbi kedvező adóztatás alá, amennyiben azok nem átruházhatóak vagy visszaválthatóak. Ez az intézkedés vélhetően a juttatási rendszerrel tapasztalt korábbi visszaéléseket kívánja visszaszorítani.
| 2013. december 5: Adónap |
|---|
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
Adókedvezmény a vállalkozások számára
A vállalkozások számára is számos kisebb, ugyanakkor kedvező módosítást tartalmaz a csomag. A kis- és közepes vállalkozások tárgyi eszköz beruházásait finanszírozó kölcsönökkel kapcsolatos adókedvezmény mértéke 40 százalékról 60 százalékra nő. Ezen felül kiterjesztik a kutatás-fejlesztési tevékenység alapján történő társasági adóalap csökkentést, amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körben végzi ezt. Az előbbi javaslat a kis és középvállalkozásoknak, míg az utóbbi módosítás a nagyobb, magyarországi gyártó- és egyben fejlesztési kapacitással is rendelkező cégcsoportok számára jelenthet megnyugtató megoldást.
Szociális hozzájárulási adó
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásokat letelepedését szolgálja a szociális hozzájárulási adó tervezett módosítása, ennek megfelelően a munkavállaló a szabad vállalkozási zónától 20 km-re, illetőleg a kapcsolódó kistérségben is rendelkezhet lakóhellyel, a kedvezményt a munkáltató ebben az eseten is igénybe veheti.
Éttermi szolgáltatás áfás számla nélkül
Az üzletpolitikai céllal igénybe vett éttermi szolgáltatások tekintetében igazi unikumot tartalmaz a javaslat, amely szerint úgynevezett áfás számla nélkül is elismert költségnek minősül a vállalkozásoknál az éttermi szolgáltatás, amennyiben a fizető fél bankkártyával fizet és a tranzakció kapcsán pusztán a nyugtával rendelkezik. Azt azért meg kell jegyezni, hogy a módosítás nem azt jelenti, hogy az éttermi szolgáltatások esetében az ismert járulékterhektől is mentesül az adózó, mivel azok változatlanul megmaradnak.
Illetéktörvény
Az illetéktörvény tervezett módosítása lehetővé teszi, hogy minden magányszemélyt automatikus, 12 havi pótlékmentes részletfizetési lehetőség illesse meg az első lakástulajdon szerzésénél. Az építési telek 4 éven belüli lakóházzá történő beépítése esetén fennálló illetékmentesség pedig akkor is megilleti 2014-től a vagyonszerzőt, ha más tulajdonos nevére szól a használatbavételi engedély. Ez a javaslat egy több éve létező bürokratikus problémát kezel.
Az illetéktörvényt érintő további sarkalatos probléma kerülhet nyugvópontra az osztalék elengedése kapcsán: a javaslat szerint 2014-től már nem kell ajándékozási illetéket fizetnie a társaságnak, amennyiben magánszemély tulajdonosa az osztalékot elengedte a társaság számára. Korábbi kedvezmények további kiterjesztéstét jelenti, hogy a házastársak esetén már nem csak az öröklés, hanem az ajándékozás is illetékmentes lesz. További érdekesség, hogy mentesül az ajándékozási illeték alól a csődegyezség keretében történő, illetve felszámolási eljárás során megvalósuló követelés elengedése, feltéve, hogy nem társaság tagja a követelés jogosultja. Az intézkedés a gazdasági válság során nehéz helyzetbe került vállalkozások további terheit kívánja csökkenteni.
Áfa: nem lesznek forradalmi változások
Az általános forgalmi adó tekintetében sem várhatóak forradalmi változások. Számos jogharmonizációs kötelezettséget érintő változáson túl várhatóan 2018 végéig kiterjesztik a gabonaszektort érintő fordított adózást. Ez nem más, mint a 2014. június 30-ig fennálló határidő kiterjesztése. A fordított adózást érintő további változás, hogy 2014-től az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében a hatósági engedélyköteles munkákon túl a hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött munkákra is kiterjesztik a fordított adózást.
Tb
A társadalombiztosítási járulékok esetében 2014-től nem terjed ki a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség bizonyos feltételek teljesülése mellett többek között azon gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatókra, akiket hallgatói munkaszerződés alapján alkalmaznak. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó mentesülhet jövő évtől az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól, amennyiben munkaviszonyban 36 órás jogviszonnyal rendelkezik. Kedvezőbb társadalombiztosítási megítélés alá kerülhetnek 2014-től a Magyarországon foglalkoztatott külföldi munkavállalók is, ami fontos rendelkezés a külföldi tőkebeáramlás szempontjából.
Összegzés
A jövő évi adócsomag a vállalkozások számára többségében kedvező változásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzá nyúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése. Tekintettel a jövő évi feszített költségvetésre, a bevételi oldal esetleges későbbi növelése a jelenlegi adórendszer keretei között nehezen elképzelhető, hiszen a forgalmi adók, illetőleg a különadók további emelése már jelenleg is károsan hat a gazdasági növekedésre. A családi adókedvezmény további kiterjesztése, a költségvetési hiánycél betartása, az adóbevételek növelésének kényszere ugyanakkor 2015-re előre vetítheti a progresszív személyi jövedelemadózás ismételt bevezetését.
A bejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
A beterjesztett adótörvényekről szóló cikkünket itt olvashatja.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője úgy fogalmazott: egyetért azzal a kormányzati kijelentéssel, amely szerint befejeződött az adórendszer érdemi átalakítása, amelynek keretében a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztást, forgalmat terhelő adókra helyeződött át az adóterhelés súlypontja.
A szakértő kifejtette: eddig 260 ezer család nem tudta igénybe venni a családi adókedvezményt, így – ha a kormány ezt a formáját választja a gyermekneveléshez való hozzájárulásnak – kedvező, hogy a javaslat szerint 2014-től azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetnék.
Eddig egy háromgyermekes családban a két szülőnek együtt havi 600 ezer forint felett kellett keresnie a családi adókedvezmény igénybe vételéhez, a módosítás alapján ennek az összegnek a fele, vagyis 300 ezer forint is elegendő lesz – fejtette ki Vámosi-Nagy Szabolcs, hozzáfűzve, hogy ez helyes lépés, mert így a szerényebb jövedelmű családok is részesülnek a kedvezményből.
| 2013. december 5: Adónap |
|---|
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
Vámosi-Nagy Szabolcs úgy vélte, semleges a hatása annak, hogy a vállalkozások a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) mellett a vállalkozók továbbra is választhatják az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát. Utóbbi kapcsán a szakértő megjegyezte: bár az evának az a szerepe, ami bevezetésekor megvolt – alacsony adókulcs – már megszűnt, de még mindig körülbelül 70 ezer evás van.
Kalocsai Zsolt, az RSM-DTM elnök-vezérigazgató partnere a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban kiemelte: szakmai szempontok figyelembe vételével pozitív „meglepetésként” értékelhető, hogy a luxusadó nem szerepel az adócsomagban, a szűk költségvetési mozgástér miatt pedig a húságazat által várt kedvezményes általános forgalmi adót (áfa) sem vezetik be.
A szakember szerint a jövő évi adócsomag a vállalkozások számára többségében kedvező változásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzányúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése.
Tekintettel a jövő évi feszített költségvetésre, a bevételi oldal esetleges későbbi növelése a jelenlegi adórendszer keretei között nehezen elképzelhető, hiszen a forgalmi adók, illetőleg a különadók további emelése már jelenleg is károsan hat a gazdasági növekedésre – fejtette ki.
Kalocsai Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a családi adókedvezmény további kiterjesztése, a költségvetési hiánycél betartása, az adóbevételek növelésének kényszere ugyanakkor 2015-re előre vetítheti a progresszív személyi jövedelemadózás ismételt bevezetését.
Az szja-változásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a munkáltatók és a munkavállalók által közkedvelt cafetéria rendszer juttatásai változatlan formában adóznak 2014-ben.
(Forrás: MTI)
A kormány pénteken kora este benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatát. A törvénytervezetben – az előzetes várakozásokkal összhangban – nem szerepel áfacsökkentés, és a kabinet luxusadót sem vezetne be. A törvényjavaslat igazolja a korábbi kormányzati ígéreteket, amelyek szerint az adórendszer érdemi átalakítása véget ért, és a finomhangolás időszaka köszönt be.
A nagy változás: szélesedik a családi kedvezmény
A törvényjavaslat szerint 2014-től kiterjesztik a családi adókedvezményt: azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetnék.
A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak.
Az intézkedés mintegy 260 ezer családnál 53 milliárd forintot hagy korábbi kormányzati közlések szerint. Giró-Szász András kormányszóvivő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: így összesen csaknem 900 ezer családra, majdnem 5 millió állampolgárra terjed ki az szja-kedvezmény.
Példaként idézte, hogy a két gyermeket nevelő, bruttó 90 ezer forintos összjövedelemmel rendelkező családok havonta 5600 forintos nettó jövedelemnövekedéssel számolhatnak, míg bruttó 110 ezer forintos családi jövedelem esetén 2400 forintnyi többlettel. Három gyermek esetében, bruttó 100 ezer forintos kereset esetén havi nettó 17 ezer forinttal több marad a családi kasszában, 200 ezer forintos bruttó jövedelem mellett havi 34 ezer forint. Két magyar átlagjövedelem esetén, vagyis bruttó 400-450 ezer forintos összjövedelem mellett 35 ezer forintot jelent az adó- és járulékcsökkentés.
A személyeket érintő változások
A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követő mértékben emelkedne, összege 2014. január 1-jétől havonta 6810 forint lenne – olvasható a javaslatban.
2014-től minden első lakásszerző kérhetne részletfizetést: megszűnik a kedvezmény – 35 éves – életkorhoz kötöttsége, így minden első lakásszerző magánszemély kérheti az állami adóhatóságtól, hogy az illeték megfizetésére 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezzen.
Mentes lenne mind az ajándékozási, mind a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a házastársak közötti vagyonátadás, ideértve a házastársi vagyonközösség megszüntetésével realizálódó vagyonszerzést is.
Vállalkozásokat érintő változások
Módosulna a főállású kisadózó fogalma, így egyes esetekben csökkenne a kata. Egyrészt nem minősülne főállású kisadózónak az, akit több munkaviszonyában együttesen legalább heti 36 órát foglalkoztatnak. Szintén nem minősülne főállásúnak az a kisadózó magánszemély, aki után más vállalkozásban már vállalkozóként fizettek járulékokat. Ezen személyek után a változás következtében a kisadózó vállalkozásnak csak havi 25 ezer, és nem havi 50 ezer forint tételes adót kellene fizetnie.
Megszűnne az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezne.
Bővülne a népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá tartozó termékek köre: az üdítőitalokhoz hasonlóan a hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 százaléknál magasabb cukor- és 25 százaléknál kisebb gyümölcs-, zöldségtartalommal rendelkező szörpök, sűrítmények, szirupok is neta-kötelesek lennének.
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások szociális hozzájárulási adókedvezményét érintő változás, hogy a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhetne, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 kilométerre levő szabad vállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója működik.
A kis- és középvállalkozásoknak minősülő adózók a tárgyi eszköz beruházás céljából felhasznált kölcsöneikre tekintettel az adóévben megfizetett kamat 60 százalékáig (40 százalék helyett) adókedvezményt vehetnének igénybe. Az adókedvezményt a 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján lehetne igénybe venni, az adóévben érvényesíthető összege nem haladhatná meg a 6 millió forintot.
Jövőre is maradna a bankadó, ugyanakkor az általános kockázati céltartalék opcionális jelleggel történő átvezetésének lehetőségére tekintettel az ezen lehetőséggel élő hitelintézetek 19 százalékos adó megfizetése mellett vezethetik át az általános kockázati céltartalékaikat a lehető legjobb minőségű tőkeelemek közé; az intézkedésre alapvetően a 2014. január 1-jétől hatályos új európai bankszabályozás miatt van szükség. Ha a hitelintézet él az átvezetés lehetőségével, az átvezetett tartalék utáni adót 2014. március 10-ig kell megállapítania és megfizetnie.
2014-től a bankok által elengedett hitel, kölcsön akkor is adómentesnek minősülne, ha a hitelt nem biztosítja lakásra bejegyzett zálogjog. Másrészt a hitelintézeteknek nem kellene kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és azután közterheket fizetnie, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen adós fizetőképességét helyreállítsa.
Új illetékmentességi rendelkezéseket is bevezetnének: nem keletkezne fizetési kötelezettsége a cégeknek az osztalék elengedése, illetve a csődeljárás, felszámolási eljárás keretében elengedett követelés kapcsán, ez utóbbi esetben csak akkor, ha a követelés jogosultja nem a tag.
A javaslat szerint jövedékiengedély-köteles lenne az 5 és 25 kilogramm közötti PB-palackok és a kenőolajok nagykereskedelme.
Mentes lenne a telekadó alól a belterületi, 1 hektár területnagyságot meg nem haladó földrészlet, ha annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és ezt a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolja.
Módosulna a telek és a termőföld fogalma is: a jövőben teleknek minősülne az illetéktörvény alkalmazásában az a földrészlet is, amelyen a szerkezetkész állapotot még el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll.
Megkerülhetetlenek maradnak a különadók
A már benyújtott költségvetési törvény tervezete szerint a szektorális különadók az állami bevételek megkerülhetetlenül magas részét jelentik: 2014-ben a pénzügyi szervezetek különadójából 144 milliárd, az energiaellátók jövedelemadójából 61,1 milliárd, közműadóból 53 milliárd, távközlési adóból 57 milliárd, pénzügyi tranzakciós illetékből 269,4 milliárd, biztosítási adóból 28 milliárd, és e-útdíjból 133,8 milliárd forint folyik be a költségvetésbe. A különadók így összesen 746,3 milliárd forinthoz juttatják az államot, ami nagyjából a jövő évi tervezett szja-bevételek felét jelentik.
A tervezett bevételi adatokból az is kiderül, hogy jövőre már a kata és a kiva háttérbe szorítja az evát: utóbbi adónemből a büdzsé 67 milliárd forintos bevételre számít, míg a kisadózók összesen 78 milliárdot fizetnek jövőre, a kisvállalati adó alanyai pedig 45,5 milliárdot. Társasági adóból egyébként jövőre 358,8 milliárdnyi adóbevételt vár a költségvetés tervezete.
A legtöbb pénzt – ahogy mindig – jövőre is áfából szedi be a költségvetés: a várt bevétel kereken 3000 milliárd forint. Második ezen a ranglistán az szja-bevétel, a magánszemélyektől ily módon 1550 milliárdnyi befizetést vár az állam, míg a tervezett jövedékiadó-bevétel 931,9 milliárd forint.
| 2013. december 5: Adónap |
|---|
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
Az áfabevételért is aggódik az ÁSZ
2014 tervezett adóbevételeinek 52,6 százaléka megalapozott, 47,4 százaléka részben megalapozott az Állami Számvevőszék értékelése szerint.
A korábbi évekhez képest kedvező változás, hogy nem megalapozott adóbevételt a költségvetési törvénytervezet nem tartalmaz – olvasható a jelentésben.
A kata- és a kiva-bevételek növekedése esetében az ÁSZ szakértői azt látják kockázatosnak, hogy az idei év tapasztalatai nem igazolják a két új kisadó népszerűségének nagy arányú növekedését. Ezzel együtt megjegyzik, hogy a várt bevételek esetleges elmaradása a büdzsé egésze szempontjából „pozitív kockázatot hordoz”, mert az azt jelentené, hogy a vártnál több cég adózik majd a kevésbé kedvezményes társasági adó szerint.
A pénzügyi tranzakciós illeték esetében 15-20 milliárd forint bevételi kockázatot lát az ÁSZ, elsősorban azért, mert az előirányzat idén sem teljesült, amit egyszerinek tekintett beavatkozással korrigált a kormány.
A távközlési adó teljesülése a kulcsemeléssel kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt kockázatos az ÁSZ szerint.
A számvevők a büdzsé legnagyobb bevételi tételét jelentő, összesen 3000,1 milliárd forintnyi áfabevétel teljesülését is kockázatosnak látják. Érvelésük szerint a bevételi irányzat számításánál a vásárolt fogyasztás növekedéséből adódóan 8,6 százalékos bővüléssel számoltak, viszont a makrogazdasági pályából mindössze 4,5 százalékos bővülés származhat.
Emellett a számítás nem veszi figyelembe az idei áfabevétel-elmaradások hatását a 2014-es bevételekre. Így összességében az ÁSZ 150 milliárd forintnyi kockázatos áfabevételt lát a költségvetés tervezetében, amit értékelésük szerint mérsékel az online pénztárgépekből származó, ezúttal már valóban befolyó többletbevétel.
Adószakértői vélemények a benyújtott javaslatról
(Forrás: MTI, Adó Online)
A lapnak egy kormány közeli szereplő azt mondta, hogy a keddi kormányülésen a 2014-es adótörvény-javaslat tárgyalásakor nem került szóba az élelmiszeráfa csökkentése.
A Nésppszabadság szerint a luxusadó bevezetése sem szerepel a kormány legújabb tervei között. Orbán Viktor a luxusadóval kapcsolatban korábban azt mondta, hogy azt továbbra is szeretné a kormány, de a kormánypárt parlamenti frakciója még vitatja a tervet.
Az adócsomagot pénteken nyújtják be a parlamentnek.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten a TV2 Mokka című műsorában elmondta, hogy továbbra is tervezik a luxusadó bevezetését. Jelenleg hatásvizsgálat folyik, megnézik, hogyan lehet megvalósítani akár az általános forgalmi adóban (áfa), akár a jövedéki adóban. Mindemellett hozzáfűzte, az az áfában több kulcsot nem tudnak bevezetni: „hiába akarnánk egy mondjuk 33-35 százalékos kulccsal luxusadót kivetni, ez nem olyan egyszerű.” Október 18-ra törvényjavaslat formájában is kiderülhetnek az erre vonatkozó kormányzati elképzelések.
A nemzetgazdasági miniszter szavait azóta is próbálják megfejteni az általunk megkérdezett adószakértők, akik azzal ugyan egyetértenek, hogy az áfa rendszerében valóban nem olyan egyszerű bevezetni az adónemet, többen szinte lehetetlennek tartják, de a jövedéki adóról szóló terveket mind értetlenül fogadták.
A jövedéki adót ugyanis uniós szabályok alapján csak az úgynevezett ABC-termékekre (alkohol, benzin, cigaretta) lehet bevezetni. Ennek megfelelően a luxustermékek, mint a luxusautók, nagy értékű ingatlanok és az ékszerek nem tartoznak ide, így a jövedéki adót ezekre az árucikkekre nem lehet alkalmazni – mondta az Adó.hu-nak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője.
A forgalmi adó pedig ugyancsak kapufának tűnik Vámosi értelmezésében, ugyanis az uniós direktíva szerint csak három kulcsot alkalmazhatnak a tagországok, amelyektől eltérni csak engedéllyel lehet.
Átszabhatnák az áfa-rendszert?
Az adótörvényekben mindemellett átszabhatnák az áfakulcsok rendszerét, és az eddigi 5-18-27 helyett esetleg 5-27-35 százalékos adómértéket határoznának meg.
Magyarországon az 5 százalékos áfakörbe tartozik a gyógyszer, könyv, újság, és a 18 százalékos áfakulcsot kell felszámítani a távhőszolgáltatás után, valamint egyes alapvető élelmiszerek, így a tej és tejtermékek, valamint a kenyér, továbbá a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után.
Mindehhez most talán nem érdemes hozzávenni azt a kormányzati szándékot, amely a sertéshús áfáját csökkentené 10 százalék alá, mert így már túl sok változós lenne a képlet, de ennek megfelelően az alsó kedvezményes kulcs is magasabb, akár 9 százalékos is lehet.
Mindenesetre, ha most csak azzal számolnánk, hogy a két kedvezményes kulcsot összevonnák, hogy az általános érvényű 27 százalékos mérték mellé bevezessék a 33-35 százalékos forgalmi adót, már akkor is komoly gondot okozna.
Ebben az esetben az tej és a kenyér, valamint a turizmus forgalmi adója változhat. Ha ezek csökkennek az 5 százalékos szintre, akkor az ágazat vélhetően igen örül majd, de az adóbevételek jelentősen megcsappanhatnak. Ebben a rendkívül feszített költségvetésben, amelyben az áfabevételek előirányzatát még meg is emelték az előző évihez képest, a kiesés nem vállalható. Ha viszont felemelnének 27 százalékra, akkor az a választások előtt politikailag vállalhatatlan üzenet lenne.
Persze az is elképzelhető lenne, hogy az alsó kulcs emelkedne 9 százalékra, amellyel még a 10 százalék alatti húsáfás ígéretet tartani lehetne, akkor pedig a gyógyszerek és a hírlapok árát kellene emelni, amely szintén politikailag vállalhatatlan lenne, még akkor is, ha a hús árát így lejjebb lehetne húzni.
A kedvezményes kulcsok összevonása tehát alapfeltétele lenne annak, hogy a 35 százalékos luxuskulcsot bevezessék. Ez azonban Vámosi szerint mind politikailag, mind költségvetésileg annyi kockázatot rejt, amit a kormány jelen helyzetben nem vállalhat fel.
Az uniós direktívához is alkalmazkodni kell
Az áfakulcsok rendszerét azonban nemcsak a politikai és költségvetési kockázatok miatt lenne nehéz átszabni, de az uniós direktíva további szabályai miatt is – hívja fel a figyelmet az Adó.hu-nak Farkas Gábor, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának menedzsere. Az uniós szabályozás ugyanis nem csak a kulcsok számát határozza meg, de arról is rendelkezik, hogy a kedvezményes kulcs alá milyen termékeket lehet besorolni. Ennek megfelelően nem lehetne azt mondani, hogy a középső kulcs 27 százalékos, mert az általános érvényű kulcs mellett csak két kedvezményes jöhet szóba. Ha valahogyan mégiscsak ebbe a rendszerbe akarnák beleilleszteni a terveket, akkor a megemelt 33-35 százalékosnak kellene lennie az általános érvényűnek, és a nem luxustermékek esetében kellene valahogy visszatéríteni a különbözetet. Ez viszont annyira bonyolult lenne, hogy erősen megkérdőjelezi az ötlet gyakorlati kivitelezhetőségét.
Mindemellett az adótanácsadó szerint a luxusáfa nem teljesen ismeretlen a világban. Valamikor Belgiumban is volt ilyen, amikor az általános érvényű 25 százalékos kulcshoz egyes termékeknél, mint a kaviár vagy a sportautó, hozzáadódott egy 8 százalékos adótöbblet. Ehhez persze az kellene, hogy az unió engedélyezze, hogy a három kulcs mellett legyen egy negyedik, amelyre igen kevés az esély. Emellett a belga példa sem lehet erős hivatkozási alap, mert ezt már évekkel ezelőtt kivezették a rendszerből.
A luxusadó jövedéki adóként nehezen értelmezhető
A luxusadó jövedéki adó formájában való megjelenését Farkas Gábor sem tudja elképzelni a szigorúan meghatározott termékkörök miatt. Az egyetlen luxustermék, amit a jövedéki adó hatálya alá talán be lehetne vezetni az a parfüm, aminek jelentős alkoholtartalma van, de ebből biztosan nem számíthat az állam jelentős bevételre.
Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág vezetője sem érti azt az elképzelést, hogy a luxusadót a jövedéki adó formájában vessék ki, ha a kormány a köznapi értelemben vett luxustermékek – mint nagy értékű gépkocsi, vitorláshajó, nagy értékű ingatlan, ékszer, drága ruhanemű – megadóztatását tervezi.
Az ugyan elképzelhető, hogy olyan termékekre, mint a dohányáru vagy az alkohol erőteljesen megemelik a jövedéki adót, ez viszont nem nevezhető luxusadónak. Az is elképzelhető lenne, hogy egyes további energiahordozókra jövedéki adót vetnének ki, ami viszont ellentétes lenne a kormányzat rezsicsökkentő terveivel, és ugyancsak nehéz lenne luxusadónak nevezni.
Ahogyan azt Varga Mihály is jelezte, az áfakulcsok kérdésében erősen meg van kötve a kezük, így az az út is szinte járhatatlan, tehát az adószakértő szerint kétfajta különadó jöhet szóba.
Vagyoni vagy új fogyasztási típusú adó jöhet szóba
Az egyik a vagyoni típusú adó, mint például az ingatlanadó, vagy gépjárműadó. A másiknál, a fogyasztási típusúnál azonban nagyon vigyázni kell, hogy nehogy az áfára hasonlítson, mert ezt az unió nem engedélyezné.
Ennek megfelelően az új adó egyfajta egyfázisú adó lenne, amit csak a kereskedelmi végpontnál kellene fizetni, azaz nem vonulhat végig az egész kereskedelmi láncon, és nem is lehet visszaigényelni.
A legnagyobb gond azonban ezzel az adóval, hogy egy ilyen egységes, nyitott piacon, mint az európai, egy olyan kicsi országból, mint Magyarország – a tehetősebb emberek, akik a luxustermékeket vásárolhatják, könnyedén megoldják valamelyik szomszédos országban az ilyen irányú beszerzéseiket. Ekkor pedig még az eddigi forgalmi adótól is elesünk.
Nem szeretnénk olyan kormánydöntést hozni, mely helyből szembe megy EU-szabályokkal, és aztán kötelezettségszegési eljárást okoz – nyilatkozta a jövő évi húsáfa-csökkentés lehetőségéről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Népszabadságnak. A 2014-es költségvetési tervezetet úgy terjesztettük be, hogy megvan rá a fedezet a tartalékokban – mondta a miniszter. Közölte: a kormány számára az a fontos, hogy ha csökken egyes húsfélék áfakulcsa, akkor az jelenjen meg az árakban is.
Varga Mihály becslése szerint az áfacsökkentés tízmilliárdos tétel lehet, pontos mértéke attól függ, hogy mely termékeke áfakulcsa csökken, és azok a kedvezményes, vagy a legkedvezményesebb körbe kerülnek-e.
A luxusadó bevezetése sem egyszerű: újabb áfakulcs bevezetése uniós szabályok miatt nem lehetséges, és számos luxustermék nem esik a jövedéki adó hatálya alá – magyarázta a miniszter. Ezzel együtt a tárca szeretne 35 százalékos adót bevezetni egyes luxustermékekre, mint például az ékszerek, a szőrmebundák és a nagy értékű autók is, de más megoldás is elképzelhető – nyilatkozta.
Varga Mihály közölte: sem a jövő évi büdzsé, sem pedig az adótörvények nem számolnak a reklámadóval.
Az interjú egészét itt olvashatja el.
| Mérlegképes Kreditkártya |
|---|
|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
Varga Mihály elmondta, hogy a jövő hét végéig nyújtják be a parlamentnek a 2014-es adócsomagot. A nemzetgazdasági miniszter az év meglepetésének nevezte, hogy a kisadózók tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) nem választották tömegesen a vállalkozások, hanem sokan maradtak a megszokott egyszerűsített vállalkozói adónál, az evánál.
Ehhez a gazdaságpolitikának is alkalmazkodnia kell, ezért mind a kata és a kiva, mind pedig az eva megmarad jövőre – hangsúlyozta Varga Mihály.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásában a 2011. év végi több mint 88 700 után 2012 végén még mindig megközelítőleg 71 ezer evás volt, ami kisebb ugyan a 2011 előtti években megszokott 100 ezres nagyságrendnél, de még mindig tekintélyes szám, különösen, hogy új adózási formák is rendelkezésre állnak.
Varga Mihály a luxusadóval kapcsolatban elmondta, hogy tervezik annak bevezetését; jelenleg hatásvizsgálat folyik, megnézik, hogyan lehet ezt megvalósítani akár az általános forgalmi adóban (áfa), akár a jövedéki adóban. Az áfában több kulcsot nem tudunk bevezetni, hiába akarnánk egy mondjuk 33-35 százalékos kulccsal luxusadót kivetni, ez nem olyan egyszerű – mondta a miniszter.
Jövő hét végéig nyújtják be az adótörvényeket, addig kell a kormánynak döntést hoznia ebben a kérdésben; ez várhatóan a jövő hét keddi vagy szerdai kormányülésen történik meg – jelezte a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy a kormány ingatlanra, autóra, vagy bankbetétre vetné ki a luxusadót, Varga Mihály nem adott konkrét választ, csak annyit mondott: „nem hiszem, hogy a bankbetétre külön luxusadót kellene kivetni”.
Kiemelte: az országnak az is érdeke, hogy az emberek ne csak költekezzenek, hanem meg is takarítsanak.
Az alapszámlával kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg két javaslatról van vita a frakcióban, ugyanakkor a cél mindkét álláspontnál megegyezik: meg kell teremteni az emberek számára annak lehetőségét, hogy a jövedelmükhöz – egy bizonyos összeghatárig – mindenféle plusz költség nélkül hozzájussanak. A nemzetgazdasági minisztérium azt javasolja, hogy ez vagy minimális kezelési költség mellett, vagy ingyen legyen megvalósítható, míg a frakció azt szeretné, ha havi egy vagy két alkalommal mindenféle költség nélkül lehetne pénzt felvenni.
Varga Mihály úgy vélte, mindkettő járható út, ugyanakkor meg kell találni azt az egyensúlyi pontot, aminél a bankok működőképessége megmarad és ennek köszönhetően a betétesek több kamatot kapjanak betett pénzük után, és azt, aminél ingyenesen hozzájuthatnak az emberek készpénzükhöz.
(Forrás: MTI)
A miniszterelnök a rádióinterjúban megerősítette, hogy havonta két alkalommal az átlagjövedelem erejéig ingyenesen lehet majd készpénzhez jutni.
Orbán Viktor a luxusadóval kapcsolatban elmondta, hogy azt továbbra is szeretné a kormány, de a kormánypárt parlamenti frakciója még vitatja a tervet.
A húsáfa csökkentéséről sem született még végleges döntés, de Orbán Viktor csak olyan megoldást tart elfogadhatónak, amely garantálja, hogy a termékhez valóban olcsóbban juthatnak hozzá az emberek.
Ismét felvetette a luxuscikkeket terhelő magasabb, 30-35 százalékos áfakulcs bevezetésének lehetőségét Orbán Viktor kormányfő nemrégiben a Kossuth Rádiónak adott interjújában. Mint elmondta korábban az Európai Bizottság „visszaverte” a magyar kormány ilyen irányú törekvését, de – mint hangsúlyozta – „egy újabb nekirugaszkodásra lesz szükség”, mert így válhat teljessé a magyar adórendszer igazságossága. A miniszterelnök elmondta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt a feladatot kapta, hogy a családi adókedvezmény kiterjesztését és a luxustermékek magasabb áfáját is építse be a jövő évi adótörvényekbe.
Luxusáfa helyett luxusadó
„Lehet ugyan a tervezett új adónemet luxusáfának nevezni a kommunikáció terén, de forgalmi adó formájában ezt biztosan nem lehet megvalósítani” – mondta el az Adó Online-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője. Az európai direktíva ugyanis egyértelműen megmondja, hogy hány kulccsal lehet forgalmi adót alkalmazni; egy általános kulccsal és két kedvezményezettel. Ebben a rendszerben tehát egy, a jelenleginél magasabb kulcsra nincs lehetőség. Ezt természetesen a kormány is tudja, hiszen egy korábbi ilyen irányú terv már visszapattant az uniótól.
Azonban ismét felmerült az ötlet, így el lehet gondolkodni, hogy ha ez a forma nem lehetséges, akkor milyen megoldások jöhetnek szóba. Kézenfekvőnek tűnik, hogy akár a telekomadó tapasztalatait felhasználva más megoldást találjanak ki. A 35 százalékos áfakulcs helyett be lehetne vezetni egy különadót egy-egy megadott termékekre, megadott értékekkel és egy megadott kereskedelmi ponton.
Vélhetően csak a kereskedelmi lánc végén adóztatnak, aki a végfogyasztónak adja el a terméket. Ha az autónál maradunk, akkor az autókereskedőkhöz telepítenek adóztatási pontot, és ott egy bizonyos százaléknyi plusz adót vethetnének ki.
Ez a technika nem sérti az európai jogokat, hiszen még az iparűzési adó kapcsán volt egy olyan európai bírósági jogeset, amikor egyértelművé vált, hogy mit tekint az unió bírósága forgalmi adónak. Ez azért is fontos, mert az európai direktíva csak egy forgalmi adót engedélyez. Ekkor rengetegen arra számítottak, hogy az iparűzési adó uniós szabályozással ellentétes lesz, a bíróság azonban nem így döntött. A döntés kapcsán egyértelművé vált a forgalmi adóra vonatkozó négy ismérv: általánosan a termékek, szolgáltatások széles körére kivetik, összege arányos a termékek, illetve a szolgáltatások árával, az értékesítés minden fázisában megjelenik a láncban, az előző szakaszban megfizetett adó a következőben levonhatóvá válik.
Ha tehát a „luxusáfát” úgy vezetik be, hogy csak az utolsó fázisban teszik rá az adófizetési kötelezettséget, mint a korábbi telekomadónál vagy a korábbi kiskereskedelmi adónál, akkor ez vélelmezhetően nem ütközne az európai jogba.
Hegedüs Sándor szerint adótechnikailag tehát be lehet ezt vezetni, azonban adóbevételi szempontból a döntés aligha érné meg, hiszen már a 27 százalékos áfa mértéke is olyan magas, hogy a fogyasztókat arra készteti, hogy amennyiben lehetséges, inkább az országhatáron kívülről vásárolják meg a nagy értékű termékeiket. Gépjárműnél ez áfa oldalról szabályozva van. Ha valaki külföldön vásárolna, akkor a magyar rendszám megszerzésével együtt ugyanúgy magyar áfát kell megfizetnie, mintha itthon vette volna. A nagy értékű autóknál erre olyan megoldás született, hogy akkor az itthoni vásárlás helyette külföldi rendszámú autókat béreltek.
Ha ezeket a termékeket még további adó sújtja, akkor a vásárlók még inkább átkerülhetnek külföldre. Így végül nemcsak az elvárt, és hőn áhított 50 milliárd bevétel nem jelenik meg, hanem a költségvetés már a 27 százalékos áfától is elesik, és a külföldi rendszámú autók ismét elszaporodhatnak az utakon. Ez a tervezet némiképp azon intézkedésnek is ellentmond, amikor a regisztrációs adót csökkentették annak érdekében, hogy Magyarországon vegyék meg a vásárlók az autókat.
Miközben a jövedelemadóból teljes mértékben kiiktatták a progresszivitást, a fogyasztást terhelő új adónemmel ez az elem ismét megjelenne. Az RSM DTM adószakértője szerint az adórendszerünkben ugyan létezik 5 és 18 százalékos kulcs is, de a forgalmi adó összességében tekintve Magyarországon klasszikusan 27 százalékkal működik. Az európai direktíva több esetben lehetővé tenné az alacsonyabb kulcs bevezetését, de ezzel a jogalkotó régóta nem él.
A válságadók első generációjánál, amikor még csak a kiskereskedelmet érintették az adók, vagy éppen a telekomadó korábbi formájánál – amely elleni európai bírósági eljárás törölve lett a francia párhuzamok miatt – még meg lehetett figyelni valamiféle progressziót – az árbevétel növekedésével a az adókulcs emelkedett. Ez azonban az újabb adótechnikai megoldásokban 2013-tól már nem érvényesül, hiszen például a telekomadó is átalakult úgy, hogy a telefonálás megadott percére, illetve az sms-ek száma után kell az adót fizetni. Itt annyit tettek csak, hogy maximalizálták az adó mértékét. Ugyanezt lehet megfigyelni a pénzügyi tranzakciós illetéknél, ahol ugyan két kulcs van, de ez nem a mérettől függ.
Hegedüs szerint egyértelműen észlelhető, hogy a kormányzat adópolitikájában a fogyasztásra próbálják áthelyezni az adóterhelést szemben a jövedelmekkel, de az a progresszió, amely luxusáfával megjelenne, bizonyos értelemben egy új elem elgondolást tükröz.
Nem tudni mit rejt a vánkos
A politikai szándék világos – mondta az Adó Online-nak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst&Young adószakértője szerint mivel a jövedelemadó lineárissá vált, és a direkt vagyonadó sem jöhet szóba, hiszen első intézkedéseiként törölték el a nagy értékű ingatlanokra, vitorlásokra és gépkocsikra fizetendő vagyonadót, a szociális szempontokat figyelembe vételére csak a fogyasztást terhelő adó maradt. Ennek az állambevételi funkciója azonban erősen megkérdőjelezhető.
A kormányfő szerint a magasabb áfakulccsal válna teljessé az adórendszer igazságossága. Az adószakértő azonban úgy véli az árban nem igazán célszerű szociális szempontokat figyelembe venni. A luxustermékek esetében persze be lehet vezetni egy magasabb adót, de ha ezzel elterelik az áruforgalmat az országból, akkor végképp nem lehet utána semmiféle adóra számítani.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|---|
Bár még nem tudjuk, hogy milyen árucikkekre tervezi kivetni a luxusáfát a kormány, de olyanra nem igazán érdemes, amelyekre valamilyen nyilvántartási kötelezettség nem vonatkozik. Szabályozhatják ugyan Magyarországon, hogy az arany után fizessenek magasabb áfát, de a nagyobb értékű ékszerért már érdemesebb lesz elutazni Pozsonyba vagy Bécsbe, mert azt senki nem tudhatja, hogy a vánkosban ki mennyi aranyat tart. Egy 100 millió forintos ékszerre nálunk már eleve 27 millió forgalmi adó terhelődik rá, ami a jövőben már 35 millió lenne, miközben ez Európában mindenhol már a jelenlegi áfánknál is jóval alacsonyabb. Az adószakértő szerint nálunk a 27 százalékos kulcs is már luxusáfa, hiszen ekkora a világon máshol nincs.
A személygépkocsinál még megoldható az adó behajtása, mert belföldiesíteni kell a rendszámot, és így nehéz megkerülni a fizetési kötelezettséget, de ingóságoknál és szolgáltatásoknál igen nehéz lenne ezt ellenőrizni.
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint azért akad némi kiskapu is. Ha nem is az összes luxustermékre, de egyedi termékekre egyedi áfakulcsot is be lehet vezetni, ahogyan Ausztriában is tették a jégkrémek esetében. Ezt ugyan az Európai Bizottság megtámadta, de mivel nem volt általános jellege, nem ütközött az áfa direktíva elveibe.
Mindenesetre, ha a kormány ismét nekirugaszkodik, hogy az uniótól engedélyt kérjen a magasabb áfakulcs alkalmazására, akkor az adószakértő úgy látja, két iránya lehet a kérelem elbírálásának. Az egyik szerint az EU pénzügyminiszterei megértőbbek lehetnek, hiszen a válság okán mindegyiküknek kell kemény lépéseket tenniük. Másik részről Magyarország helyzete Európában nem a legelőnyösebb, amikor az Európai Parlament szinte megfigyelés alá helyezte az országot. Ilyenkor az egyedi esetek fogadóképessége romlik.
A koncepcióban a tárca azzal számolt, hogy a jelenlegi 300 hektár körüli személyenként birtokolható földtulajdon-határ megmaradna a földművesek számára a jövőben is. A birtokpolitikában a földművesek földszerzését gazdaságuk eszközállományától, a kiemelt agrárpolitikai célok szolgálatától, a környezetkímélő földhasznosítás megvalósításától tennék függővé.
A földszerzésben előnyben részesülnének azok a földművesek, akiknek székhelyükhöz, telephelyükhöz, tanyájukhoz 20 km-es távolságon belül helyezkedik el az eladni, használatba adni szándékozott föld. A hatósági engedélyezéseknél külön vizsgálnák, hogy a földszerzőt szakképzettsége, meglévő gazdasági felszerelése alkalmassá teszi-e a föld megművelésére.
Az új földtörvény a föld forgalmát hatósági engedélyezéshez kötné, ezzel is érvényesítené a kormányzati birtokpolitikát, a középbirtokokat működtető gazdák felé terelve a föld tulajdonát és annak használatát. A mennyiségi korlátok (300 hektár), az elővásárlási és előhaszonbérleti jogok, a szerzési feltételek együttesen mozdítanák elő az ésszerű birtokstruktúra kialakulását.
A pénzügyi szabályozás is ebbe az irányba hatna, a földművesek, köztük a családi gazdálkodók földszerzését az eladó, használatba adó oldalán adókedvezmények, adómentesség, a szerző oldalán illetékmentesség, hitelfelvétel esetén kamattámogatás, öröklés esetén illetékmentesség szolgálná. Az állampolgárok tulajdonában álló földek haszonbérbe adása esetén a hosszabb időre, legalább öt évre kötött szerződésekből származó jövedelmek adómentesek lennének egy bizonyos mérethatáron belül.
A tárca közleménye szerint a nagybirtokok kialakulását egyfelől az adózási rendszer általános szabályai, adott esetben luxusadók kivetése is gátolná, így késztetve a nagybirtokok tulajdonosait arra, hogy nagyobb részben járuljanak hozzá a közteherviseléshez. Az új törvény a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozók számára a földtulajdon és használati jog megszerzését a települések kertes mezőgazdasági övezeteiben, 6.000 négyzetméternél nem nagyobb földekre tartaná fenn.
Az új szabályzást a kormány birtokpolitikai céljai érvényre juttatása mellett azt is indokolttá teszi, hogy a magyar állampolgárok földtulajdonszerzését előnyben részesítő, nemzeti elven alapuló földmoratórium 2014. április 30-án lejár. Magyarországnak az új, nyitott földpiacon meg kell őriznie saját termelői versenyképességét, meg kell akadályoznia a csupán tőkebefektetési célú hazai és külföldi földfelvásárlási törekvéseket. Ennek a feladatnak a megoldása igényli a földművelést nem folytatók földtulajdonszerzésének kizárását – olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében.
A koncepcióhoz az észrevételeket június 30-ig várja a Vidékfejlesztés Minisztérium a birtokmeret@vm.gov.hu e-mail címre.
(forrás: MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium)
A kormány honlapjára szakmai egyeztetési céllal került fel az építési szabályokat módosító törvénytervezet, amely az értéknövekedési hozzájárulást is tartalmazza. A hozzájárulást lényegében adóként fizetné meg a tulajdonos, de csak akkor, ha értékesíti ingatlanát.
A hozzájárulást akkor kell fizetni, ha az önkormányzat beruházása, illetve településrendezési döntése miatt növekszik egy ingatlan értéke. Ilyen lehet például a közpénzből megépített csatorna, út, vagy a mezőgazdasági terület lakóterületté való átminősítése. Ez utóbbi esetben akár százszorosára is emelkedhet egy földterület ára – fejtette ki a helyettes államtitkár. Az értéknövekedési hozzájárulást csak a közpénzből megvalósult beruházás, vagy a településrendezési döntés miatti értéknövekedés után kell megfizetni, a mértéke az emiatti értéknövekedés 10 százaléka.
Két további feltétele is van a helyi önkormányzat által kiszabható hozzájárulásnak: előtte el kell készíteni az ingatlanérték katasztert – hogy nyomon követhető legyen az értéknövekedés – illetve csak az ingatlan eladásakor kell fizetni. Aki bent lakik a saját házában, lakásában, bármennyire nő a jelzett okok miatt az értéke, a növekedés után nem kell hozzájárulást fizetni – derül ki a Napi Gazdaság írásából.
A portfolio.hu cikkéből megtudhatjuk, hogy az utóbbi években milyen formában és hányszor merült már fel az ingatlanadó ötlete. A tervezet szerint elvileg az adó kivetésének egyik feltétele, hogy az adott területen lévő ingatlanok értékéről legyen nyilvántartása az önkormányzatoknak. Önkormányzati szinten azonban ingatlankataszter nem született meg, így továbbra is lényegében a korábbi értékmeghatározási módszerek állnak rendelkezésre, vagyis valamilyen analógia (értékövezetek, korrekciós tényezők, minőségi kritériumok, különböző szorzók, stb.) alapján felállított statikus kalkulátor. És ne feledjük el, hogy ezeket a módszereket az Alkotmánybíróság korábban mindkét alkalommal alkotmányellenesnek nyilvánította. A testület a luxusadó esetében azt kifogásolta, hogy nem lehet vitatni a törvénybe lefektetett értékhatárokat és a korrekciós tényezőket, így előfordulhat, hogy az adózó kárára állapítja meg az illetékes helyi adóhatóság a luxusadó mértékét. Az Ab. szerint a luxusadó alapjának a számított érték szerinti megállapítása lényegében vélelmezett adatokra épül, vagyis megdönthetetlen törvényi vélelmet alkalmaz. Az Oszkó-féle ingatlanadónál az Ab. álláspontja szerint pedig a lakóingatlanok forgalmi értékének megállapítása bizonytalan volt, és a törvény a kockázatokat kizárólag az adóalanyokra hárította – emlékeztet a portfolio.hu