Cikkek

A megszakítás nélküli tevékenység

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2018. augusztus 15.
Címkék: ,
Rovat:

Számos munkáltató van, akinek a tevékenységéből eredően folyamatosan működnie kell. Ennek meg vannak a sajátos munkajogi szabályai, számos speciális előírással a munkaidő tekintetében. Alább azt is megvizsgáljuk, hogy a bérpótlékok oldaláról milyen sajátosságokkal jár a megszakítás nélküli munkarend.

A NAV elégedett az EKAER-rel

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2015. április 21.
Rovat:

Az EKAER rendszerébe napi 40 ezer regisztráció érkezik, és már 33 ezerrel nőtt a köztartozás-mentes adatbázisban szereplők száma.

 

Munkaidőkeret és elszámolási időszak II.

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2015. május 4.
Rovat:

Kétrészes cikksorozatunkban a munkáltatónak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) által a rugalmasabb munkaidő-szervezés érdekében biztosított lehetőségeit vizsgáljuk. A cikksorozat második részében áttekintjük a gyakorlatban kevésbé alkalmazott elszámolási időszak intézményét, valamint a munkáltatónak munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő-beosztással kapcsolatos rugalmas lehetőségeit.

Hogyan kell elrendelni a rendkívüli munkaidőt?

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2015. május 13.
Rovat:

Kell-e írásos utasítás a rendkívüli munkavégzés elrendeléséhez? Van-e valamilyen közlési határidő? Ki és mikor tagadhatja meg a rendkívüli munkavégzést? Néhány fontos szabály a munkaidő mértékére vonatkozó korlátokon túl.

Munkaügyi ellenőrzés: íme a változások

Szerző: dr. Bérces Kamilla
Dátum: 2015. május 13.
Rovat:

Cikkünk apropóját az adja, hogy 2015. április 1-jével változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.). Ekkor lépett ugyanis hatályba a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény, valamint az azzal összefüggő, egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény.

A munkaidő szabályozása a környező országokban I.

Szerző: dr. Hanyu Henrietta
Dátum: 2015. június 1.
Rovat:

A Német – Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2015-ös konjunktúrajelentése szerint az új Mt.-vel fémjelzett 2012-es munkajogi reform növelte a munkáltatók elégedettségét. A jelentés szerint jól állunk a hazai munkaerő képzettsége tekintetében. A munkaerőköltséget illetően is jobbak a mutatóink a régiós átlagnál, szinte már csak Romániában és Bulgáriában olcsóbb a foglalkoztatás.

A jelen cikkel induló sorozatunkban arra a kérdésre fókuszálunk, hogy a munkaidő szervezésére vonatkozó hazai szabályok egyszerűbbek, rugalmasabbak-e, nagyobb mozgásteret biztosítanak-e a munkáltatóknak, mint a környező országok vonatkozó szabályai.

HR Mentor konferencia

Szerző: Mészáros Etelka
Dátum: 2015. június 2.
Rovat:

2015. május 20.-án tartották a Wolters Kluwer Kft. HR Mentor konferencia és interaktív kerekasztal – beszélgetését. Az előadók az aktuális munkajogi kérdésekről, munkaügyi ellenőrzésekről, munkavédelem és társadalombiztosítás pénzbeli ellátásairól tájékoztatták a résztvevőket.

Így változik a munkaügyi ellenőrzés

Szerző: dr. Bérces Kamilla
Dátum: 2015. június 8.
Rovat:

Cikkünk apropóját az adja, hogy 2015. április 1-jével változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.). Ekkor lépett ugyanis hatályba a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény, valamint az azzal összefüggő, egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény.

Maximális munkaidő, minimális pihenőidő?

Szerző: dr. Hanyu Henrietta
Dátum: 2015. június 16.
Rovat:

Munkavállalói oldalról gyakran hallható olyasfajta érvelés, hogy a magyar munkavállaló rengeteget dolgozik, többet, mint az uniós társai. Vajon van-e jogszabályban rejlő alapja ennek a vélekedésnek? Ennek kísérelünk meg jelen cikkünkben utánajárni.
 

Túlórás távollétek

Szerző: Munkajog.hu
Dátum: 2015. június 18.
Rovat:

A munkaviszony tartalma szempontjából döntő jelentősége van a munkavégzési kötelezettség időbeli meghatározásának, azaz a munkaidőnek. A munkajog számos törvényi korlátot állít arra, hogy a munkavállaló mikor és mennyit köteles dolgozni. A jogszabályi keretek között azonban – főszabály szerint – a munkáltató jogosultsága marad, hogy eldöntse, mikor kötelezi munkavégzésre a munkavállalót. Ezt a jogát a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés korlátozhatja, de ilyen megkötések hiányában a munkáltató egyoldalúan jogosult dönteni, hogy a munkavállalónak mikor és mennyi munkát kell végeznie [lásd a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 97. § (1) bekezdés].