Az ingó dolog értékesítésének szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sok évvel ezelőtt újsághirdetésekben kínálták eladásra az otthon megunt, kinőtt, feleslegessé vált holmit az emberek, újabban pedig külön erre szakosodott weboldalakon keresgélhetnek az érdeklődők. Az ingó értékesítés szabályai azonban túlmutatnak az internetes „adok-veszek”-en, ezért érdemes a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályait feleleveníteni.


Az adókötelezettség keletkezését, annak fennállását nem befolyásolja az a körülmény, hogy az eladásra szánt ingóságot újságban, szórólapon vagy interneten hirdetik meg eladásra, és az sem, hogy az adásvétel internetes portálon keresztül, piacon vagy bármely más helyen, például a magánszemély lakásán jön létre. Az ingóságok értékesítése során főszabály szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 58. §-ának rendelkezéseit kell alapul venni a jövedelem megállapítása során, de körültekintően kell eljárni, mert a körülmények eltérő szabályok alkalmazását is indokolhatják.

Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa) (Szja tv. 3. § 30. pont). Nem tekintendő ingónak pl. a pénz (valuta), részvény, kötvény.

1. Bevétel

Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen:

–   az eladási ár,

–   a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint

–   az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni.

 

2. A jövedelem megállapítása

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket:

–   a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

–   az értéknövelő beruházásokat;

–   az átruházással kapcsolatos kiadásokat.

Nem lehet levonni azokat a költségeket, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt az értékesítő magánszemély.

2.1. A megszerzésre fordított összeg

Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény vagy más bizonylat szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben meghatározott érték.

Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított összeg a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték. Ha a kérdéses ingóság nem szerepelt a hagyatékátadó végzésben, nem szabtak ki ezzel kapcsolatban illetéket, akkor az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke lesz a megszerzésre fordított összeg. Ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szerinti műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség ajándékozással történő szerzése esetén, ha az adóhatóság nem szab ki illetéket, a magánszemély döntése alapján az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vagy az az igazolt összeg tekinthető megszerzésre fordított összegnek, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne. Az Áfa tv. 8. számú melléklete a következők szerint határozza meg a műalkotásokat, gyűjteménydarabokat és régiségeket:

„I. rész: műalkotások

1. művész által saját kezűleg készített festmény, rajz, pasztellkép, részekből összeállított kép (kollázs) és dekoratív tábla (vtsz. 9701-ből);

2. művész által saját kezűleg készített és korlátozott számban előállított metszet, nyomat és litográfia (vtsz. 9702 00 00-ból);

3. művész által saját kezűleg készített szobrászművészeti alkotás bármilyen anyagból (vtsz. 9703-ból), valamint az erről legfeljebb 8 példányban készített öntvénymásolat, amelynek sokszorozását a művész vagy jogutódjának személyes felügyelete alatt végezték;

4. művész saját eredeti terve alapján legfeljebb 8 példányban készített kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit (vtsz. 5805 00 00-ból) és fali drapéria (vtsz. 6304 00 00-ból);

5. művész által saját kezűleg készített és szignált egyedi kerámia;

6. művész által saját kezűleg, legfeljebb 8 számozott példányban készített, és a művész vagy a művészeti műhely által szignált réz alapú tűzzománc, kivéve az ötvös- és ékszertermékeket;

7. művész által saját kezűleg készített, és általa vagy felügyelete alatt legfeljebb 30 számozott példányban – minden méretet és hordozót ideértve – sokszorozott, és a művész által szignált fénykép.

II. rész: gyűjteménydarabok

1. posta- és illetékbélyeg, lebélyegzett postabélyeg, első napi bélyegzéssel ellátott boríték, postai levelezőlap és boríték (bélyeges papír) és más hasonló érvénytelenített vagy postatiszta termék, feltéve, hogy ezek nincsenek forgalomban, illetőleg nem is szánják forgalomra (vtsz. 9704 00 00);

2. állattani, növénytani, ásványtani, anatómiai, történelmi értékű, archeológiai, paleontológiai, etnográfiai és numizmatikai gyűjtemény és gyűjteménydarab (vtsz. 9705 00 00).

III. rész: régiségek

– a vtsz. 9701-9705 alá nem tartozó, 100 évnél idősebb termék (vtsz. 9706 00 00).”

Ha a megszerzésre fordított összeg az előzőek alapján nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.

 

2.2. Értéknövelő beruházás

Értéknövelő beruházás az ingó, ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt. Például, ha valaki februárban értékesíteni kívánja használt autóját, értéknövelő beruházásként veheti figyelembe azt az autószerelői számlát, amely azt igazolja, hogy szeptemberben motort cseréltek és sebességváltózárat szereltek az autóba. Ennek feltétele, hogy a számla összege meghaladja az autó eladási árának 5 százalékát, azaz, ha az autót 2 millió forintért adják el, a számlán 100 ezer forintnál magasabb összegnek kell szerepelnie.

2.3. Közös tulajdonban lévő ingóság értékesítése

Közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után főszabály szerint a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség.

 

Dr. Székely Zsuzsanna az Adó szaklap 2017/6 számában megjelent teljes cikkéből  kiderülnek az értékesítés adómentes, speciális és gazdasági tevékenység körében végzett esetekre vonatkozó szabályok is.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).