A tulajdonszerzés számvitele


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy vállalat életében számos olyan alkalom lehet, amikor jövőbeni profit elérése érdekében egy másik gazdálkodó szervezetben szerez tulajdont.


Tulajdoni részesedések kimutatása a mérlegben

A részesedések különböző jogcímeken kerülhetnek be a vállalkozás könyveibe. A gazdálkodónak ezek megszerzésekor kell meghoznia a döntést a besorolást illetően, hogy milyen időtávra szándékozik a befektetését megvalósítani. A tartós részesedést a befektetett eszközökön belül a „Befektetett pénzügyi eszközök” mérlegcsoportban, míg a forgatási célú részesedést a forgóeszközök között az „Értékpapírok” mérlegcsoportban jelenítjük meg. Fontos kiemelni, hogy ezt a minősítést nemcsak a tulajdoni részesedés bekerülésének időpontjában kell megtennünk, hanem minden egyes mérlegfordulónap alkalmával, a beszámoló összeállításakor is minősítenünk szükséges a valós és hű adatok megjelenítésének érdekében. Ezen kívül figyelnünk kell a részesedési viszony jellegére is, amellyel összefüggésben a számviteli törvény a kapcsolt viszonyt a következő kategóriákban definiálja: anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás.

A részesedések értékelése

A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést – függetlenül attól, hogy az az értékpapírok vagy a befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoportban szerepel – bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteség jellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

A törvényi előírásokból adódóan értékhelyesbítéséről csak a tartós tulajdoni részesedések esetében beszélhetünk, a forgóeszközök között nyilvántartott részesedések esetében nem lehet pozitív felértékeléssel élni.

A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetés esetében az értékvesztés visszaírását először devizában kell megállapítani, majd azt a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként elszámolni. Ezt követően kerülhet csak sor az árfolyamváltozás hatásának a megállapítására.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés

Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

Üzleti vagy cégérték

A számviteli törvény előírása alapján üzleti vagy cégérték kimutatására társaság vagy társaságban való részesedés, illetve üzletág vásárlása esetén van lehetőség, illetve kötelezettség. Az üzleti vagy cégérték egyaránt felvehet pozitív vagy negatív értéket, azonban amíg a pozitív üzleti értéket, azaz a goodwill-t az immateriális javak között mutatjuk ki a számviteli mérlegben, addig a negatív cégértéket, azaz a badwill-t az időbeli elhatárolásokon belül halasztott bevételként kell kimutatni. A pozitív üzleti vagy cégérték esetében elszámolható értékcsökkenésre már nincs meghatározva semmiféle időkorlát. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevétel esetében a feloldást a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni.

Összefoglalva elmondható, hogy a tulajdoni részesedésekkel kapcsolatos számviteli elszámolások egy vállalat életében folyamatos munkát igényelnek, hiszen a bekerülésen túl éves szinten folyamatos értékelést és minősítést kívánnak. Legyen szó akár tartós befektetésről vagy forgóeszközként nyilvántartott tulajdonrészről, a piaci érték változását megfelelő időközönként követni kell, és annak jelentős változása esetén megfelelő döntéseket, elszámolásokat kell elvégezni. A tulajdonszerzés alkalmával szoros összefüggésben keletkezhet pozitív vagy negatív üzleti érték is, amelynek kimutatása és majdani kezelése hatással lesz a vállalat későbbi eredményességére.

A tulajdonszerzés számviteléről Dr. Kántor Béla és Hegedűs István írnak a Számviteli Tanácsadó 2014/03. számában megjelent cikkükben.


Kapcsolódó cikkek