5 érv a továbbképzés mellett – amelyekre nem is gondol a számviteli konferenciákon

Szerző: Sinka Júlia
Dátum: 2017. július 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Javában „tombol” a nyár, megkezdődött a szünet az iskolákban, a munkahelyek is szinte kiürülnek, aki csak teheti, elutazik pihenni, feltöltődni. Tanulást, házi feladatot nem csak a gyerekek előtt nem illik emlegetni, de a felnőttek előtt is vörös posztó a „továbbképzés” szó, különösen a „kötelező” jelzővel együtt említve. Pedig…


„If life gives you lemons, make lemonade!” Azaz „Ha az élet citrommal kínál, csinálj belőle limonádét!”- biztat a közismert mondás, és ezzel akár amerikai kollégáink is vigasztalhatnák magukat, mondjuk útban egy számviteli tréningre.

Ugyanis a könyvelők a tengeren túl is „konferenciázgatnak” – új és még újabb képzéseken vesznek részt, összegyűlnek, megbeszélik a szakmai aktuális kérdéseit, problémáit. Igaz, egy számviteli továbbképzés távolról sem olyan izgalmas, mint az ott (is) divatos csapatépítő tréningek, és a résztvevőknek közel sem kell – mondjuk – egy túlélő tábor veszélyeivel számolniuk.

Persze – és erre akár fogadnék is-, az USA-ban sem az esemény viszonylag alacsony adrenalin-töltete miatt ódzkodnak a könyvelők a továbbképzéstől, ami ott egyébként (feltehetőleg) nem kötelező, hiszen Gabrielle Fontaine is arról panaszkodik legutóbbi blogbejegyzésében, hogy a „szabadúszó” (azaz vállalkozóként dolgozó) könyvelők többsége nem vesz részt ilyesmin.

Gabrielle – róla, az amerikai kollégák ismert mentoráról, illetve a szakmabelieknek adott, nálunk is megfontolandó tanácsairól már volt néhányszor szó e fórumon is-, arra biztatja a könyvelőket, lehetőségeik szerint minél gyakrabban vegyenek részt a számukra szervezett tréningeken.

 

Hazai viszonyok közt sem hiábavaló elgondolkodnunk érvein. Tegyük hozzá, hogy Magyarországon az évente aktuális, kötelező továbbképzés teljesítése nem lehet kérdés, így az alábbiakkal a nem kötelező kategóriába tartozó szakmai rendezvények – korántsem elhanyagolható – hozadékára hívnám fel az érintettek figyelmét. Ez egyben válasz is arra a kifogásra, hogy:

Drága, ráadásul nem is keresek közben!

Ezt nem csupán a magyar kis- és középvállalkozó könyvelők mondják, de amerikai kollégáik is ezzel magyarázzák, miért is kerülik az iskolát, pontosabban a szakmai képzéseket.

Ott több ezer dollárnyi kiadást jelent évente, még csak három-négy konferencián való részvétel is (és számolni kell a repülőjegyek, a szálloda árával is!), és e költségeket legalábbis megduplázza a közben kieső munkaidő miatti veszteség.

Itthon sem rózsásabb a helyzet: az igazán nívós – de még csak a „megjárja” kategóriába eső- képzések is alkalmanként, legalább 30-50 ezer forintos kiadást jelentenek (ennek nagyságát most igyekezzünk mikró – és kisvállalkozói szemmel mérni), de akadnak olyanok is, amelyek több százezer forinttal csapolják meg a tudásszomjas vállalkozó bankszámláját. És az is igaz, amíg egy könyvelő éppen „okosodik”, addig nem tud ügyfeleivel foglalkozni, kevesebb bevételre számíthat.

Fentiekhez mérten ellentmondásnak tűnhet, mégis azt kell mondanom – és jómagam igen gyakran előfordulok adószakértőknek, könyvelőknek tartott szakmai konferenciákon, képzéseken-, nem láttam még az ürességtől kongó előadótermet. Azt sem állítanám, hogy a résztvevők mind-mind „multiktól” érkeztek, vagy ilyen cégek gondtalan tulajdonosai lennének, akik kávéra is többet elköltenek havonta, mint az éppen aktuális konferencia részvételi díja.

Sok könyvelő tehát rendszeresen jár szakmai előadásokra, és nem csak a kötelezően előírtakra.

Sőt, tekintve, hogy a magyarországi vállalkozások több mint 98 százaléka a kkv-szektorba tartozik, joggal feltételezhetjük, hogy a szóban forgó könyvelők is apró vállalkozások tulajdonosai vagy alkalmazottai.

Miért áldoznak ők ennyi időt és pénzt ilyesmire? Miként járul ez hozzá a sikereikhez? Mit tudnak ők, amit a képzéseket hanyagoló, vagy kevésbé sikeres társaik nem?

Nos, ők – és ez nagyon fontos- nem csupán kiadásként gondolnak az oktatásukra fordított pénzre, hanem befektetésként, amely a biztosabb tudáson és így adott esetben magasabban árazható szolgáltatásaikon keresztül idővel busásan megtérül.

Természetesen ők sem tudnak egyszerre két helyen lenni, és előfordulhat, hogy munkavállalójuk sincs, aki távollétükben, képviseletükben is helyt áll.

Egyébként is, az alkalmazott, vagy adott időre megbízott személy túlórájának, díjazásának is vannak költségei…

Igaz, ezek levonhatóak az adóalapból, de akkor is ki kell fizetni a szóban forgó tételeket.

Gabrielle szerint – és ezen érdemes elgondolkodnunk- az alábbi, idővel dollárokban (forintokban) mérhető eredményekkel jár a képzésre, tanulásra, szakmai fejlődésre költött pénzünk.

 

Mégis megéri?

1. Jelenlegi és jövőbeni technológia „harca”: tetszik vagy sem, világunk változik, és a könyvelés automatizálódik. Kevesebb és – ha nem is „jobban”, de „másként”- képzett könyvelőre lesz majd szükség. Azáltal, hogy tudjuk, milyen szakmai kihívásokra, és ezzel együtt lehetőségekre számíthatunk, megőrizhetjük pozíciónkat a piacon. Sőt, akár „prémium kategóriás” szakemberekké is válhatunk. Folyamatosan megújított szakismereteink garantálják, hogy „nem megyünk ki a divatból”. Ebben az is sokat segít, ha ismerjük az aktuálisan „trendi” könyvelő- és más ügyviteli szoftvereket. Naprakész szakmai ismeretekkel akár még a szoftver-fejlesztő cégek munkájába is bekapcsolódhatunk, ami a „könyvelőbarát” programokon kívül új lehetőségeket is jelent szolgáltatásaink bővítésére is.

Itt is igaz, hogy aki lemarad, kimarad!

2. Készségek és a szakértelem megújítása, bővítése: a szaktudásunk folyamatos frissítése a fentiekben említetteken túl azzal az előnnyel is járhat, hogy szakértői, tanácsadói értékünk ügyfeleink előtt, de kollégáink előtt is megnő. Gondoljunk csak bele! Nem lebecsülendő lehetőség, ha nem csupán a „laikusok”, hanem a szakmabeliek soraiból is számíthatunk új ügyfelekre!

3. Üzleti stratégia, ami igazán a miénk: a könyvelők számviteli, pénzügyi szakemberek, hiszen erre tanítják őket a mérlegképes könyvelői tanfolyamokon, a főiskolák, egyetemek számviteli kurzusain. Ezért a saját vállalkozásuk stratégiai tervei, a munkafolyamatok tervezése, szervezése (és adott esetben ezek célszerű delegálása), marketingjük is gyakran több sebből vérzik. Manapság már sokféle időtartamú (és költségű) képzés, konferencia – mostanában divatossá vált kifejezéssel, „workshop” – érhető el ezeken a speciális területeken, olyanok is, amelyeket kifejezetten könyvelők számára állítottak össze. Kétségtelen, hogy nincs „könyvelőmarketing”, „ügyvédmarketing” vagy mérnökmarketing”, vagy bármely más szakma önálló marketingje, de azért szakterületenként másutt vannak a hangsúlyos pontok, és másként kell ismertté, sőt elismertté tenni egy könyvelő vállalkozását, mint mondjuk a fentebb említett mérnök tervezőirodáját. A könyvelőkre „igazított” konferenciákon gyakran a már sikeressé vált kollégáinkat is bevonva, esettanulmányokon keresztül mutatják be a legjobb, követendő gyakorlatot, megkönnyítve ezzel a magunk, szakmai sajátosságainkat is figyelembe vevő modelljének kialakítását, követését. Jobb, ha mi formáljuk a stratégiánkat, mintha a versenytársak teszik ezt!

4. Támogató közösség: a közös szakmai problémák, az „együtt sírunk, együtt nevetünk” fíling és a lehető legjobb megoldások közös kidolgozásának lehetősége azt hiszem, nem szorul különösebb magyarázatra…

5. Hálózatépítés és új lehetőségek: bár utolsóként szerepel a lehetséges előnyök listáján, de ez nem jelenti azt, hogy ez lenne a legkevésbé fontos. Sőt! Gabrielle szerint – és egy 2003 óta töretlen sikerrel működő tanácsadó cég tulajdonosaként, ő biztosan tudja, miről beszél ez a fentebb említett lehetőségeknél is többet hozhat a konyhára (és még többet, ha az előbbiekkel kombináljuk is)!

Személyes, szakmai kapcsolathálónk kiépítésével elérhetjük a – Gabrielle kifejezésével élve, „csúcsminőségben gondolkodó” – vállalatvezetőket, döntéshozókat, a szakmánk (és egyéb területek) hírességeit, sőt, akár barátsággá is fejlődhet a kezdetben „csak” üzleti kapcsolat. Ez egyrészt meghatványozhatja vállalkozásunk jövedelmezőségét, másrészt vállalkozói gondolkodásmódunkat is átformálja, amellyel megteremthetjük cégünk további növekedésének alapjait, rendszeres és biztos hátterét is.

Tengeren túli kolléganőnk tapasztalata szerint – a fenti „forgatókönyv” használatával – a szakmai konferenciákba befektetett, körülbelül 6 ezer dollár, a tanultak alapján kidolgozott projekten keresztül, rövid időn belül, már kezdetként háromszoros megtérülést hozott, de előfordult, hogy ötszörösen jött vissza az oktatásra költött összeg.

Persze ehhez arra is szükség van, hogy az adott képzés befejeztével, az előadás meghallgatását követően ne üljünk a babérjaikon, hanem tervszerűen és azonnal lássunk hozzá az elhangzottak, tanultak alapján kidolgozott terveink megvalósításához, az ott szerzett kapcsolatok erősítéséhez. Ahogyan Gabrielle fogalmazott, a „jutalom azokhoz érkezik, akik a konferenciáról hazatérve gyorsan cselekszenek”.

 

 


Kapcsolódó cikkek:


A bürokráciacsökkentés könyvelői többlet feladatokat hozhat…
2018. szeptember 18.

A nyári szabadságról visszatérve a feldolgozott jogszabályi változások között a cégtörvény júliusban hatályba lépett módosítást is áttekintettük. Az egyszerűsített végelszámolás szabályai tekintetében is számos könnyítést vezetett be a törvény azzal, hogy az adóhatóság feladatait kiszélesítve „egyablakossá” tette az ügyintézést. De hogyan érinti mindez az adóhatósággal a cégek képviseletében kapcsolatot tartó a könyvelők feladatait?

Online számlázás: ha jön a revizor
2018. szeptember 12.

Az elmúlt hetekben, hónapokban már megszokhattuk, hogy minden cikk a NAV újabb „csodafegyveréről” szól, a számlázó-programok bekötéséről a NAV-hoz, és a folyamatos adatszolgáltatásról. Ennek kapcsán számos információhoz juthattunk a technikai kihívások leküzdésére. Ennek a cikknek nem az a célja, hogy ezeket tovább mélyítse, hanem olyan eszközt kíván az olvasó kezébe adni, amely a megváltozott körülmények között tud az adóalanyok segítségére lenni.

Támogatások elszámolása a módosított szabályok tükrében
2018. szeptember 5.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény számviteli törvényt módosító 216. paragrafusa a támogatások elszámolási rendjét módosította, amit a gyakorlat oldaláról tekintek át cikkemben.

Új lízingszabályozás az IFRS-ekben
2018. augusztus 7.

A számviteli szakma továbbra sem kell nélkülözze a kihívásokat, hiszen egy rendkívül széles kört érintő számviteli téma került újragondolásra: 2019-től alkalmazandóvá válik az IFRS 16, amely a lízingeket szabályozza.