A behajthatatlan követelések könyvviteli elszámolása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A behajthatatlan követelések leírása jellemzően az év végi zárlati feladatok között végzendő el, ha a behajthatatlanság feltételei fennállnak és ismertté váltak. Ezért érdemes ezt a témát folyamatosan napirenden tartani, tisztítani a követelések állományát, és ezáltal egyszerűbbé tenni az év végi zárlati feladatokat. Az Adó szaklap írása.

A Számviteli törvény (2000. évi C. törvény, rövidítve: Szt.) szerint a beszámoló mérlegében behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.

A behajthatatlan követelés fogalma, tartalma

A Számviteli törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát és azt is, hogy mely esetekben tekinthető a követelés behajthatatlannak.

Behajthatatlan követelés az a követelés,

• amelyre a végrehajtás sikertelen, mert   az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs rá fedezet,   az adós ellen vezetett végrehajtás során talált fedezet csak részben nyújt fedezetet a követelésre,   a végrehajtást eredménytelenség miatt szüneteltetik (az óvatosság elve alapján a nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján a behajthatatlanság vélelmezhető);
• amelyet a hitelező az egyezségi megállapodás keretében elengedett  a csődeljárás,  a felszámolási eljárás,  az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során;
• amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet;
• amelyre a vagyonfelosztási javaslat nem nyújt fedezetet, azaz  a felszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet a követelésre,  az önkormányzatok adósságrendezési eljárásának befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet a követelésre;
• amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert  amelynél a fizetési meghagyásos eljárásban a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban (nagyobbak) a követelés várhatóan behajtható összegével;  amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel;
• amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;
• amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A felsorolt kritériumok bármelyikének megléte esetén a követelést behajthatatlannak kell minősíteni és hitelezési veszteségként le kell írni, vagyis nem lehet a mérlegben kimutatni.

A behajthatatlanság tényét és mértékét a vállalkozónak bizonyítania kell az egyes jogcímek beazonosításával és dokumentálásával.

A behajthatatlanság kritériumait minden követelésre önállóan, külön-külön kell értelmezni és meghatározni. Például ugyanazon adóssal szemben egy adott követeléssel kapcsolatban hozott korábbi bírósági végrehajtási határozatot nem lehet figyelembe venni egy másik, vele szembeni követelés esetében. Ennél a másik követelésnél önállóan kell megállapítani és dokumentálni a behajthatatlanság meglétét.

Mérlegképes Kreditkártya
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

A behajthatatlanság tényét alátámasztó bizonylatok

A behajthatatlanság tényét és mértékét a vállalkozónak kell hitelt érdemlően bizonyítania bizonylatok alapján. A behajthatatlanság tényét különösen a következő bizonylatok támasztják alá hitelt érdemlően:

• nemleges foglalási jegyzőkönyv a végrehajtás sikertelenségének alátámasztására,
• írásos megállapodás az egyezségi megállapodás keretében elengedett követelésről,
• a végelszámoló írásbeli nyilatkozata a fedezethiányról,
• a felszámoló írásbeli nyilatkozata a fedezethiányról,
• a felszámolási eljárásban keletkezett vagyonfelosztási javaslat,
• dokumentumok, gazdaságossági számítások, hogy a követelés csak veszteséggel, aránytalanul magas költségráfordítással hajtható be,
• tértivevényes postai megkeresés postahivatal által igazolt visszaérkezése az adós fel nem lelhetőségére,
• az elévülés tényét igazoló okiratok.

Nagyon fontos, hogy például az az információ, hogy egy adóssal szemben elindult a csődeljárási vagy felszámolási eljárás, még önmagában egy-egy konkrét követelés behajthatatlanságát nem alapozza meg. A felszámoló, végelszámoló írásos nyilatkozatára van szükség, miszerint az adott követelést nem, vagy csak részben tudja kielégíteni.

A vállalkozó számviteli politikájában, illetve az eszközök és a források értékelési szabályzatában célszerű szabályozni, leírni a behajthatatlan követelések meghatározásának módját, szempontjait, felelőseit, eljárási, bizonylatolási rendjét a vállalkozó sajátosságainak figyelembevételével.

A követelések értelmezése, megjelenési formái

A Számviteli törvény szerint követelések alatt a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igényeket értjük. Alapvető jellemzőjük hogy a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatások teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak.

A követelések közé kell érteni a különféle egyéb követeléseket, a vásárolt, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket és a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.
A fenti meghatározásból következik, hogy a követeléseket szélesen kell értelmezni, és azok a mérlegben különböző helyeken, különböző mérlegtételeknél jelenhetnek meg, így megjelenhetnek a befektetett eszközök között, mint:

• immateriális javakra adott előlegek,
• beruházásokra adott előlegek,
• tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban (ideértve a tartós bankbetétet is),
• tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban (ideértve a tartós bankbetétet is),
• egyéb tartósan adott kölcsön (ideértve a tartós bankbetétet is).

A követelések megjelenhetnek a forgóeszközök között, mint:

• készletekre adott előlegek,
• követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők),
• követelések kapcsolt vállalkozással szemben,
• követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben,
• váltókövetelések,
• egyéb követelések,
• bankbetétek.

A követelések megjelenhetnek az aktív időbeli elhatárolások között, mint a bevételek (árbevétel, kamat-és egyéb bevételek) aktív időbeli elhatárolása mérlegtételbe tartozó követelés jellegű tételek.

Sőt követelés megjelenhet a mérleg forrásoldalán is a saját tőkén belül a jegyzett, de még be nem fizetett tőke mérlegtételben, hiszen ez annak teljesüléséig szintén követelés jellegű tétel.

Ummenhoffer Ferenc cikke a továbbiakban részletesen kitér a követelések értékelésére, az adott előlegek, az áruszállításból, szolgáltatásból eredő követelések, a tartósan adott kölcsönök, a váltókövetelések és az egyéb követelések könyvviteli elszámolására. A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2013/12-13 számában olvasható. Ez a lapszám a CompLex Kiadó webshopjában is megvásárolható.

 

---