A hét számviteli kérdése: tőkeemlés osztalékból

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társaság ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel rendelkezik (a tulajdonos magánszemélyek követelésével). A tagok osztalék követelésével (követelés apportként) lehet-e jegyzett tőkét, illetve tőketartalékot emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van?

A kötelezettségként kimutatott, a tulajdonosok által fel nem vett osztalékkal (a tulajdonos szemszögéből: a térsasággal szemben fennálló követeléssel, mint apportálható eszközzel) a tulajdonos – a jogszabályok szerinti módon – a társaság jegyzett tőkéjét )vagy jegyzett tőkjét és tőketartalékát) emelheti.

A gazdasági társaságokról szóló törvény 13. § (2) bek szerint: „A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is – lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.”

Tekintettel arra, hogy a tag részére kifizetés nem történik, a tőkeemelés a magánszemélynél nem adóköteles. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 66. § (3) bek b) pontja szerint: „az adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg.”

A kötelezettség csökkenése és a jegyzett tőke növekedése eredményt nem érint, így a társaságnak sincs adókötelezettsége.

A kérdést Kolbe Tünde szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok itt.

---