A hét számviteli kérdése: tőkeemlés osztalékból

Szerző: Ado Online
Dátum: 2012. június 14.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társaság ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel rendelkezik (a tulajdonos magánszemélyek követelésével). A tagok osztalék követelésével (követelés apportként) lehet-e jegyzett tőkét, illetve tőketartalékot emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van?


A kötelezettségként kimutatott, a tulajdonosok által fel nem vett osztalékkal (a tulajdonos szemszögéből: a térsasággal szemben fennálló követeléssel, mint apportálható eszközzel) a tulajdonos – a jogszabályok szerinti módon – a társaság jegyzett tőkéjét )vagy jegyzett tőkjét és tőketartalékát) emelheti.

A gazdasági társaságokról szóló törvény 13. § (2) bek szerint: “A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is – lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.”

Tekintettel arra, hogy a tag részére kifizetés nem történik, a tőkeemelés a magánszemélynél nem adóköteles. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 66. § (3) bek b) pontja szerint: “az adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg.”

A kötelezettség csökkenése és a jegyzett tőke növekedése eredményt nem érint, így a társaságnak sincs adókötelezettsége.

A kérdést Kolbe Tünde szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok itt.


Kapcsolódó cikkek:


Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.

PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!
2019. június 24.

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!

A skontó számviteli- és adókezelése
2019. június 17.

A gazdasági életben a szerződéses felek gyakran alkalmaznak bizonyos, – feltételekhez kötött – árengedményeket. Az árengedményre jogosultságot szerezhet a vevő a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel (ezt hívjuk rabattnak), az engedmény lehet üzletpolitikai célú, illetve lehet annak „jutalmazása”, hogy a beszerző fél az eredeti esedékességhez képest a termék, vagy szolgáltatás ellenértékét korábbi időpontban téríti meg. Ez utóbbi árengedményt hívjuk skontónak.