A hulladékgazdálkodás számvitele

Szerző: Ado Online
Dátum: 2014. február 28.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatást 2014. január 1-jétől főszabályként csak az a nonprofit gazdasági társaság végezhet, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által kiállított minősítő okirattal rendelkezik, valamint a települési önkormányzattal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött.


Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás. 2014. január 1-jétől közszolgáltató a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerint minősített nonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el. A hulladéktörvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzatnak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) által kiállított minősítő okirattal rendelkező gazdálkodó szervezettel legkésőbb 2013. december 31-éig kellett megkötnie.

A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységéről – ideértve bevételeit és kiadásait – évente beszámolót készít, és azt a települési önkormányzatnak, valamint az OHÜ-nek benyújtja.

A hulladékgazdálkodó közszolgáltató 2013. évi beszámolási és könyvvezetési kötelezettsége

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó tevékenységet is végző közszolgáltató az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Ennek érdekében a számlarendjét is megváltoztatva azt bővíti, illetve alábontja a számlatükrében szereplő főkönyvi számlákat, amellyel eleget tud tenni az előírásoknak. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó tevékenységet is végző közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.

A hulladék termelője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője, valamint a közszolgáltató a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást vezet. A hulladék átvevője az átvett hulladékról bizonylatot ad, valamint a hulladék előző birtokosának a hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére jogosító okiratokat, hulladékgazdálkodási engedélyt bemutatja.

Az a gazdálkodó szervezet, valamint az a közszolgáltató, amely hulladékkezelő létesítményt üzemeltet, a kezelésre kerülő hulladék mennyiségével arányosan, biztosítékot nyújtó céltartalékot képez. A céltartalékot – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a működés folyamán, az adózás előtti eredmény terhére kell képezni, és az előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével, időarányosan vagy teljesítményarányosan úgy elkülöníteni, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.

A nonprofit gazdasági társaságként működő hulladékgazdálkodónak a beszámoló készítésénél és a könyvvezetésénél, amennyiben közhasznú jogállású is, a számviteli törvény mellett alkalmaznia kell az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt és a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletet is.

A hulladékgazdálkodás működési szabályairól és nyilvántartási feladatairól Tomcsányi Erzsébet ír részletesen a Számviteli Tanácsadó 2014/01. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek:


A változó utalványszabályokkal a számlázás is változik?
2018. október 4.

Az egycélú és többcélú utalvány megkülönböztetése és eltérő idejű áfafizetési kötelezettsége mellett a kereskedelemben, szolgáltatásban utalványokat kibocsátók azon is gondolkodhatnak, hogy a számlázás hogyan módosul 2019. januártól.

A bürokráciacsökkentés könyvelői többlet feladatokat hozhat…
2018. szeptember 18.

A nyári szabadságról visszatérve a feldolgozott jogszabályi változások között a cégtörvény júliusban hatályba lépett módosítást is áttekintettük. Az egyszerűsített végelszámolás szabályai tekintetében is számos könnyítést vezetett be a törvény azzal, hogy az adóhatóság feladatait kiszélesítve „egyablakossá” tette az ügyintézést. De hogyan érinti mindez az adóhatósággal a cégek képviseletében kapcsolatot tartó a könyvelők feladatait?

Online számlázás: ha jön a revizor
2018. szeptember 12.

Az elmúlt hetekben, hónapokban már megszokhattuk, hogy minden cikk a NAV újabb „csodafegyveréről” szól, a számlázó-programok bekötéséről a NAV-hoz, és a folyamatos adatszolgáltatásról. Ennek kapcsán számos információhoz juthattunk a technikai kihívások leküzdésére. Ennek a cikknek nem az a célja, hogy ezeket tovább mélyítse, hanem olyan eszközt kíván az olvasó kezébe adni, amely a megváltozott körülmények között tud az adóalanyok segítségére lenni.

Támogatások elszámolása a módosított szabályok tükrében
2018. szeptember 5.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény számviteli törvényt módosító 216. paragrafusa a támogatások elszámolási rendjét módosította, amit a gyakorlat oldaláról tekintek át cikkemben.