A hulladékgazdálkodás számvitele

Szerző: Ado Online
Dátum: 2014. február 28.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatást 2014. január 1-jétől főszabályként csak az a nonprofit gazdasági társaság végezhet, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által kiállított minősítő okirattal rendelkezik, valamint a települési önkormányzattal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött.


Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás. 2014. január 1-jétől közszolgáltató a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerint minősített nonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el. A hulladéktörvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzatnak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) által kiállított minősítő okirattal rendelkező gazdálkodó szervezettel legkésőbb 2013. december 31-éig kellett megkötnie.

A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységéről – ideértve bevételeit és kiadásait – évente beszámolót készít, és azt a települési önkormányzatnak, valamint az OHÜ-nek benyújtja.

A hulladékgazdálkodó közszolgáltató 2013. évi beszámolási és könyvvezetési kötelezettsége

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó tevékenységet is végző közszolgáltató az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Ennek érdekében a számlarendjét is megváltoztatva azt bővíti, illetve alábontja a számlatükrében szereplő főkönyvi számlákat, amellyel eleget tud tenni az előírásoknak. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó tevékenységet is végző közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.

A hulladék termelője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője, valamint a közszolgáltató a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást vezet. A hulladék átvevője az átvett hulladékról bizonylatot ad, valamint a hulladék előző birtokosának a hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére jogosító okiratokat, hulladékgazdálkodási engedélyt bemutatja.

Az a gazdálkodó szervezet, valamint az a közszolgáltató, amely hulladékkezelő létesítményt üzemeltet, a kezelésre kerülő hulladék mennyiségével arányosan, biztosítékot nyújtó céltartalékot képez. A céltartalékot – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a működés folyamán, az adózás előtti eredmény terhére kell képezni, és az előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével, időarányosan vagy teljesítményarányosan úgy elkülöníteni, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.

A nonprofit gazdasági társaságként működő hulladékgazdálkodónak a beszámoló készítésénél és a könyvvezetésénél, amennyiben közhasznú jogállású is, a számviteli törvény mellett alkalmaznia kell az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt és a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletet is.

A hulladékgazdálkodás működési szabályairól és nyilvántartási feladatairól Tomcsányi Erzsébet ír részletesen a Számviteli Tanácsadó 2014/01. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek:


Számviteli változások 2019-ben
2019. január 3.

A munkát meghatározó jogszabályokban nincs sok korrekció, inkább a pontosítások és a napi tevékenységből következő, azt elősegítő módosítások időszakát éljük. Most nézzük a fontosabb változásokat könyvvizsgálói szemmel!

Lendületet kaphat az elektronikus számlázás
2018. december 11.

Lendületet kaphat az elektronikus számlázás

A júliustól érvényes változásokkal egyszerűsödtek az elektronikus archiválás szabályai, azonban bármilyen új és hosszú távon költséghatékony módszer alkalmazása alapos felkészülést és odafigyelést kíván meg az adózók részéről. A Deloitte álláspontja szerint az új jogszabály segítheti az elektronikus számlázás és az elektronikus archiválás további terjedését.

Év végi bérszámfejtési teendők
2018. december 6.

Év végi bérszámfejtési teendők

Az éves zárásokhoz közeledve a TB-kifizetőhelyeknek és minden kisebb társaságnak is fel kell készülnie az az éves cafeteriaelszámolásra, a szabadságok kiadására, illetve a decemberi munkanap-átrendezésekre.

IFRS beszámolót készítőkre vonatkozó számvitelitörvény-változások
2018. november 23.

IFRS beszámolót készítőkre vonatkozó számvitelitörvény-változások

Az IFRS szerint beszámolót készítőknek is fel kell készülniük néhány számviteli és adóváltozásra 2019 januárjától, a számviteli törvény évközben elfogadott változásaiból adódóan. Változik, hogy ki készítheti el magát az IFRS beszámolót, módosulnak többek között az osztalékfizetés és az eredménytartalékolás szabályai is - írja az RSM blogja.