A jó üzlet alapja: önköltségszámítás

Szerző: Ado Online
Dátum: 2012. június 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az önköltségszámítás a hatékony gazdálkodás alapja: segíti a vállalkozás stratégiai tervezését, támogatja a döntés-előkészítést, és hozzájárul a gyors és sikeres reakciókészséghez.


Az önköltségszámítás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termelés vagy szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt, annak folyamata alatt vagy annak befejezése után megállapítható a termék vagy a szolgáltatás várható, illetve tényleges önköltsége.

Önköltség-számítási szabályzat

A számviteli politika keretében minden gazdálkodónak el kell készítenie az önköltség-számítási szabályzatot. A számviteli törvény bizonyos esetekben mentesítési lehetőséget ad az önköltség-számítási szabályzat elkészítése alól. Ha a gazdálkodó egyszerűsített beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót készít, nem kell elkészítenie ezt a számviteli dokumentumot. Az éves beszámolót készítő vállalkozások esetében az önköltség-számítási szabályzat kötelező elkészítése értékhatárhoz kötött. Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően az éves beszámolót készítő gazdálkodónak az önköltség-számítási szabályzatban meghatározott utókalkuláció módszerével kell a saját előállítású termékek és szolgáltatások önköltségét megállapítania.

Az önköltség-számítási szabályzat részei

Tartalmát tekintve a magyar számviteli szabályozás nem ír elő kötelezően semmiféle alaki vagy tartalmi megkötést, azonban az önköltség-számítási szabályzatnak célszerű az alábbi témaköröket tartalmaznia:

  • költségdefiníciók, alapfogalmak,
  • az önköltségszámítás tárgya (kalkulációs egység),
  • a kalkulációs tényezők tartalma,
  • az önköltségszámítás és kalkulációk módszere,
  • az önköltségszámítás készítésének időpontja,
  • az önköltség számításához szükséges adatszolgáltatás,
  • a költségelszámolás bizonylatolása, bizonylati rendje,
  • az önköltségszámítás és a könyvviteli rendszerek közötti egyeztetések,
  • az önköltség-számítási adatok szolgáltatásáért és ellenőrzéséért felelős személyek, szervezetek, munkakörök megjelölése.

Közvetlen önköltség

Az önköltségszámítás rendjére nincs kötelezően előírt forma, azt minden vállalkozó a tevékenységére jellemző sajátosságainak megfelelően határozhatja meg. Alapkövetelmény azonban, hogy a saját termelésű készleteket, szolgáltatásokat közvetlen önköltségen kell értékelni. Az egyes kalkulációs egységek közvetlen önköltségének meghatározásakor figyelni kell arra, hogy megfelelő kalkulációs módszerrel és részletesen határozzuk meg az összetevők nagyságát, hiszen a közvetlen önköltség az alapja az árazásnak, a tervezésnek és az eredményességnek.

A Számviteli Tanácsadó 2012/4. számában megjelent cikk segítséget nyújt a vállalkozásoknak a fogalmi meghatározások tisztázásában, és iránymutatást ad, hogy hogyan kell könnyen, a törvényi előírásokat betartva önköltségszámítási szabályzatot készíteni. A Számviteli Tanácsadó szaklapról és az előfizetési lehetőségekről itt tájékozdódhat.


Kapcsolódó cikkek:


Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.

PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!
2019. június 24.

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!

A skontó számviteli- és adókezelése
2019. június 17.

A gazdasági életben a szerződéses felek gyakran alkalmaznak bizonyos, – feltételekhez kötött – árengedményeket. Az árengedményre jogosultságot szerezhet a vevő a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel (ezt hívjuk rabattnak), az engedmény lehet üzletpolitikai célú, illetve lehet annak „jutalmazása”, hogy a beszerző fél az eredeti esedékességhez képest a termék, vagy szolgáltatás ellenértékét korábbi időpontban téríti meg. Ez utóbbi árengedményt hívjuk skontónak.