A kényszertörlési eljárás menete

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kényszertörlési eljárás legfőbb szabályai 2014. július 1-jei hatállyal jelentősen módosultak.

A kényszertörlési eljárás a cég jogutód nélküli megszűnését eredményezi, és amely a végelszámolással és felszámolási eljárással ellentétben a cég visszafordíthatatlan megszűnésére irányul.

A kényszertörlés elrendelése

A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el amennyiben:

• a céget megszűntnek nyilvánítja;
• a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő;
• a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre; továbbá
• a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

Fő szabályként a kényszertörlési eljárás alá került cég gazdasági üzletszerű tevékenységet nem végezhet. A cég képviselője a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat el, a kényszertörlés kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot – a Cégtörvényben foglalt kivételektől eltekintve – nem tehet. Tekintve, hogy az eljárás célja a társaság visszafordíthatatlan megszüntetése, a cégbíróság sem kérelemre, sem hivatalból – fő szabályként – nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről. Az eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja.

A kényszertörlés befejezése

A közzétételt követően megszerzett információk alapján a cégbíróság a kényszertörlési eljárás menetéről eltérően határoz:

a) Amennyiben a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből.

b) Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, azonban a bejelentés, illetve a vagyonfelmérés adatai alapján a cég vagyontalan, vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből és rendelkezik az eltiltásról.

c) Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, és bejelentés vagy a vagyonfelmérés adatai alapján a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cég vagyona valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt jelentősen csökkent, illetve fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, akkor a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.

d) Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, azonban a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből és rendelkezik a vagyonnak a tagok közötti felosztásáról.

Számvitel és adózás a gyakorlatban 2014 – Két időpontban

1. nap: Számvitel a gyakorlatban 2014 Megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót. Értesülhet, hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás esetén. 2. nap: Adózás a gyakorlatban 2014 Fő adónemek szabályaiban bekövetkezett változások, KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjárműadó változásai és a reklámadó, egyéb, az adóalanyokat érintő évközi változások. A két napos képzés mérlegképes könyvelőknek vállalkozási szakon 16 kreditpontot ér! További részletek és jelentkezés: 2014. szeptember 24-25. és 2014. november 11-12. Az egyes napokra külön-külön is jelentkezhet!

e) A cégbíróság a bejelentésre és a vagyonfelmérés adataira tekintet nélkül megszünteti a kényszertörlési eljárást és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását, ha a cég bírósági peres vagy nem peres eljárásban félként vesz részt, feltéve, hogy az eljárás a kényszertörlés elrendelését megelőzően indult.

A kényszertörlési eljárás módosított szabályairól Dr. Sramkó Szilvia ír a Számviteli Tanácsadó 2014/06. számában megjelent cikkében.

 

---