A munkavállalók ösztönzésének egyik eszköze: a munkavállalói részvénytulajdonosi program


A Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program egy eszköz arra, hogy a gazdálkodó olyan juttatási rendszert alakítson ki, amely amellett, hogy érdekeltté teszi a programban résztvevő munkavállalókat a vállalkozás eredményes működésében, a munkabéren felüli juttatásra ad lehetőséget az általános szabályoktól eltérő, kedvező adózás mellett. Részlet a Számviteli tanácsadó írásáából.

Az MRP olyan szervezet, amelyet a foglalkoztató azért hoz létre, hogy általa vagy anyavállalata által kibocsátott értékpapírokat tartson és meghatározott időpontban, meghatározott feltételek teljesülése után, a munkavállalók javára átadjon.

Az MRP jogi kereteit a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRP törvény) szabályozza. Az MRP-t szabályozó törvény már csaknem három évtizedes múltra tekint vissza, abban többször is átfogó módosítások is történtek, melynek eredményeként egyre rugalmasabb konstrukció jött létre.

Az MRP-nek két formája létezik:

a) Hagyományos MRP, melynek célja a privatizált cég vagyonrészeinek a résztvevő tulajdonába adása. Ebben a formában a munkavállalói tulajdonszerzésnek célja a külső tulajdonosi kontroll elkerülése és nem a munkavállalók teljesítményének ösztönzése. A privatizációs időszak lecsengését követően, a hagyományos MRP-k létjogosultsága fokozatosan csökkent.

b) Javadalmazási MRP az MRP törvény 2015. év végi módosítását követően alapítható. Az MRP ezen típusa lehetőséget ad a munkavállalók teljesítménye alapján történő javadalmazásának MRP Szervezeten keresztül történő kifizetésére. Az ebben a formában történő teljesítmény alapú kifizetés kedvezőbb ösztönzési forma, mint más javadalmazási eszközök, mint például a dolgozói részvény vagy a prémium-, és bónuszrendszer. Ilyen típusú MRP-t a hitelintézet és a biztosító is alapíthat.

Cikkünk további részében a javadalmazási MRP-t röviden MRP-nek nevezzük, annak jellemzőit és számviteli elszámolását foglaljuk össze.

A gazdálkodók közül többen is élnek vagy éltek ezzel a javadalmazási eszközzel. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján elérhető aktuális közlemények szerint, például 2021. május 7-én a Masterplast Nyrt. tájékoztatta befektetőit arról, hogy a Társaság, a 2021–22. évi Munkavállalói Résztulajdonosi Programja keretében 63 330 db saját részvényt a Masterplast Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezete részére ingyenesen átruházott, alapítói vagyoni hozzájárulás jogcímén. A tőzsdei cégek közül már a MOL Nyrt, a Magyar Telekom Nyrt., a Richter Gedeon Nyrt. és az OTP Bank Nyrt. több alkalommal is élt ezzel az ösztöntő lehetőséggel.

Az MRP sajátossága, hogy az értékpapír-juttatás nem közvetlenül a munkavállalók számára történik, hanem egy erre a célra létrehozott szervezet számára, ami önálló jogi személynek minősül, és amelyet a juttató cégtől független személyek irányítanak. Ez lehetővé teszi, hogy ez csak motivációs eszköz maradjon, mert az így jutalmazott munkavállalók nem szereznek semmilyen ellenőrzést a juttató felett. Amíg a részvények az MRP Szervezet tulajdonában vannak, a részvényekhez kapcsolódó tulajdonosi jogokat (így a szavazati jogot is) az MRP Szervezet gyakorolja, meghatalmazottja útján.

Bár a munkavállalók tulajdonosai lesznek az MRP Szervezetnek, részesedésük kizárólag arra jogosítja őket, hogy kifizetésben részesüljenek onnan, szavazati joguk vagy beleszólásuk sem az MRP Szervezet ügyeibe, sem pedig azon keresztül a munkáltató ügyeibe nincsen.

Az MRP-n keresztül biztosított juttatásokat általában a gazdálkodó gazdasági teljesítményének növekedéséhez kötik. A tőzsdén lévő, vagy a részvényeik tőzsdei bevezetésére készülő gazdálkodók esetében a részvényárfolyam, vagy a sikeres tőzsdei bevezetés is lehet a juttatás alapja.

1. Az MRP előnyei

a) Akár már öt fő részvételével elindítható.

b) Erősíti az érintett munkavállalók érdekeltségét.

c) Az abban résztvevő munkavállalók jogosultságai a jogszabályi keretek között, a gazdálkodó döntése szerint állapíthatók meg és változtathatók.

d) Az elérendő célok gazdálkodóspecifikusak lehetnek, ami meghatározható akár egy pénzügyi mutatóval (pl. EBITDA) vagy egyéb mutatószámmal (pl. iparágra jellemző mutató).

e) A juttatás értékének nincs jogszabály által meghatározott felső határa.

f) A munkabérnél alacsonyabb közterhekkel (csak személyi jövedelemadót kell fizetni és a munkáltató is mentesül a járulékok fizetése alól) biztosít jövedelmet a résztvevőknek.

g) Magyar vagy külföldi anyavállalattal rendelkező vállalatcsoport esetében a leányvállalat dolgozói az anyavállalat által kibocsátott értékpapírt is kaphatnak az MRP-n keresztül.

h) 2019. január 1-jétől legalább tizenkét, míg 2020. évtől már minimum huszonnégy hónapig kell tartani az MRP-ben lévő részvényeket. Ez az időkorlát azért kerül bele a jogszabályba, hogy az MRP-re ne jutalomként vagy juttatásként, hanem tulajdonosi felelősséggel járó tényezőként tekintsenek a munkavállalók. Továbbá ez a rendelkezés erősíti azt is, hogy az MRP-ben ne a rövid távú piaci árelőnyök kihasználásával vegyék igénybe a kedvező juttatást.

i) A részvények tartására vonatkozó szabályozás a munkaerő megtartásának célját is szolgálja, hiszen, ha a munkavállaló tudja, hogy egy vagy két év múlva részvényekhez juthat, akkor meggondolja, hogy időközben egy kedvezőbb munkalehetőség miatt munkahelyet váltson-e.

2. Az MRP hátrányai

a) Az MRP Szervezetnek az MRP törvényben és a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott számviteli és nyilvántartási kötelezettsége van. Alapítói vagyonában bekövetkező változásokról (pl. visszaváltás) a bíróságot is értesítenie kell. Ezen kívül pénzügyi eszközeiket a valós értékelés szabályai szerint piaci értéken kell értékelnie.

b) Pénzügyi kockázatot jelent, hogy piaci mozgások miatt csökkenhet egy részvény árfolyama annak ellenére, hogy a gazdálkodó munkavállalói megfelelően dolgoznak. Az MRP keretében juttatott összeg kifizetése feltételekhez kötött, teljesítménytől és árfolyamkockázattól is függ a tényleges összeg.

c) Tőzsdén jegyzett cégnél egyértelműen meg lehet határozni, hogy mennyi egy adott értékpapírnak az értéke, de zártkörű cégnél sokkal nehezebb ez a feladat, adott esetben szakértői becslésre is szükség lehet.

d) A jelenlegi gyakorlat szerint Magyarországon a vezetők és a kulcsfontosságú munkavállalók jutnak hozzá ilyen kifizetésekhez, nem minden munkavállaló.

e) Kisebb vállalkozásoknál nem terjedt el ez a forma, mert speciális tudást igényel az MRP kialakítása és a költségek szempontjából sem biztos, hogy megéri számukra ilyet létrehozni.

3. A munkavállalóknak adott részvényjuttatások esetén megfontolandó szempontok

Részvényalapú kifizetéseknek nevezzük azokat a tranzakciókat, amikor egy gazdálkodó a kapott javakért vagy szolgáltatásokért cserébe saját tőkeinstrumentumával fizet. Ez a fizetés történhet másik gazdálkodónak vagy akár saját munkavállalónak is. A továbbiakban a munkavállalóknak juttatott részvényekre, illetve részvényopciós programokra térünk ki, mert ez az MRP-k megvalósulási formája.

A munkavállalóknak a részvényopciókért nem kell opciós díjat fizetniük, azonban mégis van annak „ára”, ez pedig a megszolgálási időszak és a teljesítmény, amit el kell érni. Amikor kiírják az opciót, akkor előre rögzítik, hogy az mikor válik lehívhatóvá. A részvényopciók esetében, a munkavállalónak nem éri meg elhagynia addig a juttató céget, amíg a lehívás időpontja be nem következik, vagy ha ezt megteszi, akkor elveszíti a részvényekre a jogosultságát.

A megszolgálási időszak vége nem feltétlenül esik egybe az opció lehívásának időpontjával, Néhány programban előre meghatározzák, hogy lehívás után mennyi időnek kell eltelnie az értékesítésig, illetve, hogy kinek értékesítheti a munkavállaló a részvényt, mert sok esetben azt a juttató cég visszavásárolja.

Az előzőekben leírtak arra mutatnak rá, hogy a számviteli elszámolás szempontjából nem maga a könyvelés mikéntje a fő kérdés, hanem az egyes ügyletek elszámolásánál alkalmazott értékek és azok időpontjának meghatározása.

A részvényjuttatás megvalósításhoz saját részvényre van szükség, ami visszavásárlással szerezhető meg.

Kockázatos lenne, ha a társaság olyan részvényeket szerezne vissza, amelyek névértékét, illetve kibocsátási értékét még nem teljes összegben fizették be. Éppen ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:222. § (3) bekezdés szerint tilos azoknak a részvényeknek saját részvényként történő megszerzése, amelyek névértékének, illetve kibocsátási értékének teljes befizetése vagy rendelkezésre bocsátása nem történt meg.

Tőzsdei cégek részvényeinek tömeges visszavásárlása az árfolyam indokolatlan csökkenését megakadályozhatja, de megtévesztő is lehet. Ha egy részvénytársaság nagy mennyiségben vásárolja vissza saját részvényeit, azok árfolyama a kereslet miatt emelkedni fog, és mivel a tőzsdén a vevő anonim, a befektetők és a hitelezők azt hihetik, az érintett cég valóban olyan jól teljesít, mint azt részvényeinek árfolyama jelzi.

Többek között ezen okokból is a saját részvény megszerzése a Ptk.-ban szabályozott: csak az alaptőke 25%-áig lehetséges a saját részvény visszavásárlása. A Ptk. rögzíti, hogy a saját tőke maximumának számítása során a közvetlen és a közvetett befolyás alatt álló jogi személyek tulajdonában álló részvényeket is a befolyás mértékének megfelelő arányban figyelembe kell venni.

További feltétel, hogy egy társaság, a saját részvényeit ellenérték fejében akkor szerezheti meg, ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak és a visszavásárlásra a gazdálkodó legfelsőbb szerve az engedélyt megadta.

Külön nem szabályozott a helyzet akkor, ha a teljesítmény értékelésének fordulónapja és a juttató társaság üzleti évének fordulónapja eltér egymástól. Amennyiben a Javadalmazási Politika szerint a juttató, a juttatás alapjául szolgáló gazdasági teljesítmény mérésére például az értékesítés nettó árbevételének vagy EBITDA-mutatónak a változását írja elő, akkor külön jogszabályi előírás hiányában is az a helyes megoldás, hogy az MRP-vel történő elszámoláshoz a teljesítmény értékelésének fordulónapjára külön beszámolót készít a juttató akkor, ha ez nem az üzleti évének a fordulónapja.

4. MRP-vel kapcsolatos elszámolások az alapító cég szempontjából a magyar számviteli szabályok szerint

A számviteli törvény külön nem rendelkezik a munkavállalóknak nyújtott részvényjuttatási programokról, de a juttatási folyamat végigkövetése alapján levezethető az egyes lépések számviteli elszámolása.

Az MRP Szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggő (így különösen a székhely fenntartásából, a vezető tisztségviselők, a munkavállalók díjazásából, a pénzügyi eszközök kezeléséből eredő) költségek, ráfordítások az alapítót terhelik, melyekből azt a részt, amely az MRP Szervezetnél merült fel, az alapító köteles megtéríteni, kivéve, ha az alapszabály erről másként rendelkezik. A működési költségekre átadott pénzeszközöket az alapítónak az egyéb ráfordítások között kell elszámolnia.

T 8 Egyéb ráfordítás

K 3 Pénzeszközök

Annak érdekében, hogy az MRP Szervezet a részvényjuttatást át tudja adni a teljesítményfeltételek teljesülésekor, saját részvényeit birtokolnia kell, ezért azokat vissza kell vásárolnia.

Kapcsolódó számviteli törvényi szabály, hogy a saját részvény vagy üzletrész visszavásárlása fedezetét a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében vagy a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménynek és a szabad eredménytartaléknak kell biztosítania úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a saját részesedések visszavásárlási értékével csökkentett saját tőke ne csökkenjen a jegyzett tőke összege alá. A beszámoló adatait a fordulónapot követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.

A visszavásárolt saját részvényt visszavásárlási értéken a forgóeszközök között, értékpapírként kell kimutatni a kötelezettséggel szemben.

A visszavásárlási érték összegében ezzel egyidejűleg lekötött tartalékot kell képezni az eredménytartalékból.

Saját részvény visszavásárlása vételáron

T 3 Saját részvény, saját üzletrész

K 4 Rövid lejáratú kötelezettségek

Lekötött tartalék képzés

T 4 Eredménytartalék

K 4 Lekötött tartalék

Az alapító az MRP Szervezet számára vagyoni hozzájárulást szolgáltat, azaz azt nem térítés nélkül adja át, hanem az MRP Szervezetben részesedést szerez, ezért az átadott részvények piaci értékével a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatandó MRP részesedését kell növelni a részvények tényleges átadásakor.

Átadás MRP Szervezet részére MRP alapszabálya szerinti értéken

T 1 Részesedés MRP-ben

K 3 Saját részvény, saját üzletrész

Lekötött tartalék feloldás

T 4 Lekötött tartalék

K 4 Eredménytartalék

Az átadott részvények bekerülési könyv szerinti értéke és az MRP alapszabálya által elismert értéke, piaci értéke közötti különbözetet az átadónál az eredmény terhére vagy javára kell elszámolni.

T 3 Saját részvény, saját üzletrész

K 9 Pénzügyi műveletek egyéb bevétele

vagy

T 8 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

K 3 Saját részvény, saját üzletrész

A munkavállalók az MRP Szervezetnek juttatott részvények mennyiségének és a részvény a szolgáltatás (nem a kifizetés!) napjára vonatkozó értékének szorzataként megállapított értékű részesedést szereznek az MRP Szervezetben.

A munkavállaló akkor jut jövedelemhez, ha a Javadalmazási Politikában meghatározott juttatás alapjául szolgáló feltétel megvalósult, de a kifizetés összegét a munkavállaló egyéni célmegállapodásában foglaltak teljesülése is befolyásolhatja. Ha tehát a kiírt feltétel teljesült, akkor a munkavállaló ténylegesen is megkapja az MRP részesedéséhez kapcsolódó értékpapír eladásakor keletkezett árfolyamnyereséget, vagy az értékpapírt a vele kötött megállapodástól függően. Ekkor az MRP Szervezet bevonja a munkavállaló tagi részesedését és elkészíti évközi mérlegét. Az árfolyamnyereség kifizetése, vagy az értékpapír tényleges kiadása csak azt követően történik meg, amikor az évközi mérleget elfogadták. A bevont munkavállalói részesedéssel egyidejűleg a juttatónál az MRP Szervezetben lévő részesedése is megszűnik, azt ki kell vezetnie.

A számviteli törvény alapján részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni a tulajdonosánál a jogutód nélküli megszűnés esetén, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének a különbözetét.

T 8 Pénzügyi műveletek ráfordítása

K 1 Részesedés MRP-ben

Ha a Javadalmazási Politikában meghatározott feltétel nem teljesült, a munkavállaló elveszíti MRP részesedését, az visszaszáll a juttatóra.

Biróné Zeller Judit könyvvizsgáló írásában, amely a Számviteli tanácsadó 2021/8-9. számában jelent meg, olvashat még az MRP-vel kapcsolatos számviteli elszámolásokról, a tőkeinstrumentumban teljesített juttatásokról, a pénzeszközben teljesített részvény alapú kifizetésekről, valamint a választási lehetőséget biztosító részvény alapú kifizetésekről is.



Kapcsolódó cikkek

2021. augusztus 25.

Számviteli alapelvek

Gyakran kerülnek számviteli szakemberek szembe azzal a nehézséggel, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) nem írja le pontosan egy adott tétel elszámolásának vagy lekönyvelésének módját. Ez azonban nem okoz(hat) problémát, hiszen minden gazdasági esemény könyvelése levezethető a számviteli alapelvekből. Gyakran mondjuk az Szt.-re, hogy az egy ún. „kerettörvény”. Ez azt jelenti, hogy az adott gazdálkodónak kell megtöltenie a saját tevékenységének és céljainak legjobban megfelelő tartalommal, eljárásokkal. Ahhoz azonban, hogy milyen szabályok szerint alakítsa ki a gazdálkodó a saját elszámolási és számviteli rendjét, szükség van elvi jellegű keretekre. Ezek az alapelvek.

2021. augusztus 13.

A projektelszámolás számvitele

A projektelszámolás kérdésköre az elmúlt időszak talán legjelentősebb számviteli törvényi módosításának tekinthető. A 2020-ban kötött szerződések tekintetében már kötelező az új szabályozás alkalmazása a gazdaság szereplői számára, vélhetően ezért is érkezett a Könyvvizsgálói Kamarához számos megkeresés a gyakorlati alkalmazások vonatkozásában.