A számviteli politika a cég bibliája?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minden valamilyen alapelven működik – így van ez a gazdálkodó szervezetekkel is. Ahhoz, hogy valami jól működjön, kell egy jó alapelv. Ahhoz, hogy számvitelileg is jól működjön, kell egy jó számviteli politika.


Minden vállalkozásnak a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítania és írásba kell foglalnia az adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát. Írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, illetve meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket milyen feltételek fennállása esetén alkalmazza.

Itt részletezik az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, az eszközök és a források értékelési szabályzatát, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatát és a pénzkezelési szabályzatát. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.

Ha egy induló vállalkozás nem fogalmazza meg a követendő alapelveket, akkor nem lesz mi alapján működni. A munkavállalóknak nem tudja bemutatni azt a követelményt, amit be kell tartani. Így szankcionálni sem tud.

Például, ha nincs pénzkezelési szabályzat, akkor a pénztáros milyen elven vezeti a házipénztárat? Mi alapján határozza meg, hogy mennyi pénz lehet a pénztárban? Ki vehet fel pénzt a bankból? Kinek az engedélye szükséges egy kifizetéshez?

Az itt leírt alapelvek alapján készül az éves beszámoló, ez alapján kezeljük a pénztárakat, itt döntjük el, hogy milyen értékelési elveket követünk és milyen szabályok alapján leltározunk. Ezek mind fontos szabályok. Ezek megléte nélkül biztosan nem működhet jól egy vállalkozás.

Azt szokták mondani, hogy minden kezdet nehéz. Nos, nem feltétlenül: egy jól megválasztott könyvelő vagy könyvelő iroda sokat segíthet. Mivel az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, az elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni és a szabályzatok hiánya vagy nem megfelelősége esetén az Adóhatóság mulasztási bírság fizetését írhatja elő, melynek mértéke 500 000 forint is lehet.

Sőt a Btk külön büntetőjogi szankciókat tartalmaz a számvitel rendjének megsértőivel szemben, éppen ezért javasolt, hogy azt szakember készítse el. Ez egy egyszeri ráfordítás, ami hamar megtérül. A vállalkozások többsége sajnos költségorientált és nem tartja fontosnak, hogy szakembert bízzon meg, sok esetben egy adóhatósági ellenőrzés alkalmával szembesülnek azzal, hogy mit jelent a számviteli politika meglétének fontossága, szakszerű megfogalmazása.

Az internetről rengeteg információ leszedhető, így a számviteli politika sémája is. Sok, a vállalkozást képviselő személy él ezzel a lehetőséggel, mert azt gondolja, hogy ezt ő is el tudja készíteni. Pedig ez rengeteg buktatót rejt. Egyáltalán nem biztos, hogy a legfrissebb jogszabályi előírásoknak megfelelő anyagot mutatunk be egy adóellenőrzés során, sőt, arra is figyelni kell, hogy a vizsgált adóévekre bemutatott számviteli politikában a jogszabályi módosításokat adóévenként, 90 napon belül végigvezettük-e.

Például, ha egy általános számviteli politika-séma azt tartalmazza, hogy az MNB által közzétett árfolyamon értékeli a valuta-, és devizakészleteket, pedig az adóhatósághoz ezt megelőzően a vállalkozás nem jelentette be ez irányú választását így nem megfelelő árfolyamot alkalmaz számviteli és áfanyilvántartásaiban.

Egy másik tipikus hiba, ha a számviteli politika azt tartalmazza, hogy az értékcsökkenést havonta számolja el a vállalkozás, de a valóságban csak évente kerül elszámolásra. Vagy egy éves beszámoló kapcsán a számviteli politika azt tartalmazza, hogy a mérlegkészítés időpontja mondjuk március 31-e, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében pedig már április 30-a szerepel és ezzel a nappal is került a beszámoló elfogadásra.

Számvitel és adózás a gyakorlatban 2014 – Két időpontban

1. nap: Számvitel a gyakorlatban 2014

Megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót. Értesülhet, hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás esetén.

2. nap: Adózás a gyakorlatban 2014

Fő adónemek szabályaiban bekövetkezett változások, KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjárműadó változásai és a reklámadó, egyéb, az adóalanyokat érintő évközi változások.

A két napos képzés mérlegképes könyvelőknek vállalkozási szakon 16 kreditpontot ér!

További részletek és jelentkezés:

2014. szeptember 24-25. és 2014. november 11-12.

Az egyes napokra külön-külön is jelentkezhet!

A legtöbb esetben olyan hibákat tartalmazhat egy számviteli politika, ami a vállalkozás vezetőjének nem tűnik fel, hiszen nem ez a szakterülete, viszont egy esetleges adóellenőrzés alkalmával az adóhatóság szakemberei észreveszik. A könyvelő az, aki ezen alapelvek alapján könyvel, értékel, készíti el az éves beszámolót. A könyvelő az az, akinek a segítségével a számviteli politikát a legmegfelelőbben lehet összeállítani és ő az, aki megfelelő körültekintéssel kell, hogy eljárjon a fentiekhez hasonló hibák elkerülése érdekében.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary számviteli üzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere. 



Kapcsolódó cikkek

2022. november 30.

Elektronikusan számlázni nem kell félnetek jó lesz

Tapasztalataink szerint még mindig rengeteg aggály, rossz beidegződés és téves feltevés kapcsolódik az elektronikus számlázáshoz a magyarországi adózók körében. Pedig nem csak a kapcsolódó jogszabályi környezet enyhült, de a magyar adóhatóság hozzáállása is sokkal támogatóbbá vált az elmúlt évek során. Cikksorozatunk első részében az elektronikus számlázás jogszabályi hátterét vizsgáljuk meg!

2022. november 11.

Bizonytalan nyereségadópozíciók kezelése az IFRS-ben

Aki valaha készített adóbevallást, annak nem kell magyarázni, hogy a bizonytalanság – különösen az értelmezési bizonytalanság – mennyire gyakran jelentkezik az adózás területén. Néha a jogszabályok értelmezése vezet nem egyértelmű eredményre, néha a tranzakció összetett és újszerű jellege adja fel a leckét a szakembereknek. Nem vitás, hogy azt is el kell fogadni a területen munkálkodóknak, hogy olyan adórendszert és jogi környezetet építeni nem lehet, ahol ez a bizonytalanság teljesen elkerülhető.