A számviteli törvény legfontosabb változásai

Szerző: Héhn Miklós
Dátum: 2018. november 14.
Címkék:
Rovat:
Az adótörvények módosítása idén is számos kisebb-nagyobb számvitelitörvény-változást hozott magával. Mind a magyar szabályok, mind az IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre vonatkozóan találhatunk módosító rendelkezéseket az új szabályokban. Az RSM Blog először a magyar változásokat tekinti át, hiszen ezek érintik a legtöbb magyar céget, következő összegzésben pedig a Nemzetközi Szabályok (IFRS) alapján riportálókat érintő módosításokat dolgozza fel.

A számviteli törvény módosítása tükrözi a jogszabályi környezet alakulása miatt szükséges változásokat, valamint a könyvvezetés pénznemére, a követelések engedményezésére, a támogatások elszámolására, az üzleti vagy cégértékre, az adatkezelésre, a cash flow-kimutatásra és az IFRS-ek alkalmazására vonatkozó előírások pontosítását, kiegészítését, továbbá az egységes számviteli gyakorlat kialakítását segítő rendelkezéseket tartalmaz.

Az új előírások döntő többségben 2019. január 1-jével lépnek hatálya, azokat kötelezően a 2019-ben induló üzleti évben kell először alkalmazni, de legtöbbjük a 2018-as üzleti évre is alkalmazható.

1.Támogatások elszámolása időbeli elhatárolásként

Az összemérés elvének érvényesülése érdekében, amennyiben a támogatás összege bizonyíthatóan be fog folyni a vállalkozáshoz, akkor a várható támogatás összegének bevételkénti elszámolása lehetővé válik az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben, akkor is, amikor az még pénzügyileg nem folyt be. Ezekkel a költségekkel és ráfordításokkal egy időszakban (évben) lehetővé válik a támogatások bevételkénti elszámolása is.

Ez a változás kedvező az uniós forrásokra sikerrel pályázó cégek számára, hiszen ezek, a jellemzően utófinanszírozással megvalósuló projektek a céget adott esetben veszteségbe fordíthatták, amellyel a cég hátrányos helyzetbe kerülhetett. Ezekben az esetekben gyakran előfordul, hogy a költségek, a ráfordítások már az adott üzleti évben felmerülnek, míg a kapcsolódó bevételek – az utófinanszírozás miatt – csak az üzleti évet követően jelennek meg. Emiatt a gazdálkodó egyik üzleti évben veszteséges, míg a másikban nyereséges lesz. Hogy az összemérés elve érvényesüljön, az ilyen esetekben indokolt a valószínűsíthetően várható támogatás összegének elhatárolása.

A törvénymódosítás lehetővé teszi a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegének aktív időbeli elhatárolásként az egyéb bevételekkel szembeni elszámolását, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni. Az előírásból következik az is, hogyha a várható támogatásként elszámolt összeg nem egyezik meg a ténylegesen megkapott összeggel, akkor nem kell önrevíziót végrehajtani azon üzleti évre, ahol a várható támogatás bevételként elszámolásra került, így a tényleges támogatás elszámolásának üzleti évi eredményét fogja módosítani a különbözet.

2.A Goodwill kimutatásának lehetősége bővül

A hatályos előírások szerint részesedés vásárlásakor annak értéke a fizetett vételárral azonos összegben mutatandó ki, akkor is, ha annak összege üzleti vagy cégértéket (goodwill) is tartalmaz. Beolvadás vagy összeolvadás esetén az egymásban lévő részesedéseket a saját tőkével szemben ki kell vezetni, ami a számviteli elszámolás során egyes esetekben jelentős tőkevesztést eredményezhet, ha egyébként a beolvadás során a megszűnő (beolvadó) társaság vagyonát nem lehet arányosan felértékelni. Az új törvény ilyen esetekben is lehetővé teszi az üzleti vagy cégérték kimutatását akkor, ha az már a részesedés vásárlásakor érvényesítésre került a vételárban, csak az nem kerülhetett külön kimutatásra. Az ilyen esetben keletkező üzleti vagy cégérték kimutatásának feltétele, hogy a beolvadás során az üzleti vagy cégértékkel érintett vagyont is átértékeljék annak érdekében, hogy az üzleti vagy cégérték csak az eszközök és kötelezettségek részesedéssel arányos piaci értékén felüli összegét tartalmazza.

Így a törvénymódosítás új előírása szerint beolvadás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az átvevő (beolvasztó) társaság beolvadó (megszűnő) társaságban lévő részesedése könyv szerinti értékének a beolvadó (megszűnő) társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti saját tőke összegét meghaladó része üzleti, vagy cégértékként is kimutatható (a beolvadó gazdasági társaságban lévő részesedés ugyanilyen értékben történő kivezetésével szemben),feltéve, hogy:

a beolvadó (megszűnő) társaságban lévő részesedés bekerülési értékét a megszerzéskor az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozták meg,

  • a beolvadó (megszűnő) társaság élt a vagyonátértékelés lehetőségével és
  • az üzleti vagy cégérték a jövőben a bevételekben várhatóan megtérül.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében így kimutatásra kerülő üzleti vagy cégérték összege azonban nem haladhatja meg a beolvadó (megszűnő) társaságban lévő részesedés megszerzésekor a bekerülési értékben érvényesített üzleti vagy cégértéket. Az üzleti vagy cégérték kimutatására vonatkozó új előírások a törvénymódosítás kihirdetésekor, 2018. július 25-én léptek hatályba és a hatálybalépést követően induló beolvadásokra, összeolvadásokra lehet ezeket alkalmazni.

3.Beszámoló pénzneme

A törvény leszögezi, hogy a vállalkozó beszámoló-készítési és könyvvezetési pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie. A hatályos előírások szerint a vállalkozó a beszámoló, illetve a könyvvezetés pénznemére vonatkozó döntését a döntést követő ötödik üzleti évben változtathatja meg. Ez az 5 éves időtartam most 3 évre csökken 2019 januárjától .

4.Követelések értékesítésének elszámolása

A törvény világossá teszi, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimuta¬tott követelések értékesítésének (engedményezésének) eredményét:

  • befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként,
  • árfolyamnyereségként vagy
  • befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni.

A forgóeszközök között kimutatott eredeti követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági eseményeket:

  • az egyéb bevételek,
  • illetve az egyéb ráfordítások között,

míg a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági események eredményét:

  • a pénzügyi műveletek egyéb bevételei,
  • illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni.

Ez a szabály alkalmazandó a befektetett pénzügyi eszközök között és a forgóeszközök között kimutatott követelések elengedésének és behajthatatlanságának számviteli elszámolására is.

5.Ügyvédi irodák és a KATA

Ismert, hogy az ügyvédi irodák 2018. évtől kezdődően a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyává válhatnak, nyilvántartásaikat is annak szabályai szerint vezethetik, ezért a KATA alanyává vált ügyvédi irodák nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá. A törvény meghatározza ezen ügyvédi irodák számviteli törvény szerinti előírások alóli kikerülésének, illetve visszatérésének szabályait (ezek a szabályok megegyeznek a gazdasági társaságokra vonatkozó eddigi szabályokkal).

6.Jelentős és nem jelentős hibák számítása

A törvény egyértelműsíti, hogy a jelentős és nem jelentős összegű hibák számítása során az eredményt és a saját tőkét növelő/csökkentő tételek – előjeltől független – abszolút értékeinek együttes összegét kell számításba venni.

7.Üzletiév-váltás

Új lehetőség, hogy a konszolidálásba bevont vállalkozások a konszolidálásba történő bevonáskor is megváltoztathatják üzleti évüket akkor is, ha még nem rendelkeznek három lezárt üzleti évi beszámolóval. Ezt a módosítást az anyavállalat információs igényei indokolják.

8.Apportált vagyoni értékű jog

Gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, apportált vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét – az apportálás eredményétől függően – az egyéb bevételek, vagy az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.

9.Negatív kamat elszámolása

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a hitelintézetek a nem magánszemély ügyfeleiknek negatív kamatot is felszámíthatnak. Tartalmát tekintve a negatív kamat a hitelintézetnek a betét kezeléséért, a pénz őrzéséért fizetett szolgáltatási díj, amelyet indokolt – a más bankköltségekkel azonos módon – az egyéb szolgáltatások költségeként elszámolni.

10.Osztalékról szóló döntés

A Ptk. az osztalék jóváhagyásáról (kifizetéséről) szóló döntést többféleképpen fogalmazza meg, ezért a törvény kimondja, hogy az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg.

Az előzőekben felsorolt rendelkezések 2019. január 1-jén lépnek hatályba, kivéve az átalakulás során speciális esetben kimutatható goodwill esetét, melyet törvény hatályba lépését követően indult átalakulásokra már lehet alkalmazni.

11.Lényegesség elvének pontosítása

A módosítás pontosítja a számviteli irányelv szerint a lényegességre vonatkozó rendelkezést, így a lényegesség elve kiegészül azzal az előírással, hogy egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni.

12.Konszolidált beszámoló eredménykimutatása

A törvénymódosítás az összevont (konszolidált) éves beszámoló eredménykimutatása tekintetében a jelenlegi összköltséges eljárású eredménykimutatás mellett a forgalmi költség eljárással összeállításra kerülő eredménykimutatás választását is biztosítja.

13.Kockázati tőkejegy törlése

A kockázati tőkejegyről a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény rendelkezett, amely már nem létező befektetési forma, ezért a törvénymódosítás a kockázati tőkejegyet törli a tulajdoni részesedést jelentő befektetések közül.

14.Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés

A törvénymódosítás azt a célt szolgálja, hogy az arra kötelezettek a tevékenység szétbontásával ne kerülhessék el a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés elkészítését. Ezért a törvénymódosítás új előírásként kimondja, hogy a jelentésben bemutatott összegekkel kapcsolatban közölt információknak a tevékenység lényegét és nem formáját kell tükrözniük. A fizetett összegek és tevékenységek mesterségesen nem választhatók szét, illetve nem összesíthetők.

15.Felszámolás feladatai kormányrendeletben

A törvénymódosítás a számviteli törvény felhatalmazó rendelkezései között is rögzíti, hogy a felszámolás számviteli feladatait külön Kormányrendeletben kell szabályozni.

16.Mérlegképes könyvelők továbbképzése

A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzésének szervezését és lebonyolítását akkreditációval rendelkező továbbképző szervezet végezheti. A törvénymódosítás megteremti az akkreditált továbbképző szervezetek nyilvántartás-vezetésének jogalapját, és meghatározza a nyilvántartásban szereplő adatok körét, összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel.

A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált továbbképző szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat a továbbképzésen résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából az akkreditált továbbképző szervezet nyilvántartásból való törlését követően 5 évig megőrzi.

Az akkreditált továbbképző szervezet köteles a megvalósult továbbképzésről nyilvántartást vezetni, és a továbbképzéssel összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A törvénymódosítás megteremti a nyilvántartás vezetésének jogalapját és meghatározza a nyilvántartásban szereplő adatok körét. Az akkreditált szervezet a résztvevők továbbképzési kötelezettsége teljesítésének igazolásához szükséges adatokat, a törvény által előírt adattartalommal megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a kormányrendeletben meghatározott módon.

A képzéseket érintő módosítások a törvény kihirdetését követő nappal, 2018. július 25-én léptek hatályba.

17.A cash-flow kimutatásról

A cash-flow kimutatás elkészítési kötelezettség a számviteli törvény előírásai szerint kötelezően csak az éves beszámolót, illetve a konszolidált beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkozik. Azonban előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor a cash-flow kimutatást ezen körön kívüli gazdálkodóknak is el kell készíteniük.

A szabályozás a végrehajtás egyértelművé tétele érdekében, illetve a pénzmozgások jogcímeinek minél pontosabb bemutatása érdekében módosítja, kiegészíti a számviteli törvény szerinti cash-flow kimutatásra vonatkozó előírásokat, új cash-flow tagolást vezet be.

A cash-flow fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszköz-változásokat tartalmazzák. Az elkészítésénél olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével a halmozódások kiszűrésre kerülnek.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM Hungary számviteli üzletágvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


A behajthatatlan követelés a társasági adóban
2019. augusztus 7.

A vállalkozások üzletmenetük során szembesülhetnek azzal, hogy egy másik adózóval szemben fennálló, elismert, lejárt követelésüket nem tudják érvényesíteni, mert az érintett fél nem fizet, és esetlegesen nem is elérhető. Szintén előfordul, hogy egy társaság utólag értesül arról, hogy egy korábbi partnerét – akivel szemben fennálló követelése még a könyveiben szerepel – törölték a cégnyilvántartásból, kényszertörlési, csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatását követően. A gazdálkodókban felmerül ilyenkor a kérdés: az érintett követelés tekinthető-e, és ha igen, milyen feltételekkel behajthatatlan követelésnek. Az Adó szaklap írása a behajthatatlan követelés számviteli és társaságiadó-vonatkozásait járja körbe.

A pénzügyi lízing számviteli problémái
2019. augusztus 6.

A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó, amiről akár azt is hihetnénk, hogy mindent tudunk róla. Az utóbbi idők szakmai megkeresései azonban azt mutatják, hogy a kapcsolódó kérdések újra és újra felmerülnek, hiszen mikor már lassan minden a témához kötődő írás az IFRS 16-ról, annak izgalmas, és gyökeresen új megközelítéséről szól, a lízingbevevőknek még nem ez a fontos…

Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.