A változó utalványszabályokkal a számlázás is változik?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egycélú és többcélú utalvány megkülönböztetése és eltérő idejű áfafizetési kötelezettsége mellett a kereskedelemben, szolgáltatásban utalványokat kibocsátók azon is gondolkodhatnak, hogy a számlázás hogyan módosul 2019. januártól.

Amennyiben az egycélú utalvány kibocsátása és átruházása az áfa hatálya alá tartozó ügyletnek minősül, akkor az átruházó az utalvány ellenérték fejében történő átruházásáról számlát köteles kibocsátani. Mit tüntessen fel a számlán a „termék, szolgáltatás” megnevezéseként? Ha az utalvány ellenében műszaki cikk vásárolható (biztosan 27 százalékos áfakulcsú),de nincs meghatározva az utalványon, hogy konkrétan melyik ez a termék, akkor elegendő, ha csak „egycélú utalvány” kifejezés kerül a számlára? Majd, amikor az utalványt beváltják és a műszaki cikk a kosárba kerül, akkor nem kötelező számlát adni, de kérdésként merülhet fel, hogy milyen számviteli törvény szerinti egyéb bizonylatot kell ilyenkor kibocsátani a termék átadásáról?

Elviekben az utalvány átruházásának időpontja lesz az utalvány-értékesítés teljesítési időpontja. Ebben a pillanatban keletkezik a vásárló adóalanynál is az adólevonási jog, feltéve, hogy az utalványt gazdasági tevékenysége érdekében használja fel. Így tehát, ha egy vállalkozás azért vásárol könyvutalványt, hogy később ezen utalványt a gazdasági tevékenység elősegítéséhez szükséges szakkönyvekre váltsa be, akkor az adólevonási jogát nem a szakkönyv megszerzésének időpontjában, hanem már az utalvány megszerzésekor gyakorolhatja. Ez még akkor is igaz, ha az utalvány beszerzéskor még nem tudja azt, hogy konkrétan mely szakkönyvet szerzi meg majd, csak azt, hogy azok biztosan gazdasági tevékenységét fogják szolgálni.

Részben utalvánnyal, részben pénzben fizet?

Egészen új dimenzióba kerülhet a számlázás, ha egy termék vagy szolgáltatás ellenértékét részben egycélú utalvánnyal, részben pénzzel fizetik meg. Legyen a megvásárolni kívánt könyv teljes ára 5000 forint. Ebből 2000 forintot egycélú könyvutalvánnyal, 3000 forintot készpénzzel fizet ki a vásárló. Ebben az esetben a könyvárusnak csupán a 3000 forint tekintetében keletkezik áfafizetési kötelezettsége a könyv átadásakor, mert 2000 forint után már az utalvány kibocsátásakor megfizette az adót. Milyen bizonylatot bocsásson ki ilyenkor a könyvesbolt: 3000 forintos számlát a könyv értékesítéséről és egy számviteli törvény szerinti egyéb bizonylatot (2000 forint) az utalvány beváltásáról? Lehet-e mindezt egy bizonylaton szerepeltetni? Kötelező-e mind ezt egy bizonylaton szerepeltetni? A könyvet vásárló vállalkozásnál is két időpontban keletkezik az áfalevonási jog: egyszer, amikor megvásárolta az egycélú utalványt (2000 forint),másodszor, amikor az utalvánnyal le nem fedett részért készpénzzel fizetett (3000 forint). A leírt eset nagy felfordulást okozhat a számlázási gyakorlatban, ám hozzá kell tenni, hogy az adóhatóság egyelőre nem adott még ki részletes tájékoztatást, iránymutatást a jogszabály módosítással összhangban lévő számlázásra vonatkozóan.

Ha a példa kedvéért még a bevásárlóközpont kuponját, egy 20 százalékos árengedményre jogosító kupont, vagy törzsvásárlói kártyáját is szeretné használni a vásárló, akkor egyelőre teljes a káosz, hogy miről kell számlát kibocsátania a könyvesboltnak, kinek és mikor?

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary vezető adószakértője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2021. augusztus 31.

A munkavállalók ösztönzésének egyik eszköze: a munkavállalói részvénytulajdonosi program

A Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program egy eszköz arra, hogy a gazdálkodó olyan juttatási rendszert alakítson ki, amely amellett, hogy érdekeltté teszi a programban résztvevő munkavállalókat a vállalkozás eredményes működésében, a munkabéren felüli juttatásra ad lehetőséget az általános szabályoktól eltérő, kedvező adózás mellett. Részlet a Számviteli tanácsadó írásáából.

2021. augusztus 25.

Számviteli alapelvek

Gyakran kerülnek számviteli szakemberek szembe azzal a nehézséggel, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) nem írja le pontosan egy adott tétel elszámolásának vagy lekönyvelésének módját. Ez azonban nem okoz(hat) problémát, hiszen minden gazdasági esemény könyvelése levezethető a számviteli alapelvekből. Gyakran mondjuk az Szt.-re, hogy az egy ún. „kerettörvény”. Ez azt jelenti, hogy az adott gazdálkodónak kell megtöltenie a saját tevékenységének és céljainak legjobban megfelelő tartalommal, eljárásokkal. Ahhoz azonban, hogy milyen szabályok szerint alakítsa ki a gazdálkodó a saját elszámolási és számviteli rendjét, szükség van elvi jellegű keretekre. Ezek az alapelvek.

2021. augusztus 13.

A projektelszámolás számvitele

A projektelszámolás kérdésköre az elmúlt időszak talán legjelentősebb számviteli törvényi módosításának tekinthető. A 2020-ban kötött szerződések tekintetében már kötelező az új szabályozás alkalmazása a gazdaság szereplői számára, vélhetően ezért is érkezett a Könyvvizsgálói Kamarához számos megkeresés a gyakorlati alkalmazások vonatkozásában.