Akinek fontos a mérlegképes regisztráció megőrzése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
…avagy dióhéjban a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének szabályairól.
Mint olvasóink többsége tisztában van vele a könyvviteli szolgáltatási tevékenység kizárólag a nemzetgazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) engedélyével folytatható, az engedélyezést követően nyilvántartásba vett személyeket – 2013. január elseje óta pedig az engedély iránti kérelmet előterjesztőket is – továbbképzési kötelezettség terheli. A tapasztalatok, így a regiszterből történő törlések nagy száma azonban azt mutatják, hogy az érintettek egy része sajnos nem ismeri pontosan a kapcsolódó előírásokat, ezért a továbbképzési év végéhez közeledve talán nem haszontalan mindezek áttekintése.
1. A továbbképzési kötelezettség jogszabályi háttere
A könyvviteli szolgáltatást végzők esetében a tevékenység engedélyezésének feltételeit a számvitelről szóló
2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. §-a rögzíti, míg az engedéllyel rendelkezők nyilvántartásának vezetésére, a nyilvántartásban szereplők továbbképzési kötelezettségére vonatkozó részletszabályokat a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló
93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmazza.
A Szt. 152. § (1)-(2) bekezdése a megfelelő szakmai tudás biztosítása érdekében előírja, hogy a könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ez teljességgel érthető, hiszen a számvitel és az adózás területén a vonatkozó jogszabályok évente akár többször is változhatnak, jogos tehát az igény, hogy a könyvviteli szakemberek folyamatosan kövessék ezeket változásokat. Mindezek érdekében kötelező számukra a szakmai továbbképzés.
A költségvetési szervnél dolgozó könyvviteli szolgáltatást végző személyekre vonatkozó speciális szabályokat az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: AH rendelet) tartalmazza.
2. Továbbképzési kötelezettség
2.1. Regisztráció előtti továbbképzés
A Szt. 151. § (5) bekezdés b) pontja szerint a könyvviteli szolgáltatást végzők hatósági nyilvántartásába felvételét kérőnek már a kérelem benyújtását megelőzően továbbképzésen kell részt vennie, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a – kérelemben megjelölt szakterületre előírt – továbbképzési kötelezettségét megfelelően teljesítette. Előzetes továbbképzés esetén tehát nem naptári év szerint kell a továbbképzési kötelezettséget teljesíteni, hanem a regisztrációs kérelem benyújtása előtti 12 hónapban. Ez a szabály irányadó a szakterületi kiegészítésre is, így fontos, hogy amennyiben valamelyik szakterületen már regisztrált mérlegképes könyvelő újabb szakterületre kéri a bejegyzését, az új szakterülethez kötődő kreditpontjait a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesítenie, s az eljárás során igazolnia kell.
2.2. A már regisztráltak továbbképzése
A már nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatókra vonatkozóan a Rendelet 10. §-a úgy rendelkezik, hogy a szakmai továbbképzési kötelezettség a könyvviteli szolgáltatás végzésére engedéllyel rendelkező személyt a nyilvántartásba vételét követő továbbképzési évtől kezdődően terheli. A továbbképzési év a regisztráltak számára megegyezik a naptári évvel. Tehát akit legkésőbb 2015-ben (akár az év elején, akár az év végén) regisztrált a hatóság, annak idén december 31-ig szakmai továbbképzésen kell részt vennie az alább ismertetett szabályok szerint. A hatóság a regisztráció időpontjáról a nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatja a könyvviteli szolgáltatót, de az feltüntetésre kerül a regisztrációs igazolványon is. A 2016-ban regisztráltaknak tehát idén még ilyen kötelezettségük nincsen.
2.3. Továbbképzés újabb szakterületre való regisztráció esetén
A tevékenységgyakorlás során sok esetben előfordul, hogy a könyvviteli szolgáltatást végző személy a meglévő szakterületi regisztrációja mellett további szakterületen kéri nyilvántartásba vételét. Ilyen esetben – fő szabály szerint – a könyvviteli szolgáltatást végzőt az újonnan nyilvántartásba vett szakterületre vonatkozóan továbbképzési kötelezettsége e szakterület nyilvántartásba vételének évét követően terheli. Ha tehát a korábban pl. vállalkozási szakterületen regisztrált személyt 2016-ban államháztartási szakterületen is nyilvántartásba vették, 2016-ban csak vállalkozási szakterületen kell teljesítenie továbbképzési kötelezettségét, 2017-től azonban államháztartási szakterületen is.
Ez alól abban az esetben van kivétel, ha az adott továbbképzési évben a korábban nyilvántartásba vett szakterületről a regisztrált személyt törölte a hatóság. A fenti példánál maradva, ha a korábban vállalkozási szakterületen regisztrált személyt 2016-ban államháztartási szakterületen is nyilvántartásba vették, de év közben vállalkozási szakterületről törlik (mert pl. az előző évben nem teljesítette a vállalkozási szakterülethez kötődő továbbképzési kötelezettségét), akkor államháztartási szakterületen már 2016-ban is továbbképzési kötelezettsége van. (Fontos, hogy a szakterületi kiegészítés iránti kérelem benyújtásához a 2. pontban írottak szerint az előzetes továbbképzési kötelezettséget teljesíteni kell!)
3. Továbbképzési kötelezettség teljesítése
A továbbképzésre kötelezett személy a szakmai továbbképzési kötelezettségét a Rendelet szerinti kreditpontok megszerzésével teljesítheti. E kreditpontokat jellemezően a miniszter által minősített képzésen való részvétellel lehet szerezni. A kreditpontok egy kisebb részét szakmai szervezeti tagság révén, valamint minősített szakmai kiadvány vásárlásával is össze lehet gyűjteni.
3.1. Minősített képzések
Minősített képzést kizárólag a miniszter által akkreditált szervezet végezhet. A képzés – képző szervezet által készített – szakmai programját a miniszter hatósági eljárás keretében megvizsgálja, és a szakmai tartalomnak, a képzési program hosszának megfelelően kreditpontra értékeli (kreditpont-minősítési eljárás). Csak a minősített szakmai továbbképzési program alapján szervezett képzések fogadhatóak el a továbbképzési kötelezettség teljesítéseként. A minősített képzéseket a továbbképző szervezetek hagyományos tantermi képzés és távoktatásos képzés formájában is szervezhetik. Az érdeklődők az interneten kutakodva mindkét képzési formában szervezett továbbképzésre találnak számos ajánlatot, amelyek közül igényeiknek megfelelően választhatnak.
Az akkreditált szervezetek nyilvános adatait, valamint a minősített továbbképzési programok adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet az egységes
Kormányzati Portálon teszi közzé, a továbbképzési program szakterületi (vállalkozási, államháztartási, IFRS, egyéb szervezeti, pénzügyi), valamint témakör szerinti besorolásával (számviteli vagy nem számviteli témakör) és kreditpont-értékével, továbbá oktathatósági időszakával (elszámolhatósági időszak) együtt.
Az oktathatósági időszak azt jelenti, hogy csak az ebben az időszakban megtartott képzésen való részvétel alapján adható ki kreditpont-igazolás az érintettek számára. A nyilvántartásba vételt végző szervezet az oktathatósági időszakot a képzési program témája, részletes tartalma, aktualitása alapján határozza meg. Fontos tehát, hogy az elszámolhatósági időszakon kívül azonos tematika mentén megrendezett továbbképzésen való részvétel nem ér kreditpontot!
Az egyes képzők a fenti adatokat jellemzően közzéteszik a honlapjukon, amelyek alapján a továbbképzésre kötelezett személy összeállíthatja továbbképzési tervét a regisztrációs szakterületeinek, érdeklődésének és az alábbiakban részletezett kreditpont-szerzési szabályoknak megfelelően.
Fontos azonban, hogy a továbbképzésre kötelezettnek minden egyes továbbképzési évben összesen legalább 16 kreditpontot kell megszereznie, a 16 kreditpontból pedig legalább 8 kreditpontot számvitel témakörben minősített szakmai továbbképzésen kell teljesítenie. Az olvasó erre vonatkozó példákat talál
1. példánkban.
Amennyiben a továbbképzésre kötelezett személy több szakterületen is regisztrációval rendelkezik, a fenti legalább 16 kreditpontból minden szakterületen, amelyen regisztrációval rendelkezik, minimum 4 kreditpontot a szakterületeire minősített speciális továbbképzéseken kell megszereznie. Erre vonatkozó példák itt találhatóak: (
2. példa).
A költségvetési szervnél dolgozó könyvviteli szolgáltatókra a továbbképzés teljesítését illetően speciális szabályok vonatkoznak. Az AH rendelet 12. § (3) bekezdése szerint költségvetési szervnél a könyvviteli szolgáltatási feladatokat ellátó, a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában szereplő alkalmazottnak az Szt. 152. § (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségét a Rendelet alapján kell teljesíteniük azzal, hogy a továbbképzési kötelezettség teljesítése során 12 kreditpontot államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzésen kell megszerezniük.
Ez azt jelenti, hogy a költségvetési szervnél dolgozó könyvviteli szolgáltató bármilyen szakterületen van regisztrálva, továbbképzése során a legalább 16 kreditpontból 12-t államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzésen kell megszereznie, és – ha nem államháztartási vagy nem csak államháztartási szakterületen van regisztrálva – ezen túl 4-4 kreditet a saját regisztrációs szakterületére vagy szakterületeire minősített speciális továbbképzéseken. Erre vonatkozó példák itt találhatóak: (
3-6. példa).
Fontos tudni, hogy ha a könyvviteli szolgáltatást végző személy az adott továbbképzési évben több mint 16 kreditpontot gyűjt össze, a többlet-kreditpontok nem vehetők figyelembe a következő évek továbbképzési kötelezettsége teljesítése szempontjából.
|
Iratkozzon fel napi cikkértesítőnkre
- díjmentes cikk és szaklap értesítő
- kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
- egyedi szaklap ajánlatok
|
 |
Minősített képzésen való részvétel és annak igazolása
A tantermi képzés formájában megvalósított szakmai képzésen való részvétel igazolásához bizonyos feltételeket teljesítenie kell minden résztvevőnek. Ilyen feltétel, hogy a résztvevő a továbbképzés teljes időtartamában legyen jelen a továbbképzésen. A jelenlétet a hatóság helyszíni ellenőrök időszakos kiküldésén túl a továbbképzés elején és végén aláírt jelenléti ívek alapján is ellenőrzi. Kiemelt fontossága van tehát e dokumentumok megfelelő vezetésének, így javasoljuk szigorúan követni az egyes képző intézmények ebbéli figyelemfelhívásait. Amennyiben a továbbképzésre kötelezett személy a továbbképzés vége előtt távozik, és emiatt a záró jelenléti ívet nem írja alá, a továbbképzés résztvevőjeként a képző részéről nem jelenthető le a hatóság felé és nem kaphat kreditpontot az adott továbbképzésért.
Abban az esetben, ha a továbbképzés több, különböző témát feldolgozó továbbképzési blokkból áll, minden egyes továbbképzési blokk elején és végén jelenléti ívet kell aláírniuk a résztvevőknek.
A szakmai képzésen való részvételt követően – a képzés befejezését követő 30 napon belül – a továbbképző szervezet a továbbképzésen való részvételről igazolást ad ki a továbbképzésen résztvevők részére, amely tartalmazza a továbbképzés időpontját és a megszerzett kreditpontokat. Mindezeken túl a továbbképző a szakminisztérium felé bejelenti a jelenléti íveken feltüntetett adatok alapján a továbbképzésen résztvevők adatait – a továbbképzésen való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából – a Szt. 152. § (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal.
A továbbképzésen résztvevőnek tehát nem kell külön bejelentenie a tárca felé, hogy teljesítette továbbképzési kötelezettségét, ezt a továbbképző szerv a jogszabály szerint megteszi. A hatóság csak abban az esetben keresi meg utólag a továbbképzés résztvevőjét a továbbképzés igazolása céljából, ha ellenőrzi a továbbképző szerv tevékenységét vagy valamilyen adat, információ, illetve annak hiánya miatt feltételezi, hogy a könyvviteli szolgáltatást végző személy nem vett részt továbbképzésen. (Ilyen lehet valamely adminisztrációs, informatikai rendellenesség, vagy pl. ha a továbbképzésen résztvevő személy nem írja alá valamennyi jelenléti ívet a továbbképzésen.)
A továbbképző szervezet által kiadott kreditpont-igazolást ezért a képzésen résztvevőnek célszerű megőriznie egy későbbi esetleges hatósági ellenőrzés lefolytatásának meggyorsítása érdekében.
3.2. Szakmai szervezeti tagság
Továbbképzési évenként legfeljebb 2 kreditpont számítható be a továbbképzés teljesítésébe, ha a továbbképzésre kötelezett személy a továbbképzési év során – szakmai szervezet tagjaként – jogosult a szakmai szervezet által szervezett szakmai konzultációkon, képzéseken, szakmai rendezvényeken részt venni.
Kérdés lehet azonban, hogy ki számít valamely szakmai szervezet tagjának. Ehhez az adott szervezetnek először szakmai szervezetté való minősítését kell kérnie a miniszternél. A már minősített szakmai szervezetnél tag az a természetes személy, aki a továbbképzési évben több mint 3 hónapon át és a továbbképzési év utolsó napján is tagja a szakmai szervezetnek a szervezet saját szabályainak megfelelően.
A fentieken túl a szakmai szervezet tagjának minősül az a természetes személy is, akinek foglalkoztatója a továbbképzési évben 3 hónapot meghaladóan, és a továbbképzési év utolsó napján is tagja a szakmai szervezetnek, feltéve, hogy foglalkoztatója nevében a szakmai szervezet által szervezett szakmai konzultációkon, képzéseken, szakmai rendezvényeken jogosult részt venni.
A szakmai szervezet a tagságról igazolást állít ki a továbbképzésre kötelezett részére, és ha ehhez a könyvviteli szolgáltatást végző hozzájárul, a továbbképzési évet követő január 31-ig a nevét, anyja nevét, születési idejét és regisztrációs számát bejelenti a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a szakmai szervezeti tagság után járó kreditpontok jóváírása érdekében.
3.3. Szakmai kiadvány vásárlása
Szakmai kiadványok (könyv, folyóirat, stb.) kreditpont-minősítésére is van lehetőség, amit a kiadvány kiadója kezdeményezhet a miniszternél. Ha a továbbképzésre kötelezett az adott továbbképzési évben valamely kreditpontra minősített – papír alapú vagy elektronikus – kiadványt vásárol, továbbképzési évenként a kiadvány minősítése során meghatározott kreditpont-érték, de legfeljebb 2 kreditpont beszámítható a továbbképzés teljesítésébe, ha a továbbképzésre kötelezett az egységes Kormányzati Portálon* erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül a minősített szakmai kiadvány megvásárlását bejelenti, és a kiadvány vásárlásáról szóló számla másolatát a bejelentéséhez csatolja.
A számla akkor fogadható el, ha az lehetővé teszi a minősített kiadvány egyértelmű beazonosítását (kiadás éve, kiadó, szerző, cím), és a számla kiállításának dátuma a kiadvány elszámolhatósági időszakába esik. A kiadványért járó kreditpont a számla kiállításának dátuma szerinti továbbképzési évre számítható be.
Egy kiadványt (pl. szaklap) természetesen több könyvviteli szolgáltatást végző is olvashat (pl. egy cégnél dolgozó könyvelők) és frissítheti vele szakmai tudását, ezért a Rendelet lehetővé teszi, hogy a számlán szereplő minősített kiadvány egyes példányai után több – legfeljebb három – továbbképzésre kötelezett személy is kérelmezheti a kreditpont elszámolását.
Fontos tudni, hogy a szakmai szervezeti tagság, illetve a szakmai kiadvány vásárlása alapján szerzett kreditpontok nem számíthatóak be a számvitel témakörben szerzendő 8, illetve a regisztrációs szakterületenként szerzendő 4 kreditpont értékébe!
4. Továbbképzési kötelezettség elmulasztása
Amennyiben a regisztrált könyvviteli szolgáltatást végző személy a továbbképzési kötelezettségének teljesítését elmulasztja, és ezen mulasztását nem tudja kimenteni, akkor a nyilvántartásba vételt végző szervezet e személy könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonja és őt a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásából törli.
A hatósági regiszterből törölt könyvviteli szolgáltató a törlést követően ismételten kérheti felvételét a regiszterbe, ha igazolja, hogy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a – kérelemben megjelölt szakterületre előírt – továbbképzési kötelezettségét megfelelően teljesítette.
A cikk szerzője dr. Csoszánszky Zoltán, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatási igazgatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.
