Árfolyam-különbözetek kezelése az IAS 21 alapján


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külföldi pénznemben folytatott tranzakciók a vállalat funkcionális pénznemétől eltérő pénznemben létrejövő események. Az IAS 21 – „Az árfolyamváltozások hatásai” standard elveket fogalmaz meg az ilyen jellegű események rögzítésére.


A vállalatcsoporton belüli tranzakciókhoz kapcsolódóan keletkező árfolyam-különbözetek

Amennyiben a vállalatcsoport tagvállalatai különböző országokban találhatóak, a köztük folyó szokásos kereskedelmi tevékenységek során monetáris eszközök és kötelezettségek keletkeznek. Ezek az egyenlegek vagy rendezésre kerülnek a mérlegforduló napját megelőzően, vagy az év végi teendők során át kell értékelni a még fennálló egyenlegeket. Mivel a tranzakció alapjául szolgáló pénznem csak az egyik vállalatnak a funkcionális pénzneme, a másik vállalatnál árfolyam-különbözetek keletkeznek.

Amennyiben a monetáris eszköz vagy kötelezettség teljesítésre kerül a mérlegforduló napjáig, akkor az átváltásból fakadó nyereség vagy veszteség realizálódik, és így az hatással lesz a tárgyévi konszolidált eredményre is. Ha a tranzakció nem kerül pénzügyileg rendezésre a mérlegforduló napjáig, akkor a keletkezett monetáris eszköz vagy kötelezettség devizás egyenlege a követelés-kötelezettség konszolidáció során kiszűrésre kerül a másik tagvállalat által nyilvántartott egyenleggel szemben. Az év végi átértékelés során, a vállalat egyedi eredménykimutatásában elszámolt árfolyam-különbözet azonban nem kerül kiszűrésre. Így ez a hatás továbbra is megjelenik a vállalatcsoport konszolidált eredményében. Ennek az elszámolásnak a helyességét az igazolja, hogy a mérlegben szereplő monetáris eszköz átváltási kötelezettséget képvisel egyik pénznemről a másikra. Ezért a beszámolót készítő vállalatnak nyereséggel vagy veszteséggel járó kitettsége van az árfolyam ingadozásából fakadóan.

Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye

Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat.

További információ és megrendelés >>

A tagvállalatok közötti osztalékfizetés

Amikor egy külföldi leányvállalat osztalékot fizet az anyavállalatnak, a fizetett osztalék a saját tőkében kerül elszámolásra. Abban az esetben, amikor az osztalék a leányvállalat funkcionális pénznemétől eltérő devizában kerül kifizetésre, az osztalék meghatározása és kifizetése között jelentkező árfolyamváltozás a leányvállalat eredménykimutatására hatással lesz. Az anyavállalat esetében a saját funkcionális pénznemtől eltérő devizában meghatározott osztalék összege követelésként kerül felvételre, a jóváhagyáskor fennálló napi árfolyamon átszámított értékben. A jóváhagyás és a kifizetés között fellépő árfolyam-különbözetből árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség kerül elszámolásra az anyavállalat egyedi eredménykimutatásában, melyet a konszolidált eredménykimutatásban is figyelembe kell venni.

Az árfolyam-különbözetek IFRS szerinti kezelését Vörösné Soós Adrienn mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2014/06. számában megjelent cikkében.



Kapcsolódó cikkek

2022. november 30.

Elektronikusan számlázni nem kell félnetek jó lesz

Tapasztalataink szerint még mindig rengeteg aggály, rossz beidegződés és téves feltevés kapcsolódik az elektronikus számlázáshoz a magyarországi adózók körében. Pedig nem csak a kapcsolódó jogszabályi környezet enyhült, de a magyar adóhatóság hozzáállása is sokkal támogatóbbá vált az elmúlt évek során. Cikksorozatunk első részében az elektronikus számlázás jogszabályi hátterét vizsgáljuk meg!

2022. november 11.

Bizonytalan nyereségadópozíciók kezelése az IFRS-ben

Aki valaha készített adóbevallást, annak nem kell magyarázni, hogy a bizonytalanság – különösen az értelmezési bizonytalanság – mennyire gyakran jelentkezik az adózás területén. Néha a jogszabályok értelmezése vezet nem egyértelmű eredményre, néha a tranzakció összetett és újszerű jellege adja fel a leckét a szakembereknek. Nem vitás, hogy azt is el kell fogadni a területen munkálkodóknak, hogy olyan adórendszert és jogi környezetet építeni nem lehet, ahol ez a bizonytalanság teljesen elkerülhető.