Az üzleti év fordulónapjának megváltoztatása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számviteli törvény 2012. január 1-jén hatályba lépett módosítása a korábbinál tágabb vállalkozói körben engedi meg a naptári évtől eltérő üzleti év használatát.

A számviteli törvény módosításával az üzleti év a naptári évtől szinte bármely vállalkozásnál eltérhet, amennyiben azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszik.

Nem térhet el az üzleti év a naptári évtől a hitelintézeteknél, pénzügyi vállalkozásoknál, biztosítóintézeteknél, a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodóknál, valamint az eva törvény hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál.

Az üzleti év fordulónapjának megváltoztatásakor azonban olyan, a számviteli törvény által előírt feladatok jelentkeznek, amelyek megoldása nehézségekbe ütközik. A naptári évtől eltérő üzleti évre való átállás fő problémáját az jelenti, hogy az átállás évében készülő beszámoló nem 12 naptári hónapról készül, így annak összehasonlíthatósága mind az előző időszakok, mind az utána következő időszakok adataival korlátokba ütközik.

A számviteli törvény előírása szerint a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is. Az előírásból ugyanakkor nem fejthető meg tisztán, hogy a jogalkotó pontosan milyen összehasonlítható adatok előállítását várja el az üzleti évet váltó vállalkozásoktól.

Az egyik bizonytalanság az, hogy nem ítélhető meg, milyen adatokat kell az egy üzleti évvel korábbi bázisadatoknak tekinteni. Másrészt a számviteli törvény szövegéből nem érthető ki tisztán az sem, hogy az üzleti év váltás esetén melyik beszámoló kiegészítő mellékletében kell az összehasonlítható adatokat bemutatni.

Az összehasonlítható adatokat csak úgy lehetne előállítani, ha számviteli zárást lehetne végezni utólag olyan mérlegfordulónapokra, amelyekről az adott időben még nem lehetett tudni, hogy mérlegfordulónapok lesznek. Ezen kívül az adatok előállítása olyan mértékű munkával jár, amelynek költsége nyilvánvalóan nem állhat arányban a kiegészítő mellékletben így bemutatott adatok hasznosságával. Sőt, egyes zárlati tevékenységeket (pl. leltározást) lehetetlen utólag elvégezni.

Valószínűleg az említett problémák okozzák azt, hogy az üzleti évet váltó társaságok beszámolóiban a számviteli törvény által előírt összehasonlítható adatokat is tartalmazó kiegészítő melléklet igen ritka.

A Számviteli Tanácsadó 2012/6. számában Kardos Péter könyvvizsgáló cikke az üzleti év fordulónapjának váltásával kapcsolatos problémákra világít rá, és ad megoldást az ellentmondások feloldására. A Számviteli Tanácsadó a Complex Kiadó webshopjában előfizethető.

---