Bekerülési érték a mikro-vállalkozásoknál

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2017. november 3.
Rovat:

A bekerülési érték megállapítása azt jelenti, hogy milyen kiadási tételeket kell figyelembe venni például a tárgyi eszköz bruttó értékének meghatározásakor. A bruttó érték képezi alapját az értékcsökkenési leírás elszámolásának, vagyis a tárgyi eszköz költségtételei nem számolhatók el azonnal költségként, csupán több év alatt.


Az éves beszámoló formák közül az egyszerűsítettek nem töltik be funkciójukat és nem teszik lehetővé a társasági adóbevallás tájékoztató adatainak kitöltését sem. Hiányoznak a beszámolóból azok az alapvető információk, melyek csökkentik az adatok felhasználóinak kockázatát.

A mikro-gazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló elkészítéséhez és az ezt megalapozó könyveléshez továbbra is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény maradt az alapvető jogszabály. Ahol pedig a 398/2012. (XII. 20.) kormányrendelet nem tartalmaz tételes előírást, ott a számviteli törvény szerint kell eljárni. Ez a jogalkotó bizonytalanságát fejezi ki.

Ezen kívül az ún. „diktált számviteli elszámolások” teljesen lehetetlenné teszik a vagyonelemeknek a valósághoz közelítő értékének kimutatását, illetve a másokkal való összehasonlítását. Üzletrész értékesítéséhez, végelszámoláshoz, felszámoláshoz, stb. illetve összesítésre nem használható. Példaként két szabály:

A tárgyi eszközöknél – az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével – az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározása során a társasági adó megállapításánál figyelembe vett leírási kulcsokat kell alkalmazni.

Az immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál hasznos élettartamként 3 évet kell alkalmazni, kivéve ha szerződés vagy más dokumentum alapján ettől eltérő hasznosítási idő bizonyítható.

Pedig a számviteli adatok sok mindenre rámutatnának, de a részletesebben elemzendő, ellenőrizendő részre mindenképpen.

A tárgyi eszközök bruttó értékének tételeit 2017. január 1-től módosították. A módszer ügyes és szinte észrevehetetlen, pedig a könyvelésünket is ehhez kellett igazítani már ezév elejétől!

A törvény 47.§-a tartalmazza a főszabályt. Eszerint Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.

A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó

a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],

b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,

c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,

d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj),

e) a vásárolt vételi opció díja.

 

 

A kormányrendelet 7. §-a   ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy a számviteli törvény 47. § (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tételeket nem lehet a bekerülési érték részeként kimutatni, azokat költségként, ráfordításként, illetve bevételként kell elszámolni. Ez azt jelenti, hogy a mikro-gazdálkodói beszámolót készítők a tárgyi eszköz bruttó értékének kiszámításakor nem vehetik figyelembe a következőket:

a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön

aa) felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételként előírt – bankgarancia díja,

ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,

ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,

ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat;

b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – biztosítási díj; továbbá

c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség.

De számításba kell venni a bruttó érték meghatározásakor a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjait, közvetlen költségeit. Ez a változás lényege, melyet úgy értek el, hogy a 2016. december 31-ig hatályos kormányrendelet szövegében az a)-d) pontok voltak az el nem számolható tételek, 2017-től viszont csupán az a)-c) pontok. Amúgy lényegtelen dolognak tűnik, hogy mit veszünk bele még a bruttó értékbe, ha az adótörvény által megszabott leírási kulcsokat kell használni. Maradványérték pedig nincs.

A mikro-gazdálkodói beszámoló bevezetésekor célként jelölték meg a kisvállalkozók számára történő egyszerűsítést és az adminisztrációs terhek csökkentését. Ebből azonban szinte semmi nem valósult meg: gondoljunk az áfa-bevallás vagy a társasági adóbevallás adatigényére.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

 


Kapcsolódó cikkek:


A változó utalványszabályokkal a számlázás is változik?
2018. október 4.

Az egycélú és többcélú utalvány megkülönböztetése és eltérő idejű áfafizetési kötelezettsége mellett a kereskedelemben, szolgáltatásban utalványokat kibocsátók azon is gondolkodhatnak, hogy a számlázás hogyan módosul 2019. januártól.

A bürokráciacsökkentés könyvelői többlet feladatokat hozhat…
2018. szeptember 18.

A nyári szabadságról visszatérve a feldolgozott jogszabályi változások között a cégtörvény júliusban hatályba lépett módosítást is áttekintettük. Az egyszerűsített végelszámolás szabályai tekintetében is számos könnyítést vezetett be a törvény azzal, hogy az adóhatóság feladatait kiszélesítve „egyablakossá” tette az ügyintézést. De hogyan érinti mindez az adóhatósággal a cégek képviseletében kapcsolatot tartó a könyvelők feladatait?

Online számlázás: ha jön a revizor
2018. szeptember 12.

Az elmúlt hetekben, hónapokban már megszokhattuk, hogy minden cikk a NAV újabb „csodafegyveréről” szól, a számlázó-programok bekötéséről a NAV-hoz, és a folyamatos adatszolgáltatásról. Ennek kapcsán számos információhoz juthattunk a technikai kihívások leküzdésére. Ennek a cikknek nem az a célja, hogy ezeket tovább mélyítse, hanem olyan eszközt kíván az olvasó kezébe adni, amely a megváltozott körülmények között tud az adóalanyok segítségére lenni.

Támogatások elszámolása a módosított szabályok tükrében
2018. szeptember 5.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény számviteli törvényt módosító 216. paragrafusa a támogatások elszámolási rendjét módosította, amit a gyakorlat oldaláról tekintek át cikkemben.