Kisokos a fiktív számlákról
Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2016. december 1-jétől megváltozott a vállalkozók által készített számviteli beszámolók közzétételi rendje, a beszámolókat ugyanis ettől az időponttól kezdve az Online Beszámoló és Űrlapkitöltő Rendszeren keresztül kell közzétenni.
Az új rendszer az ÁNYK keretprogramhoz hasonlóan teszi lehetővé a beszámoló elkészítését, ugyanakkor ezen túlmenően számos újítást is tartalmaz, illetve a közlendő adatok halmaza is megnőtt.
Az Online Beszámoló és Űrlapkitöltő Rendszer (OBR) eléréséhez az alábbi oldalon található „Bejelentkezés” menüpontot kell használni, így juthatunk el a kívánt felületre az ügyfélkapus felhasználói adatokkal.
A rendszer talán legnagyobb pozitívumai közé tartozik, hogy valamennyi, a jogszabályokban meghatározott típusú nyomtatványt tartalmazza, így a Céginformációs Szolgálat részére benyújtásra kötelezettek számára valamennyi beadvány típusát össze tudja állítani, illetve meg tudja jeleníteni. Sokan előnyként kezelik, hogy a nyomtatványok online váltak elérhetővé, ezáltal a beszámoló közzétételéhez a továbbiakban nincs szükség speciális programok (ÁNYK, JAVA), illetve azok folyamatos frissítésére.
Kérdésként máris adódik, hogy lehet-e adatokat importálni az OBR-rendszerbe? Az általunk használt könyvelő programból tudunk-e, lehetséges-e adatot küldeni az OBR-felületre? Ez a funkció egyelőre még nem elérhető, de az biztos, hogy a korábban még elfogadott PDF-ben történő mérleg- és eredménykimutatás-feltöltés a jövőben már nem működik, viszont a kiegészítő mellékletre továbbra is használhatók olyan külső szoftverek, amelyek segítenek azok gyorsabb összeállításában, természetesen ilyen esetekben PDF formátumban kell majd lementeni és csatolni a mellékletet.
Nyilván itt is – hasonlóan az ÁNYK-hoz – a beszámolók kitöltése után van ellenőrzési lehetőség, az elkészített beszámolókat le lehet menteni, a korábban elkészített beszámolókat be tudjuk tölteni, illetve a kitöltött beszámolót elektronikus formában el tudjuk küldeni, azaz közzé tudjuk tenni. Ami az ellenőrzési funkciókat illeti, a rendszer leírása alapján sokkal hatékonyabban működik majd, mint az az ÁNYK-ban volt tapasztalható, bár ezt nagyon automatizálni valószínűleg nem lehet. Hasonlóan az eddigi gyakorlathoz, a rendszer a beszámoló elküldésének tényét automatikus üzenet formájában tudatja velünk, majd az ügyfélkapu tárhelyünkre visszaigazoló levelet, elfogadó vagy elutasító nyugtát kapunk.
Az új közzétételi rendszer csak a Céginformációs Szolgálat felé történő közzétételi kötelezettségre vonatkozik, így például a civil szervezetekre vonatkozó szabályok egyelőre nem változtak, tehát ott az ÁNYK-val kitöltött OBH-val kezdődő űrlapokat kell használni a továbbiakban is.
Az új beszámoló közzétételi rendszert Kántor Béla mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2017/03. számában megjelent cikkében.
Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.
A fő pénzügyi kimutatások körén az IFRS 18 sem változtat, bontásban és besorolásban is alkalmaz azonban gyökeresen új megoldásokat, ami alapvető struktúrát érintő változást hoz.
Nagy téma a számlázás és kérdésköre, különös tekintettel, hogy a számla a költségelszámolás és így a könyvelés alapja, áfa tekintetében pedig az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele is. Számlázás kapcsán azonban számos kérdéskör, probléma, érdekesség felmerülhet.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!