Bemutatkozik az Online Beszámoló és Űrlapkitöltő Rendszer

Szerző: Ado Online
Dátum: 2017. június 2.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016. december 1-jétől megváltozott a vállalkozók által készített számviteli beszámolók közzétételi rendje, a beszámolókat ugyanis ettől az időponttól kezdve az Online Beszámoló és Űrlapkitöltő Rendszeren keresztül kell közzétenni.


Az új rendszer az ÁNYK keretprogramhoz hasonlóan teszi lehetővé a beszámoló elkészítését, ugyanakkor ezen túlmenően számos újítást is tartalmaz, illetve a közlendő adatok halmaza is megnőtt.

Az Online Beszámoló és Űrlapkitöltő Rendszer (OBR) eléréséhez az alábbi oldalon található „Bejelentkezés” menüpontot kell használni, így juthatunk el a kívánt felületre az ügyfélkapus felhasználói adatokkal.

A rendszer talán legnagyobb pozitívumai közé tartozik, hogy valamennyi, a jogszabályokban meghatározott típusú nyomtatványt tartalmazza, így a Céginformációs Szolgálat részére benyújtásra kötelezettek számára valamennyi beadvány típusát össze tudja állítani, illetve meg tudja jeleníteni. Sokan előnyként kezelik, hogy a nyomtatványok online váltak elérhetővé, ezáltal a beszámoló közzétételéhez a továbbiakban nincs szükség speciális programok (ÁNYK, JAVA), illetve azok folyamatos frissítésére. 

Kérdésként máris adódik, hogy lehet-e adatokat importálni az OBR-rendszerbe? Az általunk használt könyvelő programból tudunk-e, lehetséges-e adatot küldeni az OBR-felületre? Ez a funkció egyelőre még nem elérhető, de az biztos, hogy a korábban még elfogadott PDF-ben történő mérleg- és eredménykimutatás-feltöltés a jövőben már nem működik, viszont a kiegészítő mellékletre továbbra is használhatók olyan külső szoftverek, amelyek segítenek azok gyorsabb összeállításában, természetesen ilyen esetekben PDF formátumban kell majd lementeni és csatolni a mellékletet.

 

Nyilván itt is – hasonlóan az ÁNYK-hoz – a beszámolók kitöltése után van ellenőrzési lehetőség, az elkészített beszámolókat le lehet menteni, a korábban elkészített beszámolókat be tudjuk tölteni, illetve a kitöltött beszámolót elektronikus formában el tudjuk küldeni, azaz közzé tudjuk tenni. Ami az ellenőrzési funkciókat illeti, a rendszer leírása alapján sokkal hatékonyabban működik majd, mint az az ÁNYK-ban volt tapasztalható, bár ezt nagyon automatizálni valószínűleg nem lehet. Hasonlóan az eddigi gyakorlathoz, a rendszer a beszámoló elküldésének tényét automatikus üzenet formájában tudatja velünk, majd az ügyfélkapu tárhelyünkre visszaigazoló levelet, elfogadó vagy elutasító nyugtát kapunk.

Az új közzétételi rendszer csak a Céginformációs Szolgálat felé történő közzétételi kötelezettségre vonatkozik, így például a civil szervezetekre vonatkozó szabályok egyelőre nem változtak, tehát ott az ÁNYK-val kitöltött OBH-val kezdődő űrlapokat kell használni a továbbiakban is.

Az új beszámoló közzétételi rendszert Kántor Béla mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2017/03. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek:


Példák az iratok megőrzési idejére
2019. március 7.

Példák az iratok megőrzési idejére

A Számviteli tanácsadó az iratok megőrzési idejéről szóló szabályokat mutat be példákon keresztül. A téma aktualitását egy 2018. december 23-ától hatályos új jogsazbály adja.

Változások az online számlázásban
2019. március 6.

2018 év közepe az adózásban egyértelműen az online számla adatszolgáltatásról szólt. A számla adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozásoknak fel kellett készülniük, valamint a számlázó programjaikat is fel kellett készíteniük az új elektronikus rendszerre. Ez jó néhány vállalkozásnál bonyolult, komplex feladatot jelentett.

Így változott a számviteli törvény (x)
2019. március 4.

A számviteli törvény friss változásairól, az új iratmegőrzési szabályokról és a vezető tisztségviselők felelősségének új szabályairól tájékozódhat a Számviteli tanácsadó legfrissebb, 2019/2-es számából.

Beszámolunk, a tulajdonosok döntéseket hoznak…
2019. február 11.

Talán mindenki számára ismert előírás, hogy osztalékról szóló döntést a tulajdonosok csak a számviteli beszámoló elfogadásakor hozhatnak, azaz üzleti évenként egyszer. A két beszámoló elfogadása közötti időszakban viszont a Ptk. biztosítja az osztalékelőlegről szóló döntés lehetőségét figyelembe véve a rendelkezésekre álló forrásokat. Ennek lehetőségeit járjuk körül számviteli szempontból.