Beszámoló közzététel: sokba kerül a mulasztás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások beszámolójukat csak elektronikus formában tehetik közzé. A határidő május 31, a mulasztó cégekkel évrő-évre egyre hatékonyabban lép fel az adóhatóság és a cégbíróság. Az akár 1,5 millió bírság mellett könnyen megszűntnek is nyilváníthatják a renitenseket.


A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos adóhatósági eljárás szabályai 2012. január 1-jétől megváltoztak – figyelmeztet a NAV.

A cégnyilvántartásban szereplő cégeknek a számviteli törvény szerinti beszámolót továbbra is elektronikus úton ell megküldenie a céginformációs szolgálatnak a kormányzati portál útján az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig, azaz május 31-ig. Az elektronikus beküldéssel a közzétételnek és a tetétbe helyezési kötelezettségnek is eleget tesz a vállalkozás. A beszámolót ugyan az esetek többségében a számviteli szakember (könyvelő) küldi meg, azonban a közzétételi költségtérítést a vállalkozásnak kell megfizetnie. A költségtérítés kizárólag átutalással fizethető a cég bankszámlájáról, a befizetésről az Államkincstár elektronikus igazolást küld, amit a beszámolóhoz mellékelni kell. Nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a befizetést, mert a visszaigazolásig néhány nap eltelik, a beszámoló pedig csak az igazolással együtt küldhető be.

A céginformációs szolgálat az állami adóhatóságnak továbbítja az adatokat. Ha az adóhatóság a törvényi határidő eredménytelen elteltét állapítja meg, vagy a céginformációs szolgálat arról értesíti, hogy az adózó a letétbe helyezéshez kapcsolódó közzétételi költségtérítés teljesítését elmulasztotta, 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett felszólítja a céget arra, hogy kötelezettségének 30 napos határidőn belül tegyen eleget.

Amennyiben ez az időtartam is eredménytelenül telik el, az adóhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével újabb 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja a céget kötelezettsége teljesítésére.

Ha a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének a 60 nap alatt sem tesz eleget, az adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti a cég adószámának felfüggesztés nélküli hivatalbóli törléséről és egyúttal kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

A cégbíróság legkésőbb a NAV értesítésének beérkezésétől számított 20 napon belül – ha a cég mulasztását megállapította – megszüntnek nyilvánítja a vállalkozást. Így azok a cégek, amelyek a felhívások ellenére sem tesznek eleget kötelezettségüknek – akár 1,5 milliós bírsággal a nyakukban – jövőre már nem is léteznek.

Adó lapok kapcsolódó cikkei:


Kapcsolódó cikkek

2024. október 10.

Helyesbítő számla és a felszámolás

Cikkünkben egy megtörtént esetet mutatunk be számlázás témakörében. A tényállás a következő: az egyik adóalany az általa teljesített, ingatlanértékesítésre irányuló ügylet kapcsán tévesen áfát számított fel. Az adóalany az ügyletről kiállított számlát helyesbítette, ugyanakkor a helyesbítő számlának az adóalany partneréhez (továbbiakban: partner) történő eljuttatása minden bizonnyal nem fog sikeresen megvalósulni, mivel a partner felszámolási eljárás alatt áll.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.