Beszámoló összeállítása IFRS szerint


Az EU-ban nemcsak munkavállalók szabad áramlása és letelepedése lehetséges, hanem a vállalkozások más tagállamban történő alapítása, átalakulása, székhelyáthelyezés (székhely lehet: bejegyzett iroda vagy tényleges üzletvezetés helye) is. Utóbbi tekintetében azonban a nemzetközi magánjogi rendelkezéseket, valamint a fogadó tagállam társasági jogi szabályait sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert ez határozza meg az illetőséget, mely az adójogi szabályokra is kihatással van. Összetett kérdés, a jogszabályok összefüggnek egymással.

Abban az esetben, ha egy EU-ban alapított társaság, adóalany Magyarországra helyezi tényleges üzletvezetési helyét, mely által belföldi illetőségű adózónak minősül, felmerülhet a kérdés, hogy a társaság választhatja-e azt a lehetőséget, hogy a társaságiadó-bevallása alapjául szolgáló beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze vagy erre nincs lehetősége.

Amennyiben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) rendelkezéseit vizsgáljuk, akkor a megállapítható, hogy a törvény 2. § (3) bekezdése szerint belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. A Tao tv. 5. § (10) bekezdése értelmében a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról és az adózás rendjéről szóló törvények bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 16.

Pénzügyi, számviteli képzések az új típusú szakmai képzési rendszerben

Abban az esetben, ha egy EU-ban alapított társaság, adóalany Magyarországra helyezi tényleges üzletvezetési helyét, mely által belföldi illetőségű adózónak minősül, felmerülhet a kérdés, hogy a társaság választhatja-e azt a lehetőséget, hogy a társaságiadó-bevallása alapjául szolgáló beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze vagy erre nincs lehetősége.

Amennyiben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) rendelkezéseit vizsgáljuk, akkor a megállapítható, hogy a törvény 2. § (3) bekezdése szerint belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. A Tao tv. 5. § (10) bekezdése értelmében a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról és az adózás rendjéről szóló törvények bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv…

2022. szeptember 14.

Költségelszámolások és részletes kimutatások

Abban az esetben, ha egy EU-ban alapított társaság, adóalany Magyarországra helyezi tényleges üzletvezetési helyét, mely által belföldi illetőségű adózónak minősül, felmerülhet a kérdés, hogy a társaság választhatja-e azt a lehetőséget, hogy a társaságiadó-bevallása alapjául szolgáló beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze vagy erre nincs lehetősége.

Amennyiben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) rendelkezéseit vizsgáljuk, akkor a megállapítható, hogy a törvény 2. § (3) bekezdése szerint belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. A Tao tv. 5. § (10) bekezdése értelmében a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról és az adózás rendjéről szóló törvények bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv…

2022. augusztus 30.

A vállalkozások fenntarthatóságának új szempontjai: a nem pénzügyi jelentések európai gyakorlatának elemzése

Abban az esetben, ha egy EU-ban alapított társaság, adóalany Magyarországra helyezi tényleges üzletvezetési helyét, mely által belföldi illetőségű adózónak minősül, felmerülhet a kérdés, hogy a társaság választhatja-e azt a lehetőséget, hogy a társaságiadó-bevallása alapjául szolgáló beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze vagy erre nincs lehetősége.

Amennyiben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) rendelkezéseit vizsgáljuk, akkor a megállapítható, hogy a törvény 2. § (3) bekezdése szerint belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. A Tao tv. 5. § (10) bekezdése értelmében a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról és az adózás rendjéről szóló törvények bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv…