Kisokos a fiktív számlákról
Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az IT szolgáltatások piacán általános tendencia a fogyasztói elvárások differenciálódása, mely a vállalati termék- és szolgáltatáskínálat bővülését eredményezi. Ennek következtében megfigyelhető a szervezet belső érintettjeit kiszolgáló információs rendszer döntés-előkészítő, döntéstámogató szerepének felértékelődése.
Koncepciótervezés
Amennyiben megszületik az elhatározás a költségszámítási rendszer fejlesztéséről, kritikus jelentőségű, hogy a vállalat a számára leginkább megfelelő koncepciót vezesse be. A kialakítandó modell egyik fő vizsgálati szempontja, hogy melyek azok az eredmények, amelyek elérhetőek az új megoldással. Tudomásul kell venni, hogy az elképzelésnek lehetnek gyenge pontjai, hátrányai is, melyek hatása mérsékelhető, ha tisztában vagyunk velük. A költségszámítási rendszer kidolgozásakor szintén szem előtt kell tartani, hogy az elméleti modell hogyan ültethető át a gyakorlatba.
Projektszemléletű, tevékenység alapú költségszámítás
Az új költségszámítási modell felépítésének első lépése a rendszer működéséhez szükséges keretek, azaz a költségdimenziók definiálása. A vizsgált vállalat a költségnem, költséghely, tevékenység és költségviselő dimenziókat alkalmazza.
A költségszámítási rendszer célja, hogy a kijelölt költségviselők költségei követhetővé, átláthatóvá váljanak, hiszen ezek jelentik az egyedi kalkuláció alapját. Általánosságban elmondható, hogy költségviselőként érdemes meghatározni minden olyan objektumot, melynek önköltségéről és eredményességéről a vállalatnak információra van szüksége.
Költségallokációnak nevezzük azt a folyamatot, mikor a költségek a megfelelő költségdimenzió költségobjektumaira kerülnek.
A költségek közvetlen költségdimenziókhoz rendelése háromféleképpen valósulhat meg:
A költségallokálás következő lépése a szervezeti költséghelyek költségeinek tevékenységobjektumokhoz rendelése. Az arányokat jellemzően időtartam típusú költségokozók segítségével célszerű megállapítani, amelyek kifejezik, hogy a költséghelyek milyen mértékben érintettek az egyes tevékenységek végzésében.
Az utolsó költségallokációs lépés a tevékenységek költségviselőkre osztása, melynek alapjául azok a tevékenységenként meghatározott arányszámok szolgálnak, amelyekkel az egyes projektekhez kapcsolhatók. Az arányszámok megadása a leginkább kifejező költségokozók használatával történhet, melyek tevékenységenként eltérőek lehetnek. Ennek vizsgálata a szakmai terület és a kontrolling közös feladata.
Számvitel és adózás a gyakorlatban 2014 |
---|
1. nap: Számvitel a gyakorlatban 2014 Megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót. Értesülhet, hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás esetén. 2. nap: Adózás a gyakorlatban 2014 Fő adónemek szabályaiban bekövetkezett változások, KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjárműadó változásai és a reklámadó, egyéb, az adóalanyokat érintő évközi változások. A két napos képzés mérlegképes könyvelőknek vállalkozási szakon 16 kreditpontot ér! Az egyes napokra külön-külön is jelentkezhet! |
Várható eredmények
Az új költségszámítási rendszer megvalósításától a következő, közvetlenül jelentkező eredmények várhatóak:
A költségszámítási koncepció segítségével olyan eredmények is elérhetőek, amelyek lehetőségét a megváltozott információszolgáltatás teremti meg. Ezek a közvetett eredmények:
A költségszámítási modell felépítéséről Dr. Szekeres Bernadett és Görcsi Gergely írnak a Számviteli Tanácsadó 2014/06. számában megjelent cikkükben.
Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.
A fő pénzügyi kimutatások körén az IFRS 18 sem változtat, bontásban és besorolásban is alkalmaz azonban gyökeresen új megoldásokat, ami alapvető struktúrát érintő változást hoz.
Nagy téma a számlázás és kérdésköre, különös tekintettel, hogy a számla a költségelszámolás és így a könyvelés alapja, áfa tekintetében pedig az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele is. Számlázás kapcsán azonban számos kérdéskör, probléma, érdekesség felmerülhet.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!