Brexit: visszaszámlálás és vészforgatókönyv


Megkezdődött a Brexit visszaszámlálás, pár nap múlva az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Vámuniót, vámszempontból harmadik országgá válik. A vámkötelezettségekről és teendőkről 12 pontban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Abban már elég letisztult gyakorlatunk volt, hogy miként lehet bővíteni az EU tagállamokat, miként kell integrálni egy belépő ország vámigazgatását, hogyan lehet átformálni a nemzeti vámjogszabályokat, hogy azok megfeleljenek az Európai Vámkódex rendelkezéseinek. Abban azonban senkinek nincs tapasztalata, hogy egy kilépő tagállam leköszönését európai szinten kezelje. Több év sem volt elegendő arra, hogy a Brexit vonatkozásában elfelejtsük a nagy kérdést, Deal vagy No Deal. 17 nappal a kilépés előtt még mindig vannak nyitott kérdések, és az újonnan kialakuló határ egyik oldalán sem tudják, hogy pontosan mi fog történni.

Ugyanakkor az élet, és benne a nemzetközi kereskedelem, az áru és személyforgalom, nincs tekintettel a tárgyaló delegációk nehézségeire, 2021. január 1-én és azt követően is fogunk utazni, kereskedni az Egyesült Királysággal, de már nem úgy mint korábban. Jogos elvárás az érintett személyek és gazdálkodók részéről, hogy szeretnének tisztán látni a Brexit következményei kapcsán, ugyanakkor az adott helyzetben ez nem könnyű. A le nem zárt tárgyalások, és rendkívül kevés információ birtokában nehéz a jövőt tervezni, kockázatokat elemezni, és a kihívásokra felkészülni.

A Brexit kapcsán érintett cégek azonnali teendői

Naponta figyelve az eseményeket és hallgatva az EU és az UK vezetőinek nyilatkozatát, valamint a folyamatosan beérkező kérdéseket arra a megállapításra kellett jutni, hogy nincs mire várni, néhány gyakorlati alapinformációt célszerű minél előbb tisztázni, és megosztani a Brexit vám és globális kereskedelmet érintő hatásairól.

A Brexit tárgyalások jelenlegi állásától függetlenül a gazdálkodóknak tisztában kell lenni és fel kell készülni az alábbiakra:

  1. Nagy valószínűséggel az Európai Unió és az Egyesült Királyság tárgyaló delegációja nem fog tudni megegyezni, ezért abból kell kiindulni, hogy az Egyesült Királyság külön megállapodás nélkül lép ki 2021. január 1-án az Európai Vámunióból. Ez azt jelenti, hogy olyan harmadik országgá válik, akivel az Európai Unió a WTO szabályok alapján fog alapvetően kereskedni, azaz az Egyesült Királyság nem lesz a szabadkereskedelmi övezet tagja.
  2. Az első nagyon fontos dolog, amit rögzíteni kell, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió között vámhatár fog húzódni, melynek átlépéséhez vámkötelezettség teljesítése társul. Ilyenek többek között az árubejelentési, bemutatási és vámteher fizetési kötelezettség.
  3. Az áru és személyforgalom szabad áramlása megszűnik, a határon a személyek és az áruforgalom ellenőrzése várható.
  4. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság viszonylatában ki és belépő kereskedelmi áruforgalmat bonyolító szállítójárműveknek a határon meg kell állniuk és eleget kell tenni az Európai Vámkódex által megkövetelt vámalakiságok teljesítésének. Az export és import vámeljárások kezdeményezését, amennyiben nem rendelkezik egy adott gazdálkodó vámszakemberrel, vámszolgáltató igénybe vételével lehet kezdeményezni, vámjogi képviselet keretében. Célszerű megismerni a közvetett és a közvetlen vámjogi képviselet alapvető szabályait és kockázatait.
  5. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti forgalomban ki és belépő személyeknek szintén teljesíteniük kell az utasforgalomra vonatkozó vámkötelezettségeket. Utasforgalomban a személyes útiholminak nem minősülő, a vám- és importáfa-mentes értékhatárt meghaladó értékű árukat be kell jelenteni, és vámkezelésüket kell kezdeményezni. Utazás előtt célszerű tájékozódni az aktuális vám és importáfa mentes értékhatárokról, valamint az útiholminak minősülő áruk köréről.
  6. Az Európai Vámkódex rendelkezései szerint az Egyesült Királyságból az Európai Unióba kereskedelmi forgalom keretében behozott termékek után vámteher fizetési kötelezettség keletkezik. Ennek mértékét több tényező is befolyásolja, ezért célszerű vámtanácsadó igénybevételével a behozatalra kerülő termékek vámteher kalkulációját előzetesen elvégeztetni.
  7. A vámteher részét képezi az import áfa, melynek a Magyarországon kezdeményezett vámjogi szabadforgalomba helyezés esetén a mértéke 27%. Célszerű vizsgálat tárgyává tenni azon vámjogi megoldások alkalmazhatóságát, melyek az import áfa önadózói teljesítését lehetővé teszik. Import áfa önadózással történő kezelése esetén a vámkezelés pillanatában nem kell befizetni a levonásba helyezhető import áfát, amely az import áfa magas mértékére tekintettel jelentős fiskális könnyítést eredményez.
  8. A Brexit következtében felmerülő vámkötelezettségek könnyebb teljesíthetősége érdekében célszerű vámtanácsadóval áttekinteni a vámjogi egyszerűsítések alkalmazhatóságának lehetőségét, az ehhez szükséges engedélyek feltételeit. A vámjogi egyszerűsítések lehetővé teszik, hogy a gazdálkodók kötelezettségeiket akár a vámhatóság közreműködése nélkül tudják teljesíteni, a nap 24 órájában, saját székhelyükről, telephelyükről.
  9. A termékek harmadik országos forgalmát szabályozó kiviteli és behozatali engedélyek ellenőrzését a határ átlépésével végzik el a hatóságok, melyek együtt járhatnak az áruk fizikai vizsgálatával. Ezek az ellenőrzések jelentős várakozási idő növekedést fognak eredményezni, és amennyiben a ki és belépéshez szükséges engedélyekkel a szállítmány nem rendelkezik, akkor a ki és belépését megtagadhatja a hatóság az engedélyek beszerzésig. Ilyen engedélyek lehetnek az állat és növényegészségügyi vagy a kettősfelhasználási termékek forgalmát szabályozó engedély. Az ilyen termékekkel kereskedő gazdálkodónak indokolt a vámtanácsadóval történő előzetes konzultáció.
  10. Tekintettel az áruk szabad mozgásának megszűnésére és a vámkötelezettségek megjelenésére, növekedni fog a jelentősége az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti termékforgalomban az ideiglenes jelleggel kivitelre és behozatalra kerülő áruk, valamint az aktív és passzív bérmunka keretében feldolgozásra kerülő áruk vámjogi kezelésére vonatkozó vámszabályoknak.
  11. Teljes mértékben megváltozik a jövedéki termékek import és export forgalma a Brexit hatására. Nem lehet a továbbiakban alkalmazni a behozatalra és kivitelre kerülő jövedéki termékek esetén az adófelfüggesztéses eljárást, és a vámmentes értékhatárt meghaladó mennyiségű áru esetén, a jövedéki szabadforgalomba hozatalt.
  12. Célszerű körültekintően megválasztani a fuvarparitásokat, ugyanis a Brexit után kizárólag az Egyesült Királyságban letelepedett gazdálkodók Magyarországon mint harmadik országbeli gazdálkodók pénzügyi képviselő igénybevételével kaphatnak adószámot, és import áfa levonásával járó vámjogi szabadforgalomba hozatal vámeljárást csak pénzügyi képviselő közreműködésével tudnak kezdeményezni. Egy harmadik országbeli importőr által kezdeményezett vámeljárást megelőzően, célszerű vám és adótanácsadóval konzultálni a felmerülő kérdésekről és megoldásokról.

A fentieken túl az ügyek egyedi jellegére tekintettel még számos vám és jövedéki kérdés merülhet fel gazdálkodói és vámszolgáltatói oldalon a Brexit kapcsán. Előzetes elemzések szerint soha nem látott fennakadások várhatóak a kialakuló új határ mindkét oldalán.

A bejegyzés szerzője Falcsik István, az RSM Hungary Vám-, jövedéki és termékdíj-tanácsadás, üzletágának vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2021. december 7.

EY: Csúcson a családi vállalkozások

Az egészségügyi vészhelyzet ellenére továbbra is a gazdaság kulcsszereplői maradtak a családi vállalkozások – derül ki az EY és a svájci St. Gallen Egyetem friss Global Family Business Index rangsorából.

2021. december 7.

Megkerülhetetlen lett az ESG

Az ESG fontos, ugyanakkor a hozam még előtte jár a fontossági sorrendben, de a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tényezők egyre inkább meghatározzák a befektetési stratégiákat, és a PwC kutatása szerint mára a világ vezető befektetőinek egyik legfontosabb szempontjává váltak.

2021. december 7.

Tovább csökkent az ipari termelés októberben

Munkanaphatástól megtisztítva 2,7 százalékkal mérséklődött a termelés a tavaly októberihez képest az ipari termelés – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal első becsléséből.