Cégértékelés: EBIT vagy EBITDA alapon?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EBIT és az EBITDA a vállalatok értékelésére használt legfontosabb mutatók. Az EBIT a magyar számviteli törvény szerinti üzemi eredménynek felel meg, más szóval a kamat és az adók előtti, de az értékcsökkenés utáni üzemi eredményt jelenti. Az EBITDA pedig a kamat, az adók, és az értékcsökkenés előtti üzemi eredményt mutatja. Tehát az EBIT és az EBITDA közötti fő különbség az értékcsökkenés nagysága.


Az egyszeri tételek és az értékcsökkentés hatásai

Bizonyos esetekben az értékcsökkenés fontos mutató tud lenni a cégértékelés során, ezért érdemes nem csak a gyakrabban használt EBITDA alapú megközelítésre támaszkodni, hanem adott helyzetben EBIT alapon árazni. Olyan esetekben fontos ez, ahol az értékcsökkenés jelentős és hiteles mérőszám, és egyben jó közelítést ad az éves beruházási összegekre vonatkozóan.

Hogy minél pontosabban lássuk egy cég valós jövedelemtermelő képességét, az EBIT és EBITDA számításakor több módosító tényezőt is ajánlott figyelembe venni. Ilyen például:

  • a valós piaci értékű költségekre való kiigazítás a bérleti díjak, bérek stb. terén; 
  • a nem az üzletmenethez kapcsolódó bevételek, költségek korrekciója;
  • a nem ismétlődő bevételek és ráfordítások vagy egyszeri alapítási, vagy egyéb egyszeri költségek korrekciója.

Miért van szükség ezen korrekciókra a cégértékeléskor?

Azért, mert a céltársaság költség- és finanszírozási struktúrája – az előzőekben említett egyszeri tételek hatására – jelentősen eltérhet a tranzakció előtt és után, miközben a cél az, hogy összehasonlításra alkalmas módon láthassuk a céltársaság adatsorait.

Az egyszeri tételek korrekciójával kiküszöbölhető, hogy egy mesterséges vagy csak adott évi egyszeri költségek által eltorzított pénzügyi szerkezetet lássunk. A korrekciók után a társaságra úgy lehet tekinteni, mintha optimális költség- és tőkeszerkezettel működne. 

Az EBITDA alapú cégértékelésnek vannak korlátai

Ezen korlátozások mind azon alapulnak, hogy az EBITDA nem veszi figyelembe a társaság beruházásait. Ez akkor releváns igazán, ha olyan beruházásról van szó, amely a céltársaság cashflowtermelő képességének fenntartásához szükséges.

Ha például a társaság olyan eszközzel, gyártóeszközzel rendelkezik, amelyet teljesen kihasznál (és ezzel egy időszak végére használhatatlanná teszi, így a pótlására lesz szükség),az EBITDA ezt az elhasználódást nem veszi figyelembe. Még akkor sem, ha ez az üzleti tevékenység tényleges költsége, és egy jövőbeni pénzbeli ráfordítást igényel, amikor az eszközt pótolni vagy cserélni kell.

[htmlbox szamvitel_konyv]

 

Az EBIT használata részben enyhíti ezeket a kérdéseket, de nem teljes mértékben. Az értékcsökkenés levonásával figyelembe veszi az üzlet fenntartható tőkekiadási szükségleteit, de csak akkor, ha az éves értékcsökkenés és a fenntartó tőkebefektetések egyformák vagy hasonlóak. (Az értékcsökkenés és a tőkekiadások a valóságban eltérhetnek egymástól, azonban az értékcsökkenés kalkulálásával legalább valamilyen szinten figyelembe vehetők bizonyos tőkekövetelmények/beruházások.)

Továbbá az is fontos, hogy értékeléskor az értékelő általában a céltársaság jövőbeli potenciális nyereségtermelő képességét és a jövőbeli beruházásokat veszi figyelembe. Így a múltbeli értékcsökkenésre a beruházás mérőszámaként tekinteni nem feltétlenül helyes. Mindig az adott helyzetre, cégre kell szabni ennek eldöntését, és az értékelési módszertant. Lehet, hogy jobb egy „hibrid” számítás, mint az „EBITDA mínusz diszkontált jövőbeni beruházások” módszer, amelyet gyakran használnak a kifinomult befektetők.

Tőkeigényes iparágak esetében különösen fontos a beruházási igény pontos felmérése a befektetés előtt!

Összegezve, az EBITDA alapú értékelés nem minden esetben állhatja meg a helyét, vagy legalábbis egyéb tényezőket is figyelembe kell venni a pontosabb értékelés elvégzéséhez. Ez különösen fontos a tőkeigényes iparágak esetében, ahol a működési cash flow-t érinti a beruházás követelményeinek fenntartása, így fontos lehet az értékcsökkenés, vagy azt közvetlenül befolyásoló beruházások figyelembevétele az értékeléskor. 

Természetesen egy vevő végső célja az, hogy a céltársaság megfelelő szabad pénzáramot generáljon a jövőben (is). A legtöbb befektető megvizsgálja a céltársaság azon képességét, hogy az folyamatos és következetes működési pénzáramlást nyújtson az adók és kamatok előtt, mivel a tranzakció után az új tulajdonos meg tudja ugyan változtatni a céltársaság működési struktúráját – és alakítani tud egyes költségeken -, de a szükséges beruházások nagyságát nem tudja befolyásolni. Ez az oka annak, hogy az EBIT végső soron potenciálisan relevánsabb mutatónak számít a tőkeigényes iparágakban működő vállalatok számára.

A bejegyzés szerzője Almási Levente, az RSM Hungary M&A, Cégértékelés, Vállalatfinanszírozás üzletágvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.