Céltartalékok a számvitelben (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mivel a világ a nemzetközi standardok alkalmazása felé halad, különösen fontos foglalkozni a céltartalékok számviteli megítélésével – ezt teszi többek között legfrissebb számában a Számviteli tanácsadó. A lap nyári duplaszámát itt rendelheti meg.


A céltartalékok szerepeltetését a számviteli beszámolóban mindig is misztikus területként kezelték a számvitellel szoros kapcsolatban lévő szakemberek. Ennek legfőbb oka, hogy sokszor nem is tudták, mire való igazán a céltartalék, vagy egyáltalán nem volt se idő, se akarat foglalkozni a céltartalék-képzés lehetőségével, mivel a társasági adóalap szempontjából irreleváns tényezőről van szó. A céltartalékokkal kapcsolatos „számviteli élet” megváltozott a nemzetközi számviteli standardok megjelenésével; már külön standard, az IAS 37 foglalkozik kimondottan a céltartalékok számviteli kezelésével. Mivel a világ erőteljesen a nemzetközi standardok alkalmazása felé halad, különösképpen fontos foglalkozni a céltartalékok számviteli megítélésével; ezt mutatja be részletesen a Számviteli tanácsadó friss száma a Céltartalékok a számvitelben című írásban.

A kedvező gazdasági körülmények magával hozták az építőipari vállalkozások számának emelkedését és jelentőségük növekedését. Ráadásul az építőipari tevékenység számviteli kezelése több szempontból is eltér más gazdasági ágazatok szabályozásától. Az építőipari vállalkozók egyes számviteli kérdései című cikksorozat első részében többek között az építőipari tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások számvitelt érintő sajátosságaira hívja fel a figyelmet a szaklap szerzője.

Egyre bővül azon vállalkozások száma, amelyek kötelezően vagy választási lehetőségükkel élve éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint állítják össze. Az IFRS-ek szerinti könyvvezetésre egyedi beszámoló esetében való áttérés még azon társaságok számára is kihívás, amelyek már az áttérést megelőzően is állítottak össze IFRS-ek szerint beszámolót vagy rendszeresen készítettek anyavállalatuk számára IFRS-ek szerint konszolidációs céllal jelentéscsomagot. A Számviteli tanácsadó Az IFRS-ekre történő áttérés gyakorlati problémái címmel indít sorozatot, amelyben összefoglalja azokat a területeket és az áttéréskor mérlegelendő szempontokat, amelyek egy nem speciális üzletmenettel bíró, áttérő vállalkozás esetében felmerülhetnek.

Az adózói minősítést 2016-ban vezették be; ennek deklarált célja az „ügyfélbarát” adóhatóság, vagyis az adózó-centrikus adóztatás, a szolgáltató adóhatóság megteremtése. A minősítés szabályai azóta többször változtak – a gyakorlatban bővült a kockázatos adózók köre. Az Art. hatályos előírásai alapján Az adózói minősítés szabályai című cikk szerzője áttekinteni az adózói minősítés rendszerét és szabályait.

A fentieken túl a szaklap nyári duplaszámában foglalkozik még az adóhatósági végrehajtási eljárás főbb szabályaival, a saját üzletrész visszavásárlása, értékesítése, bevonása és értékvesztése szabályozásával, valamint a digitális gazdaság és a kontrolling kapcsolatával.

A Számviteli tanácsadó 2017/7-8-as számát itt rendelheti meg.

 



Kapcsolódó cikkek

2022. január 10.

A beszámolót érintő szabályozási változások 2022-ben

Mint ahogy minden új év, a 2022. is számos számvitelt érintő jogszabály változását hozza. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a számviteli törvény és a Polgári Törvénykönyv számviteli elszámolásokat érintő legjelentősebb változásait. A számviteli törvény változásának többségénél a módosított szabályozást a 2021. évi beszámoló készítésénél lehetőség, míg a 2022. január 1-jétől kötelező lesz alkalmazni.

2021. december 9.

Csoportos társasági adóalany IFRS adatszolgáltatása

Az adózási és számviteli szabályokat tkp. egységesen kell vizsgálni. Amennyiben az egyik területen új jogszabályi rendelkezés születik, új jogintézmény létrehozását biztosítja törvény, akkor szükségképpen az adott jogintézményre vonatkozó egyéb más rendelkezéseket is figyelembe kell venni. Amennyiben adózók élnek az új jogintézmények adta lehetőséggel, elképzelhető, hogy egyéb bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség is terheli őket pl. egy másik adónemre való áttérés vagy csoportos társasági adóalany létrehozása során.