Kisokos a fiktív számlákról
Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.
Egyre fontosabb a kutatás-fejlesztés kontrollingja
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kutatás-fejlesztés felértékelődik, nő a kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) ráfordítása, amihez a kontrolling-funkcióknak és kontrolling-eszközöknek is alkalmazkodniuk kell.
A K+F+I kontrolling célja, hogy átláthatóvá és koordinálhatóvá tegye a kutatással, fejlesztéssel és innovációval kapcsolatban felmerülő költségeket a célkitűzések és eltérések vonatkozásában.
A K+F+I tevékenység megjelenítése komoly és nehezen megoldható kihívást jelent a pénzügyi számvitel számára, amelynek alapvető okai a számviteli szabályok szigorú, a K+F+I esetében erősen leszűkítő mérlegképességi előírásaiban keresendők.
| Adó-kódex Számvitel 2014 |
|---|
|
Rendelje meg a TB és a Számviteli kódexet együtt, egy kiadvány áráért! |
Emiatt a kutatás-fejlesztés pénzügyi számviteli elszámolása alapvetően a felmerült költségek nyilvántartására korlátozódik, amelynek során legalább három tényezőt szem előtt kell tartani: a kontrollingrendszer információigényét, a számviteli szabályozás kapcsolódó előírásait és a kapcsolódó adózási előírásokat.
E területen különösen erős igény mutatkozhat meg a vezetői számvitel adta lehetőségek kihasználására, mivel egy költség gyakran jelentős késéssel (gazdasági eseménnyé válásakor) jelenik meg a hagyományos számviteli elszámolásban.
A számviteli szabályok kevés kivételtől eltekintve általában kizárják az ilyen költségek aktiválását, mivel az nem felel meg a mérlegképesség általános követelményeinek. A jövőbeli gazdasági hasznok beáramlása kellő bizonyosságának kritériuma nehezen érvényesíthető a kutatás-fejlesztési tevékenység esetében, hiszen itt az egyik legfontosabb megkülönböztető ismérv éppen a nagyfokú bizonytalanság. Ennek ellenére a költségszámlák kialakítása, vezetése, a felmerült költségek utalványozása, munkaszámra terhelése, a közvetett költségek (esetleges) felosztása során hasonlóan járhatunk el, mint bármely más saját előállítású eszköz esetében.
| Kreditpontos rendezvények, kiadványok |
|---|
|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! A Wolters Kluwer Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
Az adózási előnyök érvényesítéséhez is szükséges a K+F+I tevékenység költségeinek kontrollálása. A társasági adózásban (és az iparűzési adózásban is) külön kedvezmények vonatkoznak a kutatás-fejlesztést végző vállalkozásokra, amelyeket a társaságiadó-alap meghatározása során lehet érvényesíteni. Eszerint a saját célra vagy megrendelésre végzett kutatás-fejlesztés számvitelben elszámolt közvetlen költsége az adózásban elismert költség, amely az adóalap meghatározásánál még egyszer figyelembe vehető.
Az adóalap-csökkentés a vállalkozó döntésétől függően a költségek felmerülése (számviteli elszámolásának) évében egy összegben vagy (a számviteli törvény szerint aktiválható kísérleti fejlesztés esetében) az egyes években elszámolt értékcsökkenés összegében valósulhat meg. Nem lehet azonban azzal a K+F költséggel csökkenteni a társaságiadó-alapot, amelynek ellentételezése vissza nem térítendő támogatásból történt.
A K+F+I területe egyre fontosabb terület, azonban ennek pénzügyi számviteli kezelése nem hordozza azt az információtartalmat, amely a döntéshozók számára szükséges lenne. A K+F+I kontrolling bevezetésével egy állandó folyamatorientált modellt állíthatunk fel annak érdekében, hogy a K+F+I tevékenységeket minél jobban megtervezzük, mérjük és irányítsuk.
A K+F+I kontrolling legfontosabb alapelveit és előnyeit Deák István és Lukovics Miklós mutatják be Számviteli Tanácsadó 2014/02. számában megjelent cikkükben.