Egyre fontosabb a kutatás-fejlesztés kontrollingja

Szerző: Ado Online
Dátum: 2014. március 28.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kutatás-fejlesztés felértékelődik, nő a kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) ráfordítása, amihez a kontrolling-funkcióknak és kontrolling-eszközöknek is alkalmazkodniuk kell.


A K+F+I kontrolling célja, hogy átláthatóvá és koordinálhatóvá tegye a kutatással, fejlesztéssel és innovációval kapcsolatban felmerülő költségeket a célkitűzések és eltérések vonatkozásában.

A K+F+I tevékenység megjelenítése komoly és nehezen megoldható kihívást jelent a pénzügyi számvitel számára, amelynek alapvető okai a számviteli szabályok szigorú, a K+F+I esetében erősen leszűkítő mérlegképességi előírásaiban keresendők.

Adó-kódex Számvitel 2014

A márciusban megjelenő kiadvány a számviteli változások gyakorlatias, példákkal illusztrált magyarázatait és a hatályos számviteli számviteli törvényt is tartalmazza. Megrendelés itt

Rendelje meg a TB és a Számviteli kódexet együtt, egy kiadvány áráért!

Emiatt a kutatás-fejlesztés pénzügyi számviteli elszámolása alapvetően a felmerült költségek nyilvántartására korlátozódik, amelynek során legalább három tényezőt szem előtt kell tartani: a kontrollingrendszer információigényét, a számviteli szabályozás kapcsolódó előírásait és a kapcsolódó adózási előírásokat.

E területen különösen erős igény mutatkozhat meg a vezetői számvitel adta lehetőségek kihasználására, mivel egy költség gyakran jelentős késéssel (gazdasági eseménnyé válásakor) jelenik meg a hagyományos számviteli elszámolásban.

A számviteli szabályok kevés kivételtől eltekintve általában kizárják az ilyen költségek aktiválását, mivel az nem felel meg a mérlegképesség általános követelményeinek. A jövőbeli gazdasági hasznok beáramlása kellő bizonyosságának kritériuma nehezen érvényesíthető a kutatás-fejlesztési tevékenység esetében, hiszen itt az egyik legfontosabb megkülönböztető ismérv éppen a nagyfokú bizonytalanság. Ennek ellenére a költségszámlák kialakítása, vezetése, a felmerült költségek utalványozása, munkaszámra terhelése, a közvetett költségek (esetleges) felosztása során hasonlóan járhatunk el, mint bármely más saját előállítású eszköz esetében. 

 Kreditpontos rendezvények, kiadványok

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

A Wolters Kluwer Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Az adózási előnyök érvényesítéséhez is szükséges a K+F+I tevékenység költségeinek kontrollálása. A társasági adózásban (és az iparűzési adózásban is) külön kedvezmények vonatkoznak a kutatás-fejlesztést végző vállalkozásokra, amelyeket a társaságiadó-alap meghatározása során lehet érvényesíteni. Eszerint a saját célra vagy megrendelésre végzett kutatás-fejlesztés számvitelben elszámolt közvetlen költsége az adózásban elismert költség, amely az adóalap meghatározásánál még egyszer figyelembe vehető.

Az adóalap-csökkentés a vállalkozó döntésétől függően a költségek felmerülése (számviteli elszámolásának) évében egy összegben vagy (a számviteli törvény szerint aktiválható kísérleti fejlesztés esetében) az egyes években elszámolt értékcsökkenés összegében valósulhat meg. Nem lehet azonban azzal a K+F költséggel csökkenteni a társaságiadó-alapot, amelynek ellentételezése vissza nem térítendő támogatásból történt.

A K+F+I területe egyre fontosabb terület, azonban ennek pénzügyi számviteli kezelése nem hordozza azt az információtartalmat, amely a döntéshozók számára szükséges lenne. A K+F+I kontrolling bevezetésével egy állandó folyamatorientált modellt állíthatunk fel annak érdekében, hogy a K+F+I tevékenységeket minél jobban megtervezzük, mérjük és irányítsuk. 
     
A K+F+I kontrolling legfontosabb alapelveit és előnyeit Deák István és Lukovics Miklós mutatják be Számviteli Tanácsadó 2014/02. számában megjelent cikkükben.


Kapcsolódó cikkek:


Változás az áfabevallásban február 20-án
2021. február 15.

2021. január 1-től az áfabevallás részeként kezelendő belföldi összesítő jelentésekben (M-lap) jelentős változás történt. A módosítás minden adóalanyt érint, aki belföldi partnereitől olyan végszámlát kap, amelynek volt korábban előlegszámlája és jelentési kötelezettség alá esik.

Online számla 3.0: újra kell tanulni a számlázást
2021. február 9.

Sok vállalkozásnak nehézséget fog okozni adómentesség indoklása az online számlaadatszolgáltatás 3.0-ban, így a könyvelőknek, adótanácsadóknak meg kell tanítaniuk helyesen számlázni ügyfeleiket - figyelmeztet SDSYS Zrt. a közleményében.

Online számla adatszolgáltatás lépésről lépésre
2021. február 9.

2021 januárjától bővült a NAV online számla adatszolgáltatásban érintett számlák köre azon adóalanyoknál, akik magyar adószám alól számlát állítanak ki. Az exportszámlák, webshopos számlák és a magánszemélyek felé kiállított számlák is ebbe a körbe tartoznak.

Mit írjunk a számlára, ha nem kell áfát felszámítanunk? (V. rész)
2021. február 4.

Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk záró részében egyes speciális esetkörökkel foglalkozunk, amikor az egyébként áfás ügyletről kiállított számlán nem szerepelhet áthárított áfa, végül pedig kitérünk arra, miért nem helyes „0%-os” áfát feltüntetni a számlán.