Értékelemzéssel optimalizált önköltségszámítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az értékelemzés módszertanával még olyan szokatlan területeken is jelentős hatékonyságjavulás érhető el, mint egy vállalkozás önköltségszámítási rendszere és önköltség-számítási szabályzatának elkészítési folyamata.


Értékelemzés: az univerzális problémamegoldó módszertan és eszköztár

Az értékelemzés egy olyan döntés-előkészítő eljárás, amely nemcsak az olcsóbbat, illetve nemcsak a jobbat keresi, hanem a megkívánt, a szükséges igényt elégíti ki a legkisebb költség mellett. Az értékelemzés logikai összefüggésrendszere során a tervező mindig a vevő, fogyasztó, felhasználó, a szolgáltatást igénybe vevő igényéből indul ki, meghatározza az igénykielégítés szempontjából a feladatot, funkciókat, és vizsgálja, hogy a funkciók milyen tulajdonságokkal, paraméterekkel, illetve költségekkel teljesíthetők. Mindezek alapján keresi, hogy ezeket a funkciókat milyen megoldással lehet a legkisebb költséggel előállítani.

Az értékelemzés megvalósítása

A cél a már meglévő belső vezetői információs rendszer mellé, abba integrálódó önköltségszámítási rendszer létrehozása. A munka előkészítése során rögzítésre kerülnek a témahatárok és a kidolgozás részletezettségére vonatkozó előírások. Az információgyűjtési szakaszban szükséges egy ajánlott önköltségszámítási szabályzatminta alapján a legfontosabb elvárások, illetve a vonatkozó törvényi előírások megismerése. Az önköltségszámítási rendszer kapcsán az igénykeltő csoportok az alábbiak:

  • számviteli törvény és adótörvények,
  • könyvelők,
  • könyvvizsgálók,
  • cégvezetés,
  • informatikusok, fejlesztők,
  • számviteli politika.

Az igények meghatározása után összegyűjtésre kerülnek az értékelemzés tárgyát képező önköltségszámítási rendszer funkciói. A funkciófa a funkciók közötti kapcsolatok ábrázolására szolgál. Alapfunkciónak a Gazdálkodást segít funkció tekinthető, amelyhez három fő funkció kapcsolható: az Önköltségszámítást szabályoz; a Költségelszámolást támogat és a Döntés-előkészítést segít funkciót, amelyek alá további funkciók rendezhetők. A funkciók rendezésének célja a funkciók közötti hierarchiai, ok-okozati, logikai vagy egyéb kapcsolatok, kölcsönhatások feltárása.

A termékséma (funkcióhordozók, alkotórészek) a következők szerint állítható össze:

  • önköltségszámítási szabályzat fejezetei,
  • vállalati szabályzatok,
  • alkalmazott szoftverek,
  • vezetés,
  • könyvvizsgáló,
  • könyvelő.

 

Számlázási szabályok 2014-ben

Szakmai fórum és képzés: 2014. január 30.

Előadó: Sike Olga, fősztályvezető-helyettes NAV

Jelentkezzen most!

A funkció-alkotórész mátrix az alkotórészek, funkcióhordozók és funkciók összerendezése. Ez gyakorlatilag egy elvi párosítást jelent, vizsgálva, hogy az adott alkotórész hozzájárul-e a funkció megvalósításához. A funkcióköltség mindazon költségráfordítások összessége, amely a funkció előállítása, megvalósítása és/vagy működtetése, üzemeltetése során felmerül. Az önköltségszámítási rendszer kapcsán a gazdálkodás segítésére gyakorolt ráhatásokat lehet értékelni, mégpedig úgy, hogy az egészet 100%-nak tekintve kell az egyes részek hozzájárulását meghatározni. A mátrix kitöltésének következő lépése a terméksémában az alkatrészekhez, az alkotóelemekhez történő költségek rendelése arányosítással. A mátrix kitöltését követően azon alkotórész kidolgozására kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, amely a mátrix alapján a legértékesebbnek bizonyul.

Az értékelemzéssel optimalizált önköltségszámítási rendszerről Kardos Barbara és Szekeres Klára cikkében olvashatnak részletesen, amely a Számviteli Tanácsadó 2013/11. számában jelent meg.

 


Kapcsolódó cikkek