Év végi céltartalékképzés – 1. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyéb céltartalékok közé tartozik a nem realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalék, melyet a meglévő külföldi pénzértékre szóló tartozások által okozott árfolyamveszteség elhatárolása kapcsán a valós kép érdekében kell kialakítani.

Az év végi zárásnál meg kell vizsgálni, hogy a számviteli törvény szerint szükséges-e vagy lehetséges-e céltartalékot képezni. Az óvatosság számviteli elve alapján a tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. Jelen blogomban az általános szabályokat mutatom be.

A céltartalékok besorolása:

• a várható kötelezettségekre,
• a jövőbeni költségekre,
• egyéb, ami lehet nem realizált árfolyamveszteség, más jogszabályok által előírt céltartalék.

Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan.

Számviteli változások, felkészülés a beszámolókészítésre és a tao-bevallásra Szakmai fórum és képzés: 2014. március 25. Könyvvizsgálóknak: 2 kreditpont Adótanácsadóknak, adószakértőknek, okleveles adószakértőknek: 4 kreditpont Jelentkezzen most!

Tipikusan ide tartoznak a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, a függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek, a környezetvédelmi kötelezettségek. A várható kötelezettségekre képzendő céltartalék esetében a céltartalék képzés alól akkor lehet mentesülni, ha a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon biztosította.

A valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségek miatt, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.

Tipikusan ide tartoznak a fenntartási, az átszervezési költségek, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek. Fontos kitétel, hogy a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető céltartalék.

A fenti két céltartalék képzése során a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket, továbbá a várható költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté.

Az egyéb céltartalékok közé tartozik a nem realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalék, melyet a meglévő külföldi pénzértékre szóló tartozások által okozott árfolyamveszteség elhatárolása kapcsán a valós kép érdekében kell megképezni.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

2014 .03. 19.:  A Ptk. alkalmazása a munkajogban – dr. Berke Gyula 2014. 04. 02.:  A szerződés létrejötte és tartalma, a piaci középár– prof. dr. Kiss György 2014. 04. 09.:  A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos 2014. 04. 23.:  A munkaviszony megszüntetése, atipikus munkaviszony – dr. Bankó Zoltán, dr. Lőrincz György Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

Külön törvény, illetve kormányrendelet további egyéb céltartalék-képzési kötelezettséget, illetve lehetőséget is előírhat. Ez esetben a céltartalék képzésének és felhasználásának elszámolása során a külön törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.

A képzett céltartalék, illetve annak felhasználási összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

A következő részben néhány tipikus céltartalék-képzési mód gyakorlati aspektusát fogjuk bemutatni.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. számviteli üzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---