Év végi céltartalékképzés – 1. rész

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2014. március 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyéb céltartalékok közé tartozik a nem realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalék, melyet a meglévő külföldi pénzértékre szóló tartozások által okozott árfolyamveszteség elhatárolása kapcsán a valós kép érdekében kell kialakítani.


Az év végi zárásnál meg kell vizsgálni, hogy a számviteli törvény szerint szükséges-e vagy lehetséges-e céltartalékot képezni. Az óvatosság számviteli elve alapján a tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. Jelen blogomban az általános szabályokat mutatom be.

A céltartalékok besorolása:

  • a várható kötelezettségekre,
  • a jövőbeni költségekre,
  • egyéb, ami lehet nem realizált árfolyamveszteség, más jogszabályok által előírt céltartalék.

Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan.

Számviteli változások, felkészülés a beszámolókészítésre és a tao-bevallásra

Szakmai fórum és képzés: 2014. március 25.

  • Könyvvizsgálóknak: 2 kreditpont
  • Adótanácsadóknak, adószakértőknek, okleveles adószakértőknek: 4 kreditpont

Jelentkezzen most!

Tipikusan ide tartoznak a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, a függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek, a környezetvédelmi kötelezettségek. A várható kötelezettségekre képzendő céltartalék esetében a céltartalék képzés alól akkor lehet mentesülni, ha a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon biztosította.

A valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségek miatt, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.

Tipikusan ide tartoznak a fenntartási, az átszervezési költségek, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek. Fontos kitétel, hogy a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető céltartalék.

A fenti két céltartalék képzése során a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket, továbbá a várható költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté.

Az egyéb céltartalékok közé tartozik a nem realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalék, melyet a meglévő külföldi pénzértékre szóló tartozások által okozott árfolyamveszteség elhatárolása kapcsán a valós kép érdekében kell megképezni.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

Külön törvény, illetve kormányrendelet további egyéb céltartalék-képzési kötelezettséget, illetve lehetőséget is előírhat. Ez esetben a céltartalék képzésének és felhasználásának elszámolása során a külön törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.

A képzett céltartalék, illetve annak felhasználási összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

A következő részben néhány tipikus céltartalék-képzési mód gyakorlati aspektusát fogjuk bemutatni.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. számviteli üzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Változás az áfabevallásban február 20-án
2021. február 15.

2021. január 1-től az áfabevallás részeként kezelendő belföldi összesítő jelentésekben (M-lap) jelentős változás történt. A módosítás minden adóalanyt érint, aki belföldi partnereitől olyan végszámlát kap, amelynek volt korábban előlegszámlája és jelentési kötelezettség alá esik.

Online számla 3.0: újra kell tanulni a számlázást
2021. február 9.

Sok vállalkozásnak nehézséget fog okozni adómentesség indoklása az online számlaadatszolgáltatás 3.0-ban, így a könyvelőknek, adótanácsadóknak meg kell tanítaniuk helyesen számlázni ügyfeleiket - figyelmeztet SDSYS Zrt. a közleményében.

Online számla adatszolgáltatás lépésről lépésre
2021. február 9.

2021 januárjától bővült a NAV online számla adatszolgáltatásban érintett számlák köre azon adóalanyoknál, akik magyar adószám alól számlát állítanak ki. Az exportszámlák, webshopos számlák és a magánszemélyek felé kiállított számlák is ebbe a körbe tartoznak.

Mit írjunk a számlára, ha nem kell áfát felszámítanunk? (V. rész)
2021. február 4.

Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk záró részében egyes speciális esetkörökkel foglalkozunk, amikor az egyébként áfás ügyletről kiállított számlán nem szerepelhet áthárított áfa, végül pedig kitérünk arra, miért nem helyes „0%-os” áfát feltüntetni a számlán.