IFRS beszámolót készítőkre vonatkozó számvitelitörvény-változások

Szerző: Héhn Miklós
Dátum: 2018. november 23.
Címkék: , , ,
Rovat:
Az IFRS szerint beszámolót készítőknek is fel kell készülniük néhány számviteli és adóváltozásra 2019 januárjától, a számviteli törvény évközben elfogadott változásaiból adódóan. Változik, hogy ki készítheti el magát az IFRS beszámolót, módosulnak többek között az osztalékfizetés és az eredménytartalékolás szabályai is – írja az RSM blogja.

1. Ki állíthatja össze az IFRS beszámolót?

A hatályos szabályozás alapján az a gazdálkodó, aki az IFRS-ek szerint állítja össze beszámolóját, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, a beszámoló elkészítésével csak olyan személyt bízhat meg, aki regisztrált IFRS mérlegképes könyvelő vagy IFRS minősítéssel rendelkező, kamarai tag könyvvizsgáló.

Ez a szabályozás hátrányosan érinti azokat a tagságukat szüneteltető könyvvizsgálókat, akik rendelkeznek ugyan IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolással, de szakmai gyakorlat hiányában nem kérhetik az IFRS minősítésüket. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy az IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tagok mellett, azok a kamarai tagok is készíthessenek IFRS-ek szerint összeállított beszámolót, akik rendelkeznek IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolással, vagy IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés-ráépüléssel (A rendelkezés kihirdetésékor hatályba lépett).

2. Osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás

Az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás meghatározása alapvetően nem számviteli, hanem jogi kérdés. Erről a számviteli törvény is e szerint rendelkezik, és ezek a szabályok nem csak a magyar szabályok szerint beszámolót készítőkre vonatkoztathatók, hanem az IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre is.

A számviteli törvény szerint az IFRS-ek szerint beszámolót készítő gazdálkodónak saját tőke megfeleltetési táblát kell készítenie, amely tartalmazza – többek között – az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalékot. Összege a saját tőke egyeztető tábla alapján meghatározott eredménytartalékból és adózott eredményből tevődik össze, a befektetési célú ingatlanok értéknövekedésével csökkentve és növelve annak adójával. A számviteli törvény ezzel a rendelkezéssel nem az osztalékfizetés forrását határozza meg, hanem a saját tőke megfeleltetési tábla egy elemének tartalmát definiálja.

A saját tőke megfeleltetési táblában a vonatkozó rendelkezések alapján meghatározott eredménytartalék nem zárja ki azt, hogy az IFRS-ek szerint beszámolót készítők az általános szabályok szerint határozzák meg osztalékfizetésük forrását, és emiatt (és más okból is) az osztalékfizetésük alapjául szolgáló összeg eltérjen a megfeleltetési tábla és a pénzügyi kimutatás eredménytartalékának összegétől.

Mindezek alapján tehát az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében az osztalékfizetés forrásaként figyelembe vehető a fordulónap után meghatározott, kapott osztalék, ha az a beszámoló közzététel engedélyezésének időpontja előtt ismertté vált.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrást az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében azonos számítási módszer szerint kell meghatározni, mint a magyar szabályok szerint beszámolót készítők esetében. Így a módosítás kimondja, hogy az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.

Az IFRS beszámolót készítők esetében az adózott eredmény, a lekötött tartalék és a pozitív értékelési tartalék a saját tőke megfeleltetési táblában meghatározott összeg, a rendelkezésre álló szabad eredménytartalék a számviteli törvény 114/B. § (5) bekezdés b) pontja szerinti összeg, továbbá a forrás fedezetként figyelembe lehet venni a közzétételre történő engedélyezés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalék összegét is.

3. Eredménytartalék meghatározása a saját tőke megfeleltetési táblában

A módosítások egyértelművé teszik, hogy nem csak az IFRS-ek szerinti beszámolás időszaka alatt keletkezett tételeket kell figyelembe venni eredménytartalékként, hanem az IFRS-ekre áttérők esetében az áttérés előtt keletkezett ilyen tartalmú tételeket is. E mellett eredménytartalékként indokolt figyelembe venni az IFRS-ekre való áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett bármely összeget, továbbá az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeget, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik, módosítva az IFRS-ek szerint közvetlenül a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegekkel. A pontosítással elkerülhető az, hogy – egyébként az IFRS-ek szerint maradékelven megállapítandó – tőketartalékba ne kerüljenek olyan elemek, amelyek tartalmuk szerint eredménytartaléknak minősülnek.

4. Értékelési tartalék meghatározása a saját tőke megfeleltetési táblában

Az IFRS-ekre áttérők esetében nem csak az áttérés utáni beszámolási időszak alatt keletkezett, hanem az áttérés előtt keletkezett értékelési tartalékba tartozó tételeket is ekként kell kimutatni. Ezzel pedig elkerülhető az, hogy – az IFRS-ek szerint egyébként maradékelven megállapítandó – tőketartalékba ne kerüljenek olyan elemek, amelyek tartalmuk szerint értékelési tartaléknak minősülnek.

5. A kiegészítő megjegyzésekben közzéteendő információk

Mindeddig volt egy kis bizonytalanság akörül, hogy melyek azok az információk, amelyeket a számviteli törvényből következően az IFRS-ek szerint beszámolót készítőknek a kiegészítő megjegyzésekben kötelező közzétenniük. Ezért a törvényjavaslat egyértelműen meghatározta ezen adatok körét a következők szerint:

a) adózott eredmény felhasználásra (osztalék jóváhagyására) vonatkozó javaslat;
b) a könyvvizsgálati kötelezettségre kiemelten és egyértelműen utalni kell;
c) be kell mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön-külön összesítve,
d) IFRS szakterületre regisztrált vagy IFRS minősítéssel rendelkező személy nyilvános adatai,
e) többségi befolyással rendelkező tag adatai (nevét, székhelyét, szavazatainak arányát),
f) azon gazdasági társaságok adatai (nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát),amelyekben a gazdálkodó többséggel vagy minősített többséggel rendelkezik,
g) beszámoló aláírójának adatai (nevét és lakóhelyét),
h) a vállalkozó székhelyének és – ha beszámolóját és a kapcsolódó üzleti jelentést interneten is közzéteszi – internetes honlapjának pontos címét, elérhetőségét,
i) azt a tényt, ha a beszámolót könyvvizsgáló valamilyen okból nem ellenőrizte, vagy arról a záradék megadásának elutasítása típusú véleményt bocsátott ki. Ilyen esetben a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén köteles feltüntetni a következő szöveget: “A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”
6. IFRS esetén üzleti jelentés készítendő, a magyar szabályoknak megfelelő tartalommal
Az IFRS-ek nem rendelkeznek az üzleti jelentés készítésének kötelezettségéről, azonban a számviteli törvény 9/A. §-a (4) és (5) bekezdésének előírása szerint az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében a számviteli törvény rendelkezései az irányadók. Azzal a megkötéssel, hogy ha a törvény speciális bemutatási vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, akkor azon rendelkezéseket a beszámolóját IFRS-ek szerint összeállító társaság is köteles alkalmazni. Ebből következően az IFRS-ek szerint éves beszámolót, összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő társaság is köteles üzleti jelentést, összevont (konszolidált) üzleti jelentést készíteni a hazai szabályoknak megfelelő tartalommal.

Tekintettel arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozókra, illetve azok bizonyos körére – amely csoportba az IFRS-eket alkalmazók többsége is tartozik –, az üzleti jelentésben egyéb közzétételi kötelezettségek is fennállnak (vállalatirányítási nyilatkozat, nem pénzügyi kimutatás),indokolt az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti jelentése mellett az IFRS-ek szerint összeállított éves beszámoló üzleti jelentésére is kiterjeszteni az internetes honlapon történő közzétételt.

7. Az IFRS-ek szerint beszámolót készítők adózására vonatkozó rendelkezések

A) Társasági adó
Egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi instrumentumok

A 2018. január 1-jén hatályba lépett IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard szerint egyes befektetések valós értékének változásait az egyéb átfogó jövedelemben (OCI) kell kimutatni. E választás esetén a megszerzés és a kivezetés közötti időszakban elért nyereség vagy veszteség nem jelenik meg az eredménykimutatásban. Ebből adódóan az IFRS-ek és a magyar számvitel szerinti adózók között eltérés mutatkozna. Az új törvény egy adóalapmódosító-tétel alkalmazásával oldja fel az eltérést. Annak érdekében, hogy az adóztatás ne legyen kétszeres, a szabály nem terjed ki a bejelentett részesedésekre. Ez a módosító tétel a 2018. adóévre az adózók választása szerint alkalmazható.

Tárgyi eszközök értékcsökkenése

Az IFRS-ekre történő áttéréskor az adózó az IFRS-eknek megfelelően állapítja meg eszközeinek bekerülési értékét, könyv szerinti értékét és értékcsökkenési leírását. Ezek az értékek a számviteli törvény szerinti értékektől eltérhetnek. Ez az eltérés azon eszközök esetében, amelyeknél az adóalapban a számviteli értékcsökkenés összege érvényesül, azt eredményezheti, hogy az adózási számított nyilvántartási érték még nem fogyott el, amikor az IFRS-ek szerinti értékcsökkenéssel az eszköz már számviteli szempontból leírásra került. Számviteli értékcsökkenés hiányában az adózási értékcsökkenést nem lehetne folytatni, a számított nyilvántartási értéket a kivezetéskor lehetne az adóalapban figyelembe venni.

A módosítás szerint adózói választás alapján három adóév alatt lehetőség lesz a könyv szerinti érték nullára való csökkenése adóévét követő év első napján fennálló számított nyilvántartási érték értékcsökkenési leírásként történő érvényesítésére. Amennyiben a három adóév alatt az eszköz kivezetésére kerül sor, akkor e választás helyett vissza kell térni a kivezetéskor alkalmazandó módosító tételhez.

Az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard speciális szabályokat ír elő az összetett eszközökre vonatkozóan. Ezek olyan eszközök, amelyek bár önállóan megfelelnek a megjelenítés feltételeinek, de komponenseik főbb gazdasági jellemzői egymástól eltérőek, az egyes részek esetében nem azonos a hasznos élettartamuk. Az összetett eszközök esetében valamennyi jelentős értékkel bíró komponens hasznos élettartamát, maradványértékét, leírási módszerét külön-külön meg kell határozni. Ehhez kapcsolódóan 2019. évtől a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenési leírást komponensenként (nem az összetett eszközre egyben) külön-külön kell meghatározni. Ennek feltétele, hogy a komponensek a főbb gazdasági jellemzőik alapján egymástól eltérőek legyenek, továbbá, hogy az IFRS-ek szerint a komponensek bekerülési értékét, hasznos élettartamát, maradványértékét, leírási módszerét külön-külön határozzák meg, valamint a komponensek az adózási értékcsökkenési kulcsokba besorolhatóak legyenek.

Megszűnő adatszolgáltatási kötelezettség

Jelentős egyszerűsítés, hogy megszűnik az IFRS-re áttérők társasági adó feltöltés határidejéhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettsége.

B) Különadók
2019. január 1-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó, de az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító pénzügyi szervezet a bankadó adóalapját az IFRS-ek szerint köteles megállapítani.

C) Helyi adók
A helyi adókról szóló törvény az IAS 17 Lízingek című standardra hivatkozik a nettó árbevétel megállapítása során, amelyet azonban 2019. január 1-jétől kötelező alkalmazással felvált az IFRS 16 Lízingek nevű standard. Az új törvény e változásra tekintettel módosítja az operatív lízingre vonatkozó bevételnövelő tétel szövegét. A módosítás nem okoz tartalmi változást a nettó árbevétel meghatározásában.

A jogszabály bevételnövelő tételként nevezi meg azt a számlázott összeget, amelyet a vállalkozó az adóévben vagy azt követően az IFRS-ek szerint bevételként (árbevételként) vagy bevételnövelő tételként nem számolhat el, és korábban sem vett bevételként figyelembe. Előfordulhat azonban olyan eset, hogy az adóévben számlázott összeget a gazdálkodó a korábbi adóévben nem bevételként, hanem – például pénzügyi lízing esetén – bevételnövelő tételként vette figyelembe az adóalap megállapításánál. Ezt feloldandó a módosítás úgy rendelkezik, hogy a számlán szereplő összeg akkor sem válik bevételnövelő tétellé, ha azt a gazdálkodó korábban más jogcímen bevételnövelő tételként vette figyelembe.

Az IFRS-ek szerinti beszámolót érintő változások a 2019-es évtől kötelezően alkalmazandók az érintett társaságok beszámolóinak elkészítésekor.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM Hungary számvitel üzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Lendületet kaphat az elektronikus számlázás
2018. december 11.

Lendületet kaphat az elektronikus számlázás

A júliustól érvényes változásokkal egyszerűsödtek az elektronikus archiválás szabályai, azonban bármilyen új és hosszú távon költséghatékony módszer alkalmazása alapos felkészülést és odafigyelést kíván meg az adózók részéről. A Deloitte álláspontja szerint az új jogszabály segítheti az elektronikus számlázás és az elektronikus archiválás további terjedését.

Év végi bérszámfejtési teendők
2018. december 6.

Év végi bérszámfejtési teendők

Az éves zárásokhoz közeledve a TB-kifizetőhelyeknek és minden kisebb társaságnak is fel kell készülnie az az éves cafeteriaelszámolásra, a szabadságok kiadására, illetve a decemberi munkanap-átrendezésekre.

A számviteli törvény legfontosabb változásai
2018. november 14.

A számviteli törvény legfontosabb változásai

Az adótörvények módosítása idén is számos kisebb-nagyobb számvitelitörvény-változást hozott magával. Mind a magyar szabályok, mind az IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre vonatkozóan találhatunk módosító rendelkezéseket az új szabályokban. Az RSM Blog először a magyar változásokat tekinti át, hiszen ezek érintik a legtöbb magyar céget, következő összegzésben pedig a Nemzetközi Szabályok (IFRS) alapján riportálókat érintő módosításokat dolgozza fel.

Hatékony ügyfél-kommunikáció magas adatbiztonsággal
2018. október 18.

A pénzügyi ágazat szakemberei, így a könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók titoktartási kötelezettséget vállalnak ügyfeleik adatai, információi tekintetében. Ez természetes a mi szakmáinkban, de mit teszünk ezért konkrétan? Az magától értetődő, hogy harmadik személynek nem beszélünk a munkánk során tudomásunkra jutott adatokról, információkról. Ám mi az, ami ezen felül elvárható tőlünk?