Így lehetünk adótanácsadók

Szerző: Ado Online
Dátum: 2014. február 14.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Számviteli Tanácsadóban megjelent cikk az adótanácsadók és adószakértők nyilvántartására és továbbképzésére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat foglalja össze.


Az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői szakma szabályozásának alapjait az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, részletszabályait az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeiről, továbbá a kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplők továbbképzésének szabályairól szóló 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet tartalmazza.

Az engedély kiadása

Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység csak engedély birtokában folytatható. Az engedély kiadásának alapvető feltétele, hogy a kérelmező büntetlen előéletű, nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

Adótanácsadók esetében a fentieken túlmenően kötelező elem, hogy a kérelmező rendelkezzen adótanácsadó szakképesítéssel.

Adószakértők esetében az engedély kiadásának további feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen szak­irányú (jogász, közgazdász, igazgatásszervezői szakon) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, illetve szak­irányú alapképzésben vagy mesterképzésben (a jogi és igazgatási vagy a gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon) szerzett végzettséggel, szakképzett­séggel, és adótanácsadó vagy pénzügyi tanácsadó vagy okleveles könyvvizsgáló szakképesítéssel, valamint hároméves szakmai gyakorlattal.

Okleveles adószakértők esetében az engedély kiadása, illetve a nyilvántartásba történő felvétel feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen okleveles adószakértő szakképesítéssel.

Továbbképzési kötelezettség

A nyilvántartásban szereplő személy szakmai továbbképzésen köteles részt venni azon a szakterületen, amely tevékenységet folytatók nyilvántartásában sze­repel. A továbbképzési időszak tartama 5 év. Az első továbbképzési időszak az engedély kiállítási napjával, a további továbbképzési időszakok az előző továbbképzési időszak utolsó napját követő nappal kezdődnek.

A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt összesen legalább 100 kreditpontot kell tel­jesítenie úgy, hogy a továbbképzési időszak legalább három naptári évében részt vesz valamely továbbkép­zésen. (Azaz a 100 kreditpontot legalább 3, legfeljebb 5 év alatt kell összegyűjteni).

A kreditpontszerzési lehetőség leggyakoribb formája a felnőttképzést folytató intézmények által lebonyolított továbbképzési programokon való részvétel, amelyeknek kreditpont-értékét, illetve elszámolhatósági időszakát a nemzetgazdasági miniszter állapítja meg.

Egy ilyen továbbképzési program legfeljebb 20 kreditpontra minősíthető.

Számviteli változások 2014
  • Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót
  • A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
  • Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben?
  • Milyen hatása van  az új Ptk. hatályba lépésének  a számvitelre?

Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra!

A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Aki a rá irányadó határidőig (az igazolvány kiállításának napjától számított 5 év + 30 nap) nem tesz eleget továbbképzési vagy bejelentési kötelezettségének, a tevékenység folytatására vonatkozó engedélyét a nyilvántartásba vételt végző hatóság visszavonja és törli a nyilvántartásból.

Az adótanácsadókra, adószakértőkre és okleveles adószakértőkre vonatkozó szabályozás gyakorlati elemeiről  Dr. Sramkó Szilvia ír a Számviteli Tanácsadó 2013/12. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek:


Változás az áfabevallásban február 20-án
2021. február 15.

2021. január 1-től az áfabevallás részeként kezelendő belföldi összesítő jelentésekben (M-lap) jelentős változás történt. A módosítás minden adóalanyt érint, aki belföldi partnereitől olyan végszámlát kap, amelynek volt korábban előlegszámlája és jelentési kötelezettség alá esik.

Online számla 3.0: újra kell tanulni a számlázást
2021. február 9.

Sok vállalkozásnak nehézséget fog okozni adómentesség indoklása az online számlaadatszolgáltatás 3.0-ban, így a könyvelőknek, adótanácsadóknak meg kell tanítaniuk helyesen számlázni ügyfeleiket - figyelmeztet SDSYS Zrt. a közleményében.

Online számla adatszolgáltatás lépésről lépésre
2021. február 9.

2021 januárjától bővült a NAV online számla adatszolgáltatásban érintett számlák köre azon adóalanyoknál, akik magyar adószám alól számlát állítanak ki. Az exportszámlák, webshopos számlák és a magánszemélyek felé kiállított számlák is ebbe a körbe tartoznak.

Mit írjunk a számlára, ha nem kell áfát felszámítanunk? (V. rész)
2021. február 4.

Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk záró részében egyes speciális esetkörökkel foglalkozunk, amikor az egyébként áfás ügyletről kiállított számlán nem szerepelhet áthárított áfa, végül pedig kitérünk arra, miért nem helyes „0%-os” áfát feltüntetni a számlán.