Így működik az új cash flow-kimutatás (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elmagyarázza az új cash flow-kimutatás működését, az IFRS-ek néhány friss változását, valamint a kártyás fizetések esetén alkalmazott eljárásokat legfrissebb számában a Számviteli tanácsadó.

2018 nyarán a cash flow-kimutatás összeállításának előírásai átfogó változtatáson estek át a számviteli törvényben. Ennek legfőbb oka a korábbi szabályozás hiányosságaiban rejlett, így szükségessé vált annak elvi szintű (általános) és tételes szabályainak kiegészítése. Az addigi szabályozás meglehetősen sok szabadságot engedett a felhasználóknak a besorolás és értelmezés tekintetében; a módosítások célja alapvetően ezeknek a hiányosságoknak a pótlása volt. A Számviteli tanácsadó A számviteli törvény cash flow módosítására vonatkozó előírásainak magyarázata című írása tiszta vizet önt a pohárba.

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) az éves fejlesztési folyamat (Annual Improvement Process) során rendszeresen felülvizsgálja a standardokat és apróbb, nem sürgető, de szükséges módosításokat eszközöl azokon, beleértve a kapcsolódó következtetések alapjait (Basis for Conclusions), valamint az alkalmazási segédleteket, illusztratív példákat is. Emellett szükség szerint egyéb standardok módosítására, új értelmezések kibocsátására is rendszeresen sor kerül a standardalkalmazók visszajelzései alapján. Nem volt ez másként 2018-ban sem: a szaklap Változások az IFRS-ekben 2018-ban című cikksorozata első részében az IAS 1 és a kapcsolódó standardok változásait, valamint az IAS 19 módosításait tekinti át.

A Számviteli tanácsadó által ismertetett példában az Építő Kft. saját üzletrészét vásárolta vissza, amelynek egy részét később értékesítette. A visszavásárlást követő egy éven belül az Építő Kft. bevonta a visszavásárolt üzletrész megmaradó részét. A példa a saját visszavásárolt üzletrésszel kapcsolatos gazdasági események számviteli szabályait mutatja be, továbbá megfigyelhetjük a 2019. január 1-jétől hatályos szociális hozzájárulási adóról szóló törvény rendelkezéseit is az üzletrész eladásának jövedelme utáni adók megállapításával kapcsolatosan.

A business kártyák használata a vállalkozási gyakorlatban mind számviteli elszámolási, mind dokumentációs alátámasztottsági oldalról is részletes tanulmányozást érdemel. A szaklap Bankkártyás fizetések gyakorlata című írásában a vállalati bankkártyahasználat különféle eseteit és a magáncélú bankkártyahasználat esetén alkalmazott eljárás eseteit tekinti át azok elszámolási hátterét is feltérképezve.

A Számviteli tanácsadó legfrissebb, 2019/5. számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek