Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A sajátos egyszerűsített éves beszámolót felváltja a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló, megváltoznak az önellenőrzés szabályai, és megszűnik számos jogalkalmazási bizonytalanság. A november 29-én 2012. évi CLXXVIII. számú törvényként kihirdetett adócsomag a számviteli törvény jövő évi módosításait is tartalmazza.
Mikrogazdálkodói standard
Változik a kisebb vállalatok által választható egyszerűsített beszámolóforma. Megszűnik a sajátos egyszerűsített éves beszámoló típusa, amelyet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló vált fel. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó részletes számviteli szabályokat kormányrendelet fogja szabályozni. 2013-tól mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó a választásától – a határértékek teljesítése mellett – leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el.
Beszámoló készítés kényszertörlési eljárás és átalakulás esetén
A cégtörvény alapján bizonyos esetekben kényszertörlési eljárásra kerülhet sor, illetve a kényszertörlési eljárás felszámolási eljárásba fordulhat át. A számviteli törvény módosítása rendezi a kényszertörlési eljárásra vonatkozó beszámolási kötelezettséget. Ennek értelmében a vállalkozó kényszertörlési eljárása esetén az üzleti év az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. A kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja.
A számviteli törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság köteles a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, és annak letétbe helyezéséről és közzétételéről is gondoskodnia kell.
Üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása
A számviteli törvény szerint az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség.
A számviteli törvény eddig megkövetelte, hogy a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített beszámoló kiegészítő mellékletében a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett bemutatásra kerüljenek az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleg és eredménykimutatás adatai is. Ennek a követelménynek a teljesítése a szakmai nehézségek mellett jelentős erőforrásokat vett igénybe, így a továbbiakban az összehasonlító adatok bemutatása a kiegészítő mellékletben nem kötelező.
Önellenőrzés
Megváltozik a háromoszlopos beszámoló készítését meghatározó jelentős összegű hiba értékhatára, a megváltozott szabályt már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
A hatályos szabályozás szerint minden esetben jelentős összegű az ellenőrzések során feltárt hiba, ha az ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot.
A törvénymódosítás értelmében a jelentős összegű hiba határa maradt az adott üzleti év mérlegfőösszegének 2 százaléka általános szabályként, ha azonban a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor 1 millió forint a hibahatár. Lényeges változás, hogy a törvényből hatályon kívül helyezték a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát és az ehhez kapcsolódó ismételt beszámoló közzétételi kötelezettséget. Ez a módosítás 2013. január 1-jével lép hatályba. Az indokolás szerint a magyar vállalati gyakorlatban elhanyagolható az ismételt közzétételre kerülő beszámolók száma, így ez a módosítás egyszerűsíti a vállalati adminisztrációt.
Támogatásból beszerzett, térítés nélkül kapott eszközökhöz kapcsolódó halasztott bevétel
A támogatásból beszerzett, illetve a térítés nélkül kapott eszközökhöz a számvitelben halasztott bevétel elszámolás kapcsolódik. A halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve a bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.
Ezen eszközök későbbi esetleges felújításakor, illetve átalakulás során történő felértékelésekor a hatályos előírásokból eddig nem következett, hogy a felértékelés során keletkező többletet figyelembe kell-e venni a halasztott bevétel feloldása során. A törvénymódosítás értelmében a halasztott bevétel megszüntetésekor a bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni, ha az eszköz bekerülési értéke a használatba vételt követően megnő, illetve a halasztott bevétel feloldása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt is, ha az eszköz bekerülési értékének megnövekedése mellett annak hasznos élettartama is megnő.
Osztalékfizetés szabad eredménytartalékból
A jogalkalmazás során tapasztalt bizonytalanság megszüntetése érdekében a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy negatív tárgyévi adózott eredmény esetében, amennyiben történik osztalékfizetés, és ahhoz a szabad eredménytartalékból is használnak fel összeget, az eredménykimutatásban eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre címen a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget kell kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű lesz.
Az üzembe helyezés időpontja
A módosítás meghatározza az eszköz üzembe helyezésének (aktiválásának) időpontját, amely az az időpont, amikor az eszköz a szokásos vállalkozási tevékenység keretében rendeltetésszerűen hasznosításra kerül. Ezzel lehetővé válik, hogy egyes, a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya (vagy a hatósági eljárás elhúzódása) esetén is sor kerülhessen az aktiválásra, és így megvalósulhasson a végzett tevékenység megfelelő költségelszámolása.
A tartósság fogalma az értékelés során
A törvénymódosítás útmutatást ad a mérlegtételek értékelése kapcsán használt tartósság feltétel értelmezéséhez. Eszerint tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az a múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül – a fennállásának időtartamától függetlenül – akkor is, ha az az értékeléskor rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.
Skontó elszámolása
A számviteli törvény szerint a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történő pénzügyi rendezés esetén kapott engedményt a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni, az így adott engedmény összegét pedig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között. Az így elszámolt engedmény összegét eddig a törvény a késedelmi kamattal arányos összegben maximálta, ez a korlát a jövőben a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó összeg lesz.
Egyéb számviteli változások
Pontosításra került a szellemi termékek definíciója a szellemi alkotások jogával és a hatályos jogszabályokkal összhangban.
A számviteli törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a készletek között áruként kell kimutatni a használatba vétel időpontjától azokat az értékesítési céllal beszerzett vagy előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig átmenetileg használatba vett (például a tesztautót).
A módosítás szűkíti a számviteli konszolidációs mentesítési kört azon tőzsdei vállalkozások esetében, amelyek az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítik el, mivel az esetükben a konszolidálási kört nem a számviteli törvény, hanem az IFRS-ek határozzák meg.
Elektronikus számla
A számviteli törvényt az áfa törvény elektronikus számla kiállításával kapcsolatos módosításával is összhangba hozzák. Az áfa törvény módosítása egységesen kezeli a papír alapú és az elektronikus számlákat, és mindkét típusú számlával kapcsolatban előírja, hogy a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, az adattartalma sérthetetlenségét és az olvashatóságát.
A módosított jogszabály nem írja elő kötelezően, hogy ennek a feltételnek hogyan lehet eleget tenni. Az áfa irányelvvel összhangban az egyik lehetséges technológiai megoldás az elektronikus számla minősített elektronikus aláírással történő kiállítása. Az elektronikus számla alkalmazásához továbbra is a számlabefogadó beleegyezése szükséges.
A könyvvizsgálói kamarai törvény módosítása
A könyvvizsgálói kamarai törvény módosítása szerint speciális könyvvizsgálói minősítést nem csupán igazolt gyakorlattal lehet megszerezni, hanem a minősítés három év általános könyvvizsgálói gyakorlat mellett szakmai minősítő vizsga teljesítésével is megszerezhető.
