Jobb lenne az önkormányzatoknak az eredményszemléletű számvitel

Szerző: Váci Tímea
Dátum: 2012. március 24.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) szerint fokozatosan be kellene vezetni az eredményszemléletű számviteli rendszert az önkormányzatoknál, mert az valósabb képet adna azok vagyoni helyzetéről. Szakmai konzultációt tartott az eredményszemléletű államháztartási információs rendszer előnyeiről, valamint az önkormányzatok vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről Domokos László, az ÁSZ, és Kósa Lajos, az MJVSZ elnöke.


Domokos László a konzultáció szünetében tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a jelenlegi, pénzforgalmi szemléletű számviteli rendszer nem ad valós képest az önkormányzatok vagyoni helyzetéről, emellett nem ad megfelelő ellenőrzési hátteret sem.

Kósa Lajos elmondta: a szombati konzultáción egyetértettek abban az ÁSZ-szal, hogy a mostani pénzforgalmi szemléletű rendszert át kell alakítani eredményszemléletűvé, azokkal a specialitásokkal kiegészítve, amelyeket az államháztartás esetében meg kell tenni. Ez szerinte körülbelül 2020-ra valósulhat meg.

Domokos László emlékeztetett arra, hogy a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzésére az ÁSZ-törvény 2011. január 1-jétől hatályos módosításával nyílt meg a lehetőség. Ezt megelőzően az ÁSZ csak érintőlegesen foglalkozhatott ezzel, miközben számos példa mutatja, hogy az önkormányzati társaságok jelentősége kiemelkedő ebből a szempontból.

Példaként említette, hogy elég csak az ÁSZ által éppen a közelmúltban ellenőrzött BKV hatalmas tényleges és rejtett adósságára, illetve ennek Budapest pénzügyeire gyakorolt hatására gondolni.

Az elnök kifejtette, hogy a pénzforgalmi szemlélet az adott időszaki bevételek és kiadások elszámolásánál a teljesített pénzügyi vonatkozásokra koncentrál, így sem a jövedelmezőség, sem pedig az eszközök valós piaci értékének meghatározására nem alkalmas. Így ma Magyarországon a beszámolókból pótlólagos adatbekérés nélkül szinte lehetetlen megmondani, hogy pontosan mennyit költ az önkormányzat kötelező szakfeladatainak – közoktatás, városüzemeltetés – ellátására – hívta fel a figyelmet. Problémát jelent az is, hogy a most hatályos nyilvántartási és beszámolórendszer nem veszi figyelembe a pénzmozgással nem járó tételeket – jelezte Domokos László.

Hangsúlyozta, hogy az eredményszemléletű államháztartási információs rendszert azért lenne célszerű bevezetni, hogy “tisztán lehessen látni”, és egy értelmes, ésszerű gazdálkodásra, megbízható elszámoltatásra nyíljon lehetőség.

Domokos László ismertette, hogy az ÁSZ idei első féléves ellenőrzési tervében az önkormányzatok vagyongazdálkodásának, illetve a többségi tulajdonukban lévő gazdasági társaságok közfeladat-ellátásának ellenőrzése külön témaként szerepel, ezzel kapcsolatban próbaellenőrzések indulnak. Az ellenőrzések fő célja a vagyongazdálkodással kapcsolatos erős és gyenge pontok feltárása, a jó gyakorlatok ismertté tétele, amelyek megalapozhatják az önkormányzati vagyongazdálkodás hatékonyabbá, illetve a közszolgálati feladatellátás eredményesebbé válását – tette hozzá.

Kósa Lajos elmondta: a jelenlegi számviteli rendszer szerint nem lehet például megbízható választ adni arra a kérdésre, hogy 1990 óta a magyar állam mekkora vagyont vesztett, mert egy olyan számviteli rendszer van, amely “nagyon primitív”, és csak az alapfolyamatokat képes “úgy ahogy” kezelni. Kifejtette: nemcsak az érdekes, hogy mennyi a befolyt adóbevétel, mennyi a kiadás, és e kettő mérlege, hanem azt is tudni kell, hogy közben a vagyon hogyan változik. Ő is úgy vélekedett, hogy át kell állni arra az elszámolási rendszerre, amely a vagyon állapotát, a hitelfelvételeket is mutatja.

Kósa Lajos kérdésre válaszolva elmondta, álláspontjuk szerint a költségvetés minden szintjén be kellene vezetni az eredményszemléletű rendszert, nemcsak az önkormányzati alrendszerre vonatkozóan.

Az Állami Számvevőszék és a Megyei Jogú Városok Szövetsége közötti egyeztetés az első volt azon konzultációk sorában, amelyek során az ÁSZ tájékoztatja az érintett önkormányzati szervezeteket ellenőrzési tervéről és módszertanáról, illetve lehetőséget biztosít ezen szervezeteknek észrevételeik megfogalmazására – jelezte Domokos László.

(forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Példák az iratok megőrzési idejére
2019. március 7.

Példák az iratok megőrzési idejére

A Számviteli tanácsadó az iratok megőrzési idejéről szóló szabályokat mutat be példákon keresztül. A téma aktualitását egy 2018. december 23-ától hatályos új jogsazbály adja.

Változások az online számlázásban
2019. március 6.

2018 év közepe az adózásban egyértelműen az online számla adatszolgáltatásról szólt. A számla adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozásoknak fel kellett készülniük, valamint a számlázó programjaikat is fel kellett készíteniük az új elektronikus rendszerre. Ez jó néhány vállalkozásnál bonyolult, komplex feladatot jelentett.

Így változott a számviteli törvény (x)
2019. március 4.

A számviteli törvény friss változásairól, az új iratmegőrzési szabályokról és a vezető tisztségviselők felelősségének új szabályairól tájékozódhat a Számviteli tanácsadó legfrissebb, 2019/2-es számából.

Beszámolunk, a tulajdonosok döntéseket hoznak…
2019. február 11.

Talán mindenki számára ismert előírás, hogy osztalékról szóló döntést a tulajdonosok csak a számviteli beszámoló elfogadásakor hozhatnak, azaz üzleti évenként egyszer. A két beszámoló elfogadása közötti időszakban viszont a Ptk. biztosítja az osztalékelőlegről szóló döntés lehetőségét figyelembe véve a rendelkezésekre álló forrásokat. Ennek lehetőségeit járjuk körül számviteli szempontból.