Képviselet az új Polgári Törvénykönyvben

Szerző: Ado Online
Dátum: 2014. június 18.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A képviselet, a más helyett, más nevében való eljárás, jognyilatkozat-tétel lehetősége alapvető fontosságú az üzleti forgalomban.


Az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) a kötelmek közös szabályainál (6. könyv, 1. rész) tárgyalja a képviselet jogintézményét, abból kiindulva, hogy a képviselet alapvetően a jognyilatkozatokhoz kapcsolódó fogalom. Maga a törvény definiálja a képviselet fogalmát, miszerint: „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.”

A képviseletet keletkeztető jogi tény alapján megkülönböztetjük a törvényes (törvényen vagy bírósági, hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló), valamint az ügyleti (meghatalmazáson alapuló) képviseletet. A létesítő okiraton, szervezeti szabályzatokon alapuló képviseletet szervezeti képviseletnek nevezik, a képviseleti jog alapja azonban itt is a jogszabály (alapvetően a Ptk.) felhatalmazása, ezért ez is a törvényes képviselet egyik fajtájának tekinthető.

A képviseleti jog korlátozása főszabály szerint jóhiszemű harmadik személyekkel szemben hatálytalan, tehát, ha a harmadik személy nem tudott és nem is kellett volna tudnia a képviselet korlátozottságáról, a joghatások beállnak a képviseltnél. Fontos azonban a harmadik személy jóhiszeműsége, különös tekintettel a meghatalmazáson alapuló képviselet esetére. A meghatalmazás valamennyi esetben megszabja a képviselet határait, ennek megismerésére a másik szerződő félnek törekednie kell, különben nem áll meg a jóhiszeműsége.

Számvitel nagy kézikönyve csomag

A csomagban lévő kiadványok:

1. A számvitel nagy kézikönyve 2014
2. Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek
3. Adó határidőnapló

Most három kiadványt kap egy áráért! Bővebb információ és megrendelés itt!

Ügyleti képviselet

Az ügyleti képviseleti jogot a meghatalmazás keletkezteti. A meghatalmazás egyoldalú, címzett jognyilatkozat. A meghatalmazás csak jogosít, ebből következően tehát a meghatalmazás érvényességéhez nem szükséges a meghatalmazott jóváhagyása, illetve írásbeli meghatalmazás esetén aláírása. A meghatalmazás önmagában tehát csak lehetőséget teremt az eljárásra, a meghatalmazott nem köteles azonban eljárni. Ezzel szemben a meghatalmazó és a meghatalmazott megállapodhatnak a képviseletről, ekkor azonban már megbízási szerződés jön létre a felek között. Minimális tartalmi kelléke a meghatalmazásnak a meghatalmazott személye, illetve azon jognyilatkozatok, ellátandó ügyek köre, amelyeknél a meghatalmazott eljárhat. Általános meghatalmazásnak hívjuk az ügyek egyedileg meg nem határozott körére vonatkozó meghatalmazást, amelyet teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni, és legfeljebb 5 évre szólhat.

Jogi személyek képviselete

A jogi személyek törvényes képviselője az adott jogi személy vezető tisztségviselője. A vezető tisztségviselő a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára jogosult, a társaság legfőbb szerve által választott személyt jelent, amely döntések nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe. A vezető tisztségviselő megválasztásával automatikusan keletkezik a képviselői jogállás is. A vezető tisztségviselők képviseleti joga általános: a társaság valamennyi ügyére, jognyilatkozatára kiterjed, mindenfajta korlátozás nélkül. A Ptk. rögzíti, hogy a vezető tisztségviselő képviseleti jogát – főszabályként – önállóan látja el. Ahogy a jogi személyekre vonatkozó rendelkezések általánosságban, az önálló képviseleti jog szabálya is diszpozitív, tehát a jogi személy meghatározhatja, hogy például bizonyos jogviszonyokban vagy értékhatár felett egyik vagy másik vezető tisztségviselő, esetleg több vezető tisztségviselő együttesen járhat el, illetőleg a vezető tisztségviselők képviseleti jogát feltételhez vagy – például tulajdonosi – jóváhagyáshoz kötheti. Ez a korlátozás azonban a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselők esetében harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályos, ha a korlátozásról a harmadik személy tudott vagy – az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva – tudnia kellett. A jogi személyek szervezeti képviseletének az új Ptk. alapján három típusát lehet megkülönböztetni. A szervezeti képviselet általános formája, ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg.  A szervezeti képviselet második típusa az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység vezetőjének képviseleti joga, amely szintén önálló, ugyanakkor csak az adott szervezeti egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben illeti meg a szervezeti egység vezetőjét. Szintén szervezeti képviseleti típus, ha az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal képviseleti joggal ruházza fel. A munkavállalók képviseleti joga azonban több szempontból is korlátozott. Egyrészről formailag írásbeli nyilatkozathoz kötött, másrészről minden esetben csak az írásbeli nyilatkozatban meghatározott ügyekre terjed ki (sosem általános), harmadrészt kizárólag más személyekkel együttesen gyakorolható (sosem önálló).

A képviselet új, Polgári Törvénykönyv szerinti szabályairól Dr. Kovács Dániel Máté két cikkében olvashatnak, amelyek a Számviteli Tanácsadó 2014/04-05. számában jelentek meg.

2014. június 24.: SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN

Több ponton módosult a számviteli törvény, az új szabályok a 2014. évi üzleti évtől kötelezően alkalmazandók.

Szakmai képzésünk keretében felkészülhet a változásokra, megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót, értesülhet arról is, hogy hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás során.

Jöjjön el 2014. június 24-én szakmai konferenciánkra! Tegye fel kérdését szakértő előadónkank, Saxné dr. Andor Ágnesnek!

Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35.

Bővebb információk és jelentkezés itt


Kapcsolódó cikkek:


A behajthatatlan követelés a társasági adóban
2019. augusztus 7.

A vállalkozások üzletmenetük során szembesülhetnek azzal, hogy egy másik adózóval szemben fennálló, elismert, lejárt követelésüket nem tudják érvényesíteni, mert az érintett fél nem fizet, és esetlegesen nem is elérhető. Szintén előfordul, hogy egy társaság utólag értesül arról, hogy egy korábbi partnerét – akivel szemben fennálló követelése még a könyveiben szerepel – törölték a cégnyilvántartásból, kényszertörlési, csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatását követően. A gazdálkodókban felmerül ilyenkor a kérdés: az érintett követelés tekinthető-e, és ha igen, milyen feltételekkel behajthatatlan követelésnek. Az Adó szaklap írása a behajthatatlan követelés számviteli és társaságiadó-vonatkozásait járja körbe.

A pénzügyi lízing számviteli problémái
2019. augusztus 6.

A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó, amiről akár azt is hihetnénk, hogy mindent tudunk róla. Az utóbbi idők szakmai megkeresései azonban azt mutatják, hogy a kapcsolódó kérdések újra és újra felmerülnek, hiszen mikor már lassan minden a témához kötődő írás az IFRS 16-ról, annak izgalmas, és gyökeresen új megközelítéséről szól, a lízingbevevőknek még nem ez a fontos…

Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.