Legyünk szkeptikusak a könyvvizsgálat során!
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezet új kihívásokat jelent mind a beszámoló készítői, mind a könyvvizsgálók számára, amely egyúttal előtérbe helyezi a könyvvizsgálói szkepticizmus fontosságát.
A szakmai szkepticizmus fogalma
A 200. témaszámú A független könyvvizsgáló átfogó céljai és a könyvvizsgálatnak a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban történő végrehajtása című nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja, hogy a könyvvizsgáló szakmai szkepticizmust alkalmazzon a könyvvizsgálat tervezése és végrehajtása során. Ennek célja a lényeges hiba kockázatának csökkentése a pénzügyi kimutatásokban. Mint hozzáállás, a szakmai szkepticizmus arra készteti a könyvvizsgálót, hogy a kapott információk figyelembevételekor és a következtetések levonása során megkérdőjelező magatartást tanúsítson.
Csalási kockázatok
Az elmúlt években tapasztalt kedvezőtlen gazdasági környezeti hatások felerősítették a pénzügyi kimutatásokban bemutatott tranzakciók „kreatív” elszámolását, valamint az árbevétel és eredmény folyamatos növekedését mutató trendek érdekében történő manipulációját – vagyis a csalás kockázatát. A csalásból eredő lényeges hibás állítások kockázatának felmérésénél a szakmai szkepticizmusnak különleges jelentősége van. A 240. témaszámú A könyvvizsgáló csalással összefüggő felelőssége a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál című nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja, hogy a könyvvizsgálónak fenn kell tartania a szakmai szkepticizmust az egész könyvvizsgálat során, folyamatosan figyelembe véve, hogy csalásból eredő lényeges hibás állítás állhat fenn annak ellenére, hogy a könyvvizsgáló a vezető tisztségviselőket őszinte és tisztességes személyeknek ismerte meg.
|
Kapcsolódó kiadványok és konferenciák:
|
Egyéb kiemelten fontos könyvvizsgálati területek
A csalásból fakadó lényeges hibás állítások kockázata mellett a szakmai szkepticizmus különösen fontos azokon a könyvvizsgálati területeken, amelyek komplexek, lényegesek és jelentős megítélés tárgyai. Ilyenek lehetnek:
- a számviteli becslések, beleértve a valós érték meghatározására vonatkozó becsléseket és a vonatkozó közzétételeket,
- a kapcsolt felek azonosítása és közzététele,
- a vállalkozás folytatása elvének érvényesülése.
A könyvvizsgálói szakmai szkepticizmus gyakorlati tapasztalatairól Hokky Marianne ír a Számviteli Tanácsadó 2012/9. számában megjelent cikkében.
