Legyünk szkeptikusak a könyvvizsgálat során!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezet új kihívásokat jelent mind a beszámoló készítői, mind a könyvvizsgálók számára, amely egyúttal előtérbe helyezi a könyvvizsgálói szkepticizmus fontosságát.


A szakmai szkepticizmus fogalma

A 200. témaszámú A független könyvvizsgáló átfogó céljai és a könyvvizsgálatnak a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban történő végrehajtása című nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja, hogy a könyvvizsgáló szakmai szkepticizmust alkalmazzon a könyvvizsgálat tervezése és végrehajtása során. Ennek célja a lényeges hiba kockázatának csökkentése a pénzügyi kimutatásokban. Mint hozzáállás, a szakmai szkepticizmus arra készteti a könyvvizsgálót, hogy a kapott információk figyelembevételekor és a következtetések levonása során megkérdőjelező magatartást tanúsítson.

Csalási kockázatok

Az elmúlt években tapasztalt kedvezőtlen gazdasági környezeti hatások felerősítették a pénzügyi kimutatásokban bemutatott tranzakciók „kreatív” elszámolását, valamint az árbevétel és eredmény folyamatos növekedését mutató trendek érdekében történő manipulációját – vagyis a csalás kockázatát. A csalásból eredő lényeges hibás állítások kockázatának felmérésénél a szakmai szkepticizmusnak különleges jelentősége van. A 240. témaszámú A könyvvizsgáló csalással összefüggő felelőssége a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál című nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja, hogy a könyvvizsgálónak fenn kell tartania a szakmai szkepticizmust az egész könyvvizsgálat során, folyamatosan figyelembe véve, hogy csalásból eredő lényeges hibás állítás állhat fenn annak ellenére, hogy a könyvvizsgáló a vezető tisztségviselőket őszinte és tisztességes személyeknek ismerte meg.

Kapcsolódó kiadványok és konferenciák:

Egyéb kiemelten fontos könyvvizsgálati területek

A csalásból fakadó lényeges hibás állítások kockázata mellett a szakmai szkepticizmus különösen fontos azokon a könyvvizsgálati területeken, amelyek komplexek, lényegesek és jelentős megítélés tárgyai. Ilyenek lehetnek:

  • a számviteli becslések, beleértve a valós érték meghatározására vonatkozó becsléseket és a vonatkozó közzétételeket,
  • a kapcsolt felek azonosítása és közzététele,
  • a vállalkozás folytatása elvének érvényesülése.

A könyvvizsgálói szakmai szkepticizmus gyakorlati tapasztalatairól Hokky Marianne ír a Számviteli Tanácsadó 2012/9. számában megjelent cikkében.

Elfelejtette?
Semmi sincs veszve!

Ősszel is indítunk Mérlegképes képzést! Naptárért kattintson >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.

2024. április 11.

Középiskolások pénzügyi tudatosságát támogatja a Számlázz.hu

Szakmai partnerként és szponzorként támogatja Magyarország egyik legjelentősebb fintech cége, a Számlázz.hu a Luca Pacioli Középiskolás Versenyt, amelynek célja fiatalok számviteli, pénzügyi és adózási ismereteinek fejlesztése. A megmérettetésben a Kárpát-medencében tanuló magyar középiskolások vehetnek részt, ám nemcsak a versenyzőket, hanem a felkészítő tanárokat és a legtöbb diákot delegáló iskolát is díjazzák.

2024. április 11.

Elhatárolt veszteség felhasználása beolvadásnál

A gyorsan változó gazdasági környezetben gyakoriak a cégstruktúrákat érintő változások, az átalakulások, egyesülések, szétválások, és ennek okán sokszor merülnek fel jogértelmezési kérdések a jogelőd és jogutód társaságok adókötelezettségeit illetően. Jelen cikkünkben a veszteségelhatárolás kérdéskörét vizsgáljuk beolvadás esetén.