Létrehozták az általános meghatalmazások központi nyilvántartását

Szerző: Ado Online
Dátum: 2018. február 9.
Rovat:

Csökkenti az adminisztrációs terheket és növeli a bírósági eljárások hatékonyságát az, hogy a jövőben nem szükséges minden egyes érintett bíróságon bejegyeztetni a jogi képviseletre szóló meghatalmazást. A számviteli tanácsadó írása.


2018. január 1-jén lép hatályba a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), amely az 1952. évi III. törvényt helyezi hatályon kívül. A változások – többek között – az általános meghatalmazás intézményét is érintik. Az általános meghatalmazás fogalmát az 1952-es Pp. is ismerte. A peres eljárás kapcsán adott általános meghatalmazás olyan meghatalmazás, amely során a természetes vagy jogi személy a képviselőjét a képviseletre általánosságban jogosítja fel. Gyakorlati nehézséget jelentett, hogy az általános meghatalmazás csak az adott nyilvántartást vezető bíróságnál pótolta az egyes perekre szóló külön meghatalmazást. Azaz eddig praktikusan bíróságonként kellett kérni az általános meghatalmazás nyilvántartásba vételét, illetve később annak visszavonását vagy felmondását. Eddig nem létezett országos, egységes és közhiteles nyilvántartás az általános meghatalmazásokról, ezt a hiányt szünteti meg a Pp.

1. A meghatalmazás szerepe

Mit is jelent pontosan a meghatalmazás? A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A képviselet azt jelenti, hogy a képviselő eljárhat és jognyilatkozatot tehet a képviselt személy nevében úgy, hogy a képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat. A meghatalmazás esetében az egyoldalúság arra vonatkozik, hogy a meghatalmazás érvényességéhez nem szükséges a képviselő személy formális jóváhagyása.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:16. §-a alapján az általános meghatalmazás ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás. Az általános meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A teljes bizonyító erejű magánokirat és a közokirat formai követelményeit a Pp. 323–327. §-ai szabályozzák. Teljes bizonyító erejű a magánokirat például akkor, ha az okiratot kiállító személy az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy az aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. Ekkor az igazoláshoz az okiraton mindkét tanú elhelyezi az aláírását, továbbá saját kezűleg, olvashatóan feltünteti a nevét és lakóhelyét. A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.

Az általános meghatalmazás érvényességi ideje öt év, a határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti. A Ptk. hatálybalépése előtt adott határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás legkésőbb a Ptk. hatálybalépését követő öt év elteltével, azaz 2019. március 15-én hatályát veszti.

2. Az általános meghatalmazások központi nyilvántartásának létrehozása

Az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartását a Pp. rendeli el. A nyilvántartást az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke fogja működtetni. Melyek az országos nyilvántartás előnyei és jellemzői?

–  Közhiteles: ez azt jelenti, hogy az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell a nyilvántartásba bejegyzett képviseleti jogról, hogy az fennáll, a nyilvántartásból törölt adatról pedig, hogy az nem áll fenn.

–  Elektronikus: a nyilvántartás igazodik a modern kor kihívásaihoz és a technológiai lehetőségekhez.

–  Perhatékonyság: az eljáró bíróságok közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a központi nyilvántartáshoz.

–  Adminisztrációs terhek csökkentése: a jövőben nem kell több bíróságon is bejegyeztetni az általános meghatalmazást, és lefolytatni az ezzel kapcsolatos nyilvántartási eljárást, ha a fél több bíróság előtti eljárásra is fel kívánja jogosítani a képviselőjét. Így adminisztrációs tehertől mentesülnek a felek és a bíróságok egyaránt.

Az új, általános meghatalmazások központi nyilvántartásáról a bírósági peres és nem peres eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény rendelkezik, amely a Pp.-vel együtt 2018. január 1-jén lép hatályba. A régi rendszer szerint, az egyes önálló bíróságoknál vezetett bírósági nyilvántartásokba 2014. március 15-én vagy azt követően bejegyzett általános meghatalmazások adatait 2018. március 31-ig automatikusan átvezetik az általános meghatalmazások központi nyilvántartásába.

[htmlbox art_tukor]

3. Az általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásának sajátosságai

Az országosan egységes bírósági nyilvántartás működtetésének és az abban szereplő adatok kezelésének a célja az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog tényének és az általános meghatalmazás terjedelmének igazolása. A nyilvántartás a következő ügyekre adott általános meghatalmazásokat tartalmazza:

–  polgári peres eljárások,

–  bírósági polgári nemperes eljárások,

–  közigazgatási peres eljárások és

–  egyéb közigazgatási bírósági eljárások.

A nyilvántartás tehát azokra a bírósági eljárásokban megadott általános meghatalmazásokra vonatkozik, amelyekben a Pp.-t vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt kell alkalmazni. A nyilvántartás nem terjed ki például a büntetőeljárásra, illetve a fizetési meghagyásos eljárásra sem, ez utóbbi ugyanis a közjegyző (és nem a bíróság) hatáskörébe tartozó polgári nemperes eljárás.

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza az azokban bekövetkező változásokkal együtt:

–  az általános meghatalmazást bejegyző bíróság megnevezését és ügyszámát,

–  az általános meghatalmazás tényét,

–  a természetes személy meghatalmazó, illetve meghatalmazott személyes adatait,

–  a nem természetes személy meghatalmazó, illetve meghatalmazott adatait,

–  a képviseleti jog korlátozása esetén az általános meghatalmazás terjedelmét,

–  az általános meghatalmazás keltének helyét és idejét,

–  azt az időpontot, amikor az általános meghatalmazás hatályát veszti (a maximális ötéves időtartam itt is alkalmazandó),

–  az általános meghatalmazás nyilvántartásból történő törlésének tényét, időpontját és okát.

A nyilvántartás a természetes és nem természetes személyek adatain kívül a bejegyzett adatokat közhitelesen tanúsítja, azaz az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell azok fennállását és valódiságát. Ki kell emelni, hogy az általános meghatalmazás nem a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, ugyanakkor a nyilvántartásba bejegyzett általános meghatalmazásról ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy fennáll. Ha az általános meghatalmazásban más nem szerepel, akkor főszabályként a meghatalmazás bármely, fent említett eljárásban való képviseletre feljogosít. A meghatalmazás természetesen korlátozható, ekkor fel kell tüntetni benne, hogy az mely ügykörökre és mely bíróság előtti eljárásokra terjed ki.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

4. A nyilvántartásba vételi eljárás

Az általános meghatalmazás nyilvántartásba vételét a lakóhely (tartózkodási hely), illetve belföldi székhely szerint illetékes bíróságnál kell kérni. Ha ez alapján a hatáskör és illetékesség nem állapítható meg (például a meghatalmazó külföldi székhelyű gazdasági társaság), akkor az eljárásra a Fővárosi Törvényszék illetékes. A nyilvántartásba történő adatbejegyzés iránti kérelmet az OBH elnöke által erre a célra rendszeresített, jogszabályban meghatározott tartalmú formanyomtatványon kell előterjeszteni. A nyilvántartási eljárásban a Pp. szabályai mögöttesen alkalmazandók, ezért a formanyomtatványt elektronikus úton is be lehet küldeni, illetve elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett személy a beadványt kizárólag elektronikusan nyújthatja be a bírósághoz.

Az általános meghatalmazás bejegyzése, illetve módosítása iránti kérelmet a meghatalmazó személy terjesztheti elő. Főszabály alóli kivételként a meghatalmazott is benyújthatja a kérelmet, ha a kötelező jogi képviselet ellátására jogosult (ilyen például az ügyvéd és az ügyvédi iroda kötelező jogi képviselet esetén). A kérelemhez csatolni kell az általános meghatalmazást tartalmazó okiratot. Főszabályként a meghatalmazás érvényességének nem feltétele az, hogy azt a meghatalmazott személy formálisan el is fogadja. Az általános meghatalmazások központi nyilvántartásba vételéhez ugyanakkor azt a feltételt szabja a törvény, hogy a meghatalmazást a meghatalmazott személynek is el kell fogadnia. A kérelemhez így mellékelni kell a meghatalmazott személy közokiratba, ügyvéd által ellenjegyzett okiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát is, amelyben elfogadja az általános meghatalmazást.

A bejegyző bíróság a kérelemről annak bírósághoz történő érkezésétől számított tizenöt napon belül, polgári nemperes eljárásban dönt. Ha a kérelem vagy a bejegyzéshez szükséges okirat nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, a bíróság rövid határidő tűzésével, a hiányok megjelölése mellett hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A tizenöt napos határidőbe nem számít be a hiánypótlást elrendelő végzés meghozatalától a hiányok pótlásáig terjedő időtartam vagy ennek hiányában, a hiánypótlásra biztosított határidő eredménytelen eltelte. A bejegyző bíróság a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról végzéssel határoz, amelyet a meghatalmazónak és a meghatalmazottnak, illetve az egyéb érdekelt személynek kézbesít. A Pp. költségkedvezményekre vonatkozó rendelkezései a nyilvántartásba vételi eljárásban nem alkalmazhatók. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartási eljárás írásbeli eljárás, az eljárás során személyes meghallgatásra nem kerülhet sor.

Dr. Andor Ágnes cikkéből, amely a Számviteli tanácsadó legfrissebb számában jelent meg, a fentieken túl megtudhatja, miként működik a nyilvántartás, és hogyan lehet hozzáférni az adataihoz. A szaklap 2018/1-es számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek:


A számviteli törvény legfontosabb változásai
2018. november 14.

A számviteli törvény legfontosabb változásai

Az adótörvények módosítása idén is számos kisebb-nagyobb számvitelitörvény-változást hozott magával. Mind a magyar szabályok, mind az IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre vonatkozóan találhatunk módosító rendelkezéseket az új szabályokban. Az RSM Blog először a magyar változásokat tekinti át, hiszen ezek érintik a legtöbb magyar céget, következő összegzésben pedig a Nemzetközi Szabályok (IFRS) alapján riportálókat érintő módosításokat dolgozza fel.

Hatékony ügyfél-kommunikáció magas adatbiztonsággal
2018. október 18.

A pénzügyi ágazat szakemberei, így a könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók titoktartási kötelezettséget vállalnak ügyfeleik adatai, információi tekintetében. Ez természetes a mi szakmáinkban, de mit teszünk ezért konkrétan? Az magától értetődő, hogy harmadik személynek nem beszélünk a munkánk során tudomásunkra jutott adatokról, információkról. Ám mi az, ami ezen felül elvárható tőlünk? 

A változó utalványszabályokkal a számlázás is változik?
2018. október 4.

Az egycélú és többcélú utalvány megkülönböztetése és eltérő idejű áfafizetési kötelezettsége mellett a kereskedelemben, szolgáltatásban utalványokat kibocsátók azon is gondolkodhatnak, hogy a számlázás hogyan módosul 2019. januártól.

A bürokráciacsökkentés könyvelői többlet feladatokat hozhat…
2018. szeptember 18.

A nyári szabadságról visszatérve a feldolgozott jogszabályi változások között a cégtörvény júliusban hatályba lépett módosítást is áttekintettük. Az egyszerűsített végelszámolás szabályai tekintetében is számos könnyítést vezetett be a törvény azzal, hogy az adóhatóság feladatait kiszélesítve „egyablakossá” tette az ügyintézést. De hogyan érinti mindez az adóhatósággal a cégek képviseletében kapcsolatot tartó a könyvelők feladatait?