Lízing: sok céget érint az új IFRS-standard


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Január 13-án a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (IASB) megjelentette a lízingekről szóló új IFRS standardot, amelynek értelmében a lízingbe vevőknek – egyes kivételektől eltekintve – minden lízingügyletet ki kell mutatniuk a mérlegükben. Ez a rendelkezés leginkább a jelenleg is jelentős operatív lízingállománnyal rendelkező vállalkozásokat érinti (ingatlanbérlők, továbbá ipari berendezéseket, gépeket és a gépjárműveket lízingelők).


„A lízingekről szóló standard véglegesítése az IASB egyik kiemelt feladata volt az utóbbi években, és jó látni, hogy sikerült ezt a meglehetősen nagy projektet tető alá hozni” – mondta Bartha Zsuzsanna, az EY Magyarország Könyvvizsgálati Szolgáltatások üzletágának vezetője. Hozzátette: „Az EY támogatja az IASB azon törekvését, hogy továbbfejlessze a lízingek lízingbevevő oldali elszámolását, ami nem csupán a lízingek egységesebb elszámolásához járul hozzá, hanem a lízinginformációk összehasonlíthatóságát és magát az átláthatóságot is növeli.”

A korábbi, 2010-ben, illetve 2013-ban kiadott standardok gyakorlati megvalósításával kapcsolatban a Bizottság több delegáló tagja is aggodalmainak adott hangot. Bár az új standard egy egységes modellt ír elő a lízingbe vevőknek az ügyletek mérlegben való megjelentetésére, az IASB számos, már eddig is létező koncepciót változatlan formában megtartott, miközben a rövid lejáratú lízingek és a kis értékű eszközlízingek eredményelszámolása vonatkozásában új kivételeket engedélyezett. Fontos megjegyezni, hogy a lízingbe adóknál az elszámolás szinte semmit nem változott az eddigi gyakorlathoz képest.

 

Számvitel A-tól Z-ig 2015

• hatályos számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok
• még több és részletesebb magyarázat és példa
• jogszabályi hivatkozások
• két új témakör: – a bizalmi vagyonkezelés, mikrogazdálkodói számvitel

Rendelje meg most!

 
Bartha Zsuzsanna elmondta: “Az IASB az új standard gyakorlati nehézségeivel és költségvonzatával kapcsolatban hangoztatott több aggodalmat is figyelembe vett. Azonban, mivel a legtöbb lízinget az új standard szerint fogják a mérlegben kimutatni, a lízingbe vevőknek alaposabban meg kell majd nézniük, hogy adott tranzakció ténylegesen lízingnek minősül-e. A jelentős szolgáltatásokat is tartalmazó szerződések esetén ez különösen nagy körültekintést igénylő feladatnak bizonyulhat.”

 

A lízing projekt az IASB és az amerikai Pénzügyi Számviteli Standard Bizottság (FASB) közös munkája, így az új amerikai standard is nemsokára megjelenik. A két standard azonban nem egyezik, sőt számos helyen eltér egymástól, ami miatt az IFRS illetve a US GAAP szerinti beszámolókban kimutatott lízingügyletek a továbbiakban valószínűleg kevésbé lesznek összehasonlíthatók, mint ma.

Maria Williams, az EY Magyarország Számviteli Tanácsadási Szolgáltatásokért felelős igazgatója kiemelte: “2019-től kezdve az új standard szinte minden Magyarországon működő céget érinteni fog, bár bizonyos feltételek teljesítése mellett a korábbi alkalmazás is megengedett. Számos cégnél az IFRS átvétele eleve jelentős időráfordítást és többlet erőforrást igényel, miközben – az IFRS hazai beszámolási célokra történő átvétele során – ezen új standard hatásait is figyelembe kell venniük. 

Mivel a lízingbe vevőnél a legtöbb lízingügylet meg fog jelenni a mérlegben, a legfontosabb pénzügyi mutatók is változni fognak, mint például a tőkeszerkezet vagy a nettó hiteltartozás mutató. Az elszámolási mód változásának az eredményre is hatása lesz, amely viszont az EBITDA-t [kamatok, adózás és értékcsökkenési előtti bruttó eredmény] is befolyásolja. Kiemelten fontos, hogy ezekkel a változásokkal és azok hatásaival minden érintett tisztában legyen” – tette hozzá az EY szakértője.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.