Közzétett éves beszámoló ismételt közzététele
Melyek azok az esetek mikor a közzétett éves beszámolót ismételten közzé lehet/kell tenni?
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Csökkenő, vagy megszűnő bevétel, végelszámolás, lopás, vagy éppen egy totálkárossá tört céges autó is befolyásolja a tárgyi eszközök besorolását. Az alábbiakban a lehetőségeket és a kötelezettségeket vesszük górcső alá.
A számviteli törvényben megfogalmazott általános elv, hogy amennyiben az eszközök használata, rendeltetése azok besorolását követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva.
Sok olyan eset fordul elő a gyakorlatban, amikor nem akarjuk átsorolni a tárgyi eszközt, pedig azt meg kell tenni, és van olyan körülmény, amikor nem szabad átsorolni, de mi mégis ezen a véleményen vagyunk.
Bonyolítja a jelenlegi gazdasági helyzet a döntésünket, amikor a csökkenő vagy megszűnő bevétel nem fedezi a tárgyi eszköz esetleg szükségessé váló cseréjét, pótlását. Gyakran pedig időlegesen feleslegessé válik az adott eszköz.
Nehézséggel találjuk szembe magunkat például a tárgyi eszköz átsorolási döntésével kapcsolatban, ha totálkárossá válik a cég tulajdonában lévő gépjármű. Ilyenkor fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy milyen feltételei vannak az átsorolásnak?
Azt se felejtsük el, hogy ha teljesülnek a forgóeszközzé történő átminősítés feltételei, akkor az átsorolás nem csupán lehetőség, hanem kötelezettség.
Ha a biztosító szerint totálkáros a személygépkocsi, akkor – feltételezhetően – rendeltetésszerűen már nem használható. Lényeges szempont azonban ennél az esetnél, hogy a forgalmi engedélyt bevonták-e vagy sem. Amennyiben az autót úgy minősítették totálkárossá, hogy a forgalmi engedélyét nem vonták be, akkor a személygépkocsi ezen állapota önmagában nem elegendő a forgalomképtelenné minősítéséhez, és így ezen az alapon a készletek közé való átsorolása sem indokolt. Ebben az esetben a gépjármű tulajdonosa forgalomképes személygépkocsit ad el a vevőjének, azaz tárgyi eszközt fog értékesíteni, az annak megfelelő piaci áron.
Az adott műszaki körülmények függvényében az is előfordulhat, hogy a totálkáros gépkocsit felújítják, – ha a forgalmi engedély bevonására nem került sor – és tovább használják.
Figyelembe kell venni, hogy használhatatlan az a személygépkocsi, amely sem felújítással, sem nagyjavítással nem hozható rendeltetésének megfelelő állapotba, illetve ha azt személygépkocsiként a jövőben sem kívánja a vállalkozás hasznosítani.
Ha az autó forgalmi engedélyét bevonták, akkor a vállalkozás szempontjából már nem beszélhetünk tárgyi eszközről. A könyv szerinti értékét (nettó értékét) olyan összegre kell csökkenteni a terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolásával, hogy az megfeleljen a hulladék-anyag várható piaci értékének. Ezután következik a hulladék-anyaggá (készletté) történő átsorolás, amit majd értékesíthetünk.
Amennyiben az előbb leírtakat figyelembe véve átsorolásra kerül sor, a totálkáros gépkocsit azzal a nappal kell a tárgyi eszközök közül kivezetni, amely napon a baleset történt. Eddig az időpontig természetesen a terv szerinti értékcsökkenési leírást el kell számolni.
Előfordulhat az is, hogy a cég gépjárművét ellopják. (Természetesen ez más tárgyi eszközök esetében is megtörténhet.) Ebben az esetben a tárgyi eszköz nincs meg, ezért az év végi mérlegben és az azt alátámasztó leltárban már nem szerepeltethető. Ennek nem feltétele a rendőrségi nyomozást lezáró jegyzőkönyv sem. A lényeg az, hogy a hiányzó eszközt az állományból ki kell vezetni. Ez olyan pénzügyi lízing esetében is így van, amikor a lízingbevevőnél tartjuk állományban az adott eszközt.
Amikor a cég tudomására jut a lopás, vagyis az eszköz hiánya, – például a rendőrségi feljelentés dátumával – a tárgyi eszköz könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenési leírásként kell elszámolni az egyéb ráfordítások között. Majd ezt követően a bruttó érték és az értékcsökkenések főkönyvi számláját összevezetve, az eszközt kivezetjük az állományból.
Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, és a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha
a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;
b) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt
c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;
d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;
e) az üzleti vagy cégérték, vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).
Végelszámolás során is jellemző a tartós eszközök átsorolása, amikor az adott eszközt már nem használják, ezért feleslegessé vált és eladásra vár. Például a feleslegessé vált ingatlan (üzemépület) is lehet ilyen. A tárgyi eszközök közül ki kell vezetni. Ez a kivezetés tárgyi eszközöknél a készletek közé történő átvezetést jelent a könyv szerinti értéken, maximum az átvezetett eszköz piaci értékén. Eladáskor árbevétel lesz.
A nem használt tárgyi eszköznek állás közben is van fizikai romlása, erkölcsi avulása, amelyet a módosított terv szerinti értékcsökkenésnél indokolt figyelembe venni. Ha ideiglenesen nem használják, mert nincs megrendelés vagy egy ellenőrzés során megvonták a működési engedélyét, akkor a megváltozott körülményekre való tekintettel módosítható a tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírása, de nem állítható le teljesen, és nem lehet az eszközt átsorolni. A befektetett eszközök tartósan, vagyis egy éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ezért egy év után kell újra megvizsgálni a tárgyi eszköz státusát.
Elfelejtette?
|
Melyek azok az esetek mikor a közzétett éves beszámolót ismételten közzé lehet/kell tenni?
A követelésekről általában, a követelések értékeléséről és a csődeljárás számviteléről olvashat többek között az Adó-kódex legfrissebb számában.
Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!