A novemberi adócsomag számviteli törvényt érintő változásai néhány fontosabb pénzügyi és a származtatott ügyletekhez kapcsolódó fogalom tisztázását, azok számviteli elszámolását, IFRS szabályokat, illetve a megváltozott jogszabályi környezethez való igazodást tartalmazza. Az alábbiakban a származékos ügyletekre vonatkozó szabályokat tekintjük át részletesen.
Egy cégvezető jellemzően az üzleti folyamatok irányítására fókuszál, az adminisztratív feladatok és a pénzügyi tervezés jó esetben ezt segíti. A jól kiválasztott belső könyvelő, vagy külső könyvelői szolgáltatás révén a cégvezető feladata egyszerűsödik, hiszen jobban tud az üzleti folyamatok irányításával foglalkozni.
Az október 28-án a parlament honlapján közzétett adótörvényeket módosító törvényjavaslat tartalmaz módosításokat azon adózók számára, amelyek a 2015. évi CLXXVIII. törvény alapján 2016-tól alkalmazhatják (bizonyos körnek kötelezettsége lesz) a Nemzetközi Számviteli és Beszámolási Standardokat (IFRS) egyedi beszámolási célra. Ezen adózóknak az áttérés során számos számviteli szabályozásbeli különbözőséget szükséges kezelni. Emiatt IFRS-ekre való áttérést megelőzően számos feladat mellett fontos annak a vizsgálata, hogy az áttéréshez kapcsolódó adózási hatások miként fognak alakulni. Ennek során az adózók több olyan témakört azonosíthatnak, ahol a pontos adókezelés a jelenlegi jogszabályok alapján nem tisztázott, így sokakban felmerülhet kérdésként, hogy az IFRS-áttérés semleges lesz-e az adózók számára. Cikkünkben két olyan társasági adózáshoz kapcsolódó témakört szeretnék bemutatni, amely esetén az adókezelés nagy valószínűséggel változni fog a törvénymódosítási javaslat hatására.
A középvállalatok piacain tapasztalható gyors változások javarészt a fejlődő technológiára, a globalizációra és az összeolvadások és felvásárlások növekvő számára vezethető vissza. Mindez a vállalat pénzügyi területével szemben is növeli az elvárásokat, kiemelt szerepet kap a változások előrejelzésének képessége és a gyorsan változó vevői- és piaci igényeknek való megfelelés. A hatékonyan működő szervezetekben a pénzügyi terület a stratégiai döntések előkészítésében, levezényelésében és az ehhez szükséges belső tanácsadásban fontos szerepet tölt be, írja az RSM blogja.
Az őszi adócsomag egyik hangsúlyos eleme az IFRS szerint beszámoló társaságokra vonatkozó adószabályok pontosítása, az esetleges anomáliák és pontatlanságok orvoslása. A Deloitte az IFRS átállást érintő leglényegesebb változásokat és az új szabályokat foglalta össze az Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.
A Számviteli tanácsadó áttekinti a vagyonkezelés fogalmát, tartalmát és jogszabályi hátterét, valamint a kapcsolódó alapvető számviteli elszámolási előírásokat. A szaklap legfrissebb, 2016/10-es száma itt rendelhető meg.
A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolóra történő alkalmazása előtt a 2015. évi CLXXVIII tv. nyitotta meg az utat. Nem kétséges, hogy ez kivételes jelentőséggel bír a számviteli beszámolás és – talán nem túlzás – a számviteli szakma egészének szempontjából. Bár egyelőre nem választhatja bármely vállalkozás egyedi beszámolója kapcsán az IFRS-eket – valószínűleg e komplex, és valljuk meg, költséges rendszer bevezetésére egy adott méret alatt nehéz lenne elfogadható indokot találni – az ezt várhatóan választó, illetve erre kötelezett vállalkozások nemzetgazdasági súlya kimagasló.
Vannak olyan témák, – az IFRS is ilyen, – melyek nem érintenek minden vállalkozást, sőt a többségüket nem. Mégis fontos, hogy legalább a gazdasági területeken dolgozók ismerjék a fogalmat, vagy mozaikszót, illetve az eljárás lényegét.
Az Állami Számvevőszék szerint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara gazdálkodása nem volt szabályszerű.
Az IFRS alkalmazása jövőre újabb vállalkozásokat érint opcionálisan vagy kötelezően, érdemes megismerkedni közelebbről a fogalommal azoknak is, akiket egyelőre közvetlenül nem érintenek az IFRS szabályai.
…avagy dióhéjban a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének szabályairól.
A nem jelentős összegű hibák, hibahatások korrekciójáról tett közzé tájékoztatást a NAV a honlapján.
Működik már a szűrő magyarorszag.hu-n, az erről szóló e-tananyag várhatóan a héten lesz elérhető.
Az áttérést tervezőknek érdemes dupla könyvvezetést készíteniük – tanácsolja a szakértő.
„Azoknak, akik 2017. január elsejétől szeretnének a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis IFRS szerinti könyvvezetést választani, 2016. október 2-áig kell bejelenteniük áttérési szándékukat az adóhatóságnál és a Központi Statisztikai Hivatalnál, bizonyos esetekben az Magyar Nemzeti Banknál is.” – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
A vezetői számviteli rendszerek hazai alkalmazásáról ad átfogó képet legfrissebb számában a Számviteli tanácsadó. A szaklap a könyvvizsgálói törvény minapi változásait is részletesen ismerteti és elemzi. A Számviteli tanácsadó 2016/9-es számát itt rendelheti meg.
Magyarországon a társasági adó kalkulációja a számviteli elszámolásokon alapszik. Sok esetben kellemetlen meglepetés érheti a gyanútlan adózót, ha a vállalkozás számviteli politikájának megfelelően elszámolt valamit, az adóhatóság ugyanakkor nem engedi meg annak hatását szerepeltetni az adóbevallásban. Jelentős adóbírság lehet az ügy vége.
Folytatjuk a számviteli törvény évközi módosítása jelentősebb előírásainak összefoglalását.
Az ABT Treuhand blogbejegyzése segít abban is, hogyan oldható fel a megvalósult beruházás lekötött tartaléka.
Amennyiben a társaság csökkentette a társasági adóalapját, de elfelejtett lekötött tartalékot képezni a fejlesztési tartalék összegére, adótörvény szerinti önellenőrzést kell benyújtania.
