LeitnerLeitner: aktualizálni kell a számviteli politikát
Könyvvizsgálói tapasztalok szerint a vállalkozások jelentős része késik a számviteli politika aktualizálásával – írja közleményében a LeitnerLeitner.
Könyvvizsgálói tapasztalok szerint a vállalkozások jelentős része késik a számviteli politika aktualizálásával – írja közleményében a LeitnerLeitner.
A KEG visszautasította a volt könyvvizsgáló állításait, amelyek szerint a cégvezetés adatokat titkolt el.
2017. január 1-jétől minden könyvvizsgálatra kötelezett hazai vállalkozás dönthet úgy, hogy egyedi beszámolóját a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) szerint készíti el – hívta fel a figyelmet az Adó Online-hoz is eljuttatott közleményében a MAZARS.
Milyen munkakörben mennyit lehet keresni? Milyen karrierlehetőségek látszanak? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol friss számában a Számviteli tanácsadó, amelyet itt rendelhet meg.
A vállalkozások – és könyvelőik – már dolgoznak a 2015. évi beszámolón, ráadásul a számviteli törvény változásaira is figyelniük kell. Ezért most még inkább fontos, hogy ne sodorjon minket magával a lendület – a „régi rutin”-, és ne válasszunk a törvény lehetséges alternatívái közül az adott cég számára előnytelen megoldást. Az alábbiakban a lehetséges veszélyforrásokra szeretném felhívni a vállalkozók figyelmét. Szerződések, értékvesztés euróban, árfolyam-veszteség – sorozatunk második része ezeket a témákat tárgyalja.
Ha egy magyar vállalkozás külföldön is tevékenykedik, számos külföldi adó hatálya alá kerülhet. Ezek értelmezése, kiszámítása különös szakértelmet igényel, még mindig nyitott az a kérdés, hogy a külföldön fizetett adókat miként kell a magyar számvitelben szerepeltetni.
A jogalkotó felkészülési időszakot biztosított a társaságoknak az új Polgári Törvénykönyvhöz való alkalmazkodáshoz. A végső határidő 2016. március 15-én jár le.
A vállalkozások – és könyvelőik – már dolgoznak a 2015. évi beszámolón, ráadásul a számviteli törvény változásaira is figyelniük kell. Ezért most még inkább fontos, hogy ne sodorjon minket magával a lendület – a „régi rutin”-, és ne válasszunk a törvény lehetséges alternatívái közül az adott cég számára előnytelen megoldást. Az alábbiakban a lehetséges veszélyforrásokra szeretném felhívni a vállalkozók figyelmét. Kezdjük a sort a zárási feladatok népszerűségi listája (valószínűleg) utolsó helyezettjével, a devizás tételek kötelező átértékelésével!
A Magyar Államkincstár elnöke pénteken egyeztetett a Munkástanácsok vezetőivel a költségvetési intézményeknél, szerveknél alkalmazott új bérszámfejtési rendszerről, a kincstár és a szakszervezet vezetői megállapodtak abban, hogy az érdekképviseleti vezetők ismertetik a szakszervezeti tagokkal az új rendszer lényegét, felmérik a panaszokat.
Alaposan körbejárja az IFRS-re való áttérés témáját első idei számában a Számviteli tanácsadó. A lap legfrissebb számát itt vásárolhatja meg.
Január 13-án a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (IASB) megjelentette a lízingekről szóló új IFRS standardot, amelynek értelmében a lízingbe vevőknek – egyes kivételektől eltekintve – minden lízingügyletet ki kell mutatniuk a mérlegükben. Ez a rendelkezés leginkább a jelenleg is jelentős operatív lízingállománnyal rendelkező vállalkozásokat érinti (ingatlanbérlők, továbbá ipari berendezéseket, gépeket és a gépjárműveket lízingelők).
Szívesen csökkentenék a pénzügyi zárásra fordított idő és munka mennyiségét a magyar vállalkozások – derül ki az LLP Hungary legfrissebb felméréséből. Az ezer hazai közép- és nagyvállalat bevonásával elvégzett telefonos kutatás rávilágított: még a tőkeerős hazai cégek több mint 20%-a is Excel-táblák segítségével vagy manuálisan végzi a pénzügyi zárásokat. A megkérdezett vállalkozások felénél pedig 4-10 ember munkáját is igénybe veheti a zárás lebonyolítása, ami a tetemes munkaidő-ráfordításon kívül jelentős hibakockázatot is rejt.
Számos vállalkozásnál az új üzleti év kezdete egyben egy „új barátság” kezdetét is jelenti – adott esetben a cég új könyvelőjével. Cikkem előző részében sorra vettük, mit is értünk a könyvelés átadásán, átvételén, azaz pontosan melyek azok az iratok, amelyek ilyenkor gazdát cserélnek. A folyatásban néhány – az előző részben megismert – problémás cég példáján keresztül arra keresünk választ, hogy mit várhatnak el a felek egymástól, milyen jogok illetik meg a régi és az új könyvelőt.
Kompenzálható-e átalakulás során a jogutód negatív eredménytartaléka a jogelőd veszteség-pótlási befizetéséből keletkezett lekötött tartalékból?
Még órákban számolva sem telt el sok idő azóta, hogy lezártuk az előző évet. A vállalkozók számára- néhány, kivételtől eltekintve- ez egyben az üzleti év lezárását is jelenti, és vannak, akik ennek ürügyén könyvelőjüktől is elbúcsúznak. Ennek fordítottja is előfordulhat, amikor is a könyvelőnek lesz elege ügyfeléből, és felbontja a köztük lévő szerződést. Kérdés, miként kell ezt lebonyolítani úgy, hogy a vonatkozó szabályoknak is eleget tegyünk, és a felek mindegyike számára megnyugtatóan záruljon le az ügy.
2016. január elsejétől bizonyos feltételek mellett a magyar vállalkozások is választhatják a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis IFRS (International Financial Reporting Standards) szerinti könyvvezetést. Ha egy cég már 2016-ban szeretne áttérni az új rendszerre, ezt 2016. január 15-éig be kell jelentenie az adóhatóságnál és a Központi Statisztikai Hivatalnál, bizonyos esetekben az Magyar Nemzeti Banknál is – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner, osztrák gyökerű adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló cégcsoport vezetője.
Pál Tibort választották a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökévé, miután az előző elnök, Lukács János megbízása lejárt – közölte a kamara.
Tájékoztatót tett közzé a NAV arról, hogyan kell bejelenteni a hatósághoz az IFRS-re való áttérést.
Csődmodelleket ismertet és azok besorolási eredményeit értékeli legfrissebb számában a Számviteli tanácsadó; a 2015/12-es lapszámot itt rendelheti meg.
Miért fontos egy vállalat életében és pontosan mit is tartalmaz a havi pénzügyi riport? Az RSM Blog írása.