Ilyen módszereket alkalmaz egy igazságügyi könyvszakértő
2014-ben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapjára felkerült az igazságügyi könyvszakértők módszertani útmutatója. Ebből az útmutatóból kiemelve bemutatjuk a legfontosabb módszereket.
2014-ben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapjára felkerült az igazságügyi könyvszakértők módszertani útmutatója. Ebből az útmutatóból kiemelve bemutatjuk a legfontosabb módszereket.
A társaság tulajdonosainak helytállási kötelezettsége korlátlan vagy korlátozott lehet. Vannak azonban olyan esetek, amikor a tagok korlátolt felelőssége korlátlanná válhat.
Az osztalékfizetés – mint a társasági befektetés hozama – alapvető fontosságú a vállalkozások életében. Éppen ezért kiemelt figyelmet érdemel, hogy ez az esemény milyen jogszabályi környezetben valósul meg.
Miként változnak a mérleg és eredménykimutatás sémák és az osztalék elszámolás – az RSM DTM blogja ír mindezekről.
2016-tól alapvető számviteli előírások módosulnak. Többek között megszűnik a rendkívüli eredmény tétel, a mérleg szerinti eredmény fogalma, változnak az osztalék-elszámolás szabályai és az üzleti- vagy cégérték leírásának szabályai. A változásokat a BDO Magyarország gyűjtötte össze és magyarázza el.
Érdekes, releváns számviteli eseteket dolgoz fel a 2 férfi 57 eset című könyv, és bizonyítja: a számvitel sem nem unalmas, sem nem száraz. Most az időbeli elhatárolások bizonytalan esetei című alfejezetből idézünk; a könyv itt rendelhető meg.
A valós értékelés témakörébe tartozó pénzügyi instrumentumok kezeléséről olvashat a lehető legrészletesebben a Számviteli tanácsadó 2015 7/8. számában. A lap ezen túl bemutatja a céltartalékok megjelenítését IFRS-ekben, a támogatások ellenőrzésével kapcsolatos szakmai standardok szerinti feladatokat, valamint megismerheti a könyvvizsgálók minősítésének új rendszerét. A Számviteli tanácsadó legfrissebb számát itt rendelheti meg (link).
A cég 1,2 milliárd dollárral túlozta el a nyereségét 2008 és 2014 között.
Az uniós irányelveknek való megfelelés érdekében megszűnik a számvitelben a rendkívüli eredmény kategória. A korábban itt elszámolt tételek az egyéb vagy a pénzügyi eredményben mutathatók ki.
Ha valaki a július 3-án megjelent számviteli törvény-módosítást átolvassa, akkor az alapvető cél, a módosított uniós irányelv átvétele mellett találhat benne még néhány újdonságot. Ilyen újítás az is, hogy a magyar szabályozásban eddig ismert három üzleti vagy cégérték keletkezési mód közül kettő kikerült a törvényből. De mik ezek és hova lettek? Ez derül ki az ABT Trehand blogbejegyzéséből.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) előterjesztést készített a megváltozott munkaképességűek felülvizsgálatát meghatározó jogszabály átalakítására, amitől azt várják, hogy felgyorsulnak a vizsgálatok – írja a Népszava.
Érdekes, releváns számviteli eseteket dolgoz fel a 2 férfi 57 eset című könyv, és bizonyítja: a számvitel sem nem unalmas, sem nem száraz. Most a Rutinműveletek című fejezetből szemezgetünk; a könyv itt rendelhető meg.
2016-tól a nemzetközi trendeket és az uniós irányelvet követve Magyarországon is megszűnik a rendkívüli eredmény kategóriája. Az ABT Treuhand blogbejegyzéséből kiderül, mi történik az eddig rendkívüli eredménybe könyvelt tételekkel.
Érdekes, releváns számviteli eseteket dolgoz fel a 2 férfi 57 eset című könyv, és bizonyítja: a számvitel sem nem unalmas, sem nem száraz. Most a Termelés-szolgáltatásnyújtás című fejezetből szemezgetünk; a könyv itt rendelhető meg.
A számviteli törvény legfontosabb változásai között a mérleg- és az eredménykimutatás szerkezetének változását, a rendkívüli tételek törlését, és az osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások szabályainak módosulását lehet megemlíteni.
Érdekes, releváns számviteli eseteket dolgoz fel a 2 férfi 57 eset című könyv, és bizonyítja: a számvitel sem nem unalmas, sem nem száraz. Alább részletet közlünk a könyvből, amely itt rendelhető meg.
A vállalkozások egyre inkább a komplex adózási kérdésekre is kiterjedő tanácsadást várják el a mérlegképes könyvelőjüktől, miközben a kötelező kreditpontos továbbképzési rendszer az adózási kérdéseket mereven elkülöníti a számviteli szabályok ismertetésétől. „A vállalkozásoknak naprakész, gyakorlatias, sokrétű tudású szakemberekre van szüksége, míg a rendszer egyoldalú, papírszagú képzést ad” – jelentette ki Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke.
A lízing polgári jogi és számviteli fogalmának kezelését tisztázza többek között legfrissebb számában a Számviteli tanácsadó. A lapban olvashat még a céltartalékok megjelenítéséről és értékeléséről az IFRS-ekben és a támogatások elszámolásának könyvvizsgálói ellenőrzéséről is. A Számviteli tanácsadó 2015/6-os számát itt rendelheti meg.
Komoly változások következtek be a vállalkozások számviteli kötelezettségeit illetően. Az adminisztrációs terhek csökkenését jelenti, hogy lehetségessé vált az IFRS-ek szerinti egyedi beszámolókészítés, ezen kívül jelentős könnyítések történtek a számviteli törvény szerinti beszámolórendszer területén is.
A Polgári Törvénykönyv alapján a vezető tisztségviselők a jövőben fokozottabb felelősséggel kötelesek eljárni.