A számviteli törvény legfontosabb változásai között a mérleg- és az eredménykimutatás szerkezetének változását, a rendkívüli tételek törlését, és az osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások szabályainak módosulását lehet megemlíteni.
Érdekes, releváns számviteli eseteket dolgoz fel a 2 férfi 57 eset című könyv, és bizonyítja: a számvitel sem nem unalmas, sem nem száraz. Alább részletet közlünk a könyvből, amely itt rendelhető meg.
A vállalkozások egyre inkább a komplex adózási kérdésekre is kiterjedő tanácsadást várják el a mérlegképes könyvelőjüktől, miközben a kötelező kreditpontos továbbképzési rendszer az adózási kérdéseket mereven elkülöníti a számviteli szabályok ismertetésétől. „A vállalkozásoknak naprakész, gyakorlatias, sokrétű tudású szakemberekre van szüksége, míg a rendszer egyoldalú, papírszagú képzést ad” – jelentette ki Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke.
A lízing polgári jogi és számviteli fogalmának kezelését tisztázza többek között legfrissebb számában a Számviteli tanácsadó. A lapban olvashat még a céltartalékok megjelenítéséről és értékeléséről az IFRS-ekben és a támogatások elszámolásának könyvvizsgálói ellenőrzéséről is. A Számviteli tanácsadó 2015/6-os számát itt rendelheti meg.
Komoly változások következtek be a vállalkozások számviteli kötelezettségeit illetően. Az adminisztrációs terhek csökkenését jelenti, hogy lehetségessé vált az IFRS-ek szerinti egyedi beszámolókészítés, ezen kívül jelentős könnyítések történtek a számviteli törvény szerinti beszámolórendszer területén is.
A Polgári Törvénykönyv alapján a vezető tisztségviselők a jövőben fokozottabb felelősséggel kötelesek eljárni.
Megszavazta az Országgyűlés: több mint kétszerese lesz az egyszerűsített éves beszámoló értékhatára.
A Kormány 2015. június 12-én megszületett határozatában jóváhagyta a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolási célokra történő magyarországi bevezetésének ütemezését. A Deloitte összefoglalja a bevezetéssel és a szükséges felkészüléssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A vállalkozások 59 százaléka szeretne több információval rendelkezni a témában az EY felmérése szerint – derül ki az EY interntes újságunkhoz eljuttatott közleményéből.
A Számviteli Tanácsadóban megjelent cikksorozat tisztázza a halasztott adó fogalmát, szerepét, célját, valamint számítási példákon keresztül bemutatja, hogy bizonyos társasági adóalapot módosító tételek miként eredményeznek halasztott adófizetési kötelezettséget vagy halasztott adókövetelést.
A számviteli törvény nem tartalmaz részletes előírásokat a mezőgazdaság ágazati sajátosságaival kapcsolatban, így különösen fontos a sajátos gazdasági események elszámolásának módja a mezőgazdasági tevékenységek során.
Cikksorozatunk első részében a házipénztár szabályozásról, a pénzkezelési szabályzat felépítéséről, tartalmáról olvashattak. Most nézzük meg pár a gyakorlatban felmerülő esetet arról, hogy mire kell odafigyelnünk, hogy egy erre irányuló adóvizsgálaton a revizorok mindent rendben találjanak.
2015-ben az adóellenőrzések egyik kiemelt területe a házipénztárak szabályos vezetésének ellenőrzése.
A Wolters Kluwer Kft. május végén konferenciát rendez a költségvetési szervek 2014-es éves beszámolói alapján felmerülő problémákról, hibákról, az ezeket okozó gazdasági eseményekről és a hibákra adható gyakorlati válaszokról. A témában az előadóval, Szamkó Józsefnével, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt főosztályvezetőjével beszélgettünk.
2015. május 31-ig a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak le kell adniuk mérlegeiket, tehát közeleg az éves beszámoló benyújtásának határideje. Korábban – gyakorlatilag következmények nélkül – számos cég nem tett eleget ennek a kötelezettségének, azonban az elmúlt néhány évben a NAV részéről szigorítás következett be. Megjelentek a kényszer-végelszámolási eljárások, melyeket felváltottak a kényszertörlési eljárások. Tavaly már közel 30 ezer kényszertörlési eljárás indult, ami rekordnak számít a részben mérlegleadás elmulasztása miatti eljárások tekintetében.
A vállalkozásoknak a Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jei módosítása óta komoly fejtörést okoz a behajtási költségátalány helyes kezelése. Ezt a 40 eurónak megfelelő forintösszeget elméletileg a késedelmesen fizető vállalkozásoknak kell megfizetniük a hitelezőiknek. A problémát az okozza, hogy az esetek többségében ez valóban csak elméleti kötelezettség: a hitelezők nem igénylik, az adósok ténylegesen nem fizetik meg, de ennek ellenére a kötelezetteknek könyvelniük kell. Ez azonban jelentősen torzíthatja a kimutatott eredményt, egyes esetekben az egyébként jól működő vállalkozásokat papíron akár veszteségbe is fordíthatja, ami a legrosszabb esetben akár tulajdonosi pótbefizetést is vonhat maga után.
Csökkenthetők-e az árfolyammozgásokból eredő kockázatok, ha devizában vezetjük a könyvelést? Milyen devizanemeket enged választani a számviteli törvény?
Az Önkormányzatok 2014. évi mérlegének összeállításakor a felújítások, különös tekintettel a támogatásokból megvalósuló fejlesztések elszámolásakor rendszeresen problémaként merül fel az a kérdés, hogy az Önkormányzat által elnyert uniós forrásból megvalósított beruházást hogyan adja át az önkormányzat annak az intézménynek, amelynek a könyveiben az alaplétesítmény szerepel.
A számviteli törvény és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvénytervezet lehetővé teszi, hogy a magyar vállalkozások mintegy 97 százaléka a jövőben egyszerűsített éves beszámolót készíthessen – a tervezet hétfőn, a kormány honlapján jelent meg.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra kérte a Magyar Könyvvizsgáló Kamarát, hogy indítson fegyelmi eljárást és szabjon ki visszatartó erejű szankciót amennyiben van olyan könyvvizsgáló, aki a Széchenyi Kártya-programot érintő félmilliárd forintos csalás gyanúsítottjai között szerepel – közölte a szaktárca.
