Minden gazdálkodónak ki kell alakítania és írásba kell foglalnia a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát, amely magában foglalja a számviteli szabályzatokat is – írja a Számviteli Tanácsadó.
A mérlegkészítés feladatai között szerepel a vállalkozás saját teljesítménye értékének meghatározása és aktiválása a megfelelő mérlegsorokra – olvasható a Számviteli Tanácsadóban.
A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezői a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
A képviselet, a más helyett, más nevében való eljárás, jognyilatkozat-tétel lehetősége alapvető fontosságú az üzleti forgalomban.
Társaságunk az adóhatóságtól határozatot kapott, miszerint 100.000 Ft mulasztási bírságot vetnek ki azon indokkal, hogy a társaság nem tett eleget a 2012. évi beszámolót érintő közzétételi kötelezettségnek. Megnéztük a 2013. májusában – beszámoló közzétételét igazoló – visszakapott NAV igazolást: a társaság beszámolója be lett küldve. Viszont találtunk egy későbbi értesítést is, amely azt jelzi, hogy a társaság cégjegyzékszáma hibásan lett feltüntetve, ezért elutasították a közzétételt. Ez esetben jogos a NAV által kiszabott bírság? A társaság beküldte a beszámolót közzétételre. A fellebbezési határidő még nem telt le, és időközben, bár bírság kiszabást követően, a 2012. évi beszámolót közzétettük, az a nyilvánosan elérhető honlapon megjelent.
A startup cégek rendkívül innovatív – technikai – vállalkozások, gyakran piaci rést is kiaknázó termékeik, szolgáltatásaik a nemzetközi piacon is eladhatóak. Jellegzetességeik miatt adózási, számviteli szempontból nézve is sajátos problémákkal kell szembenézniük.
A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok nem kellő ismerete a legnagyobb gond – mondta Pankucsi Zoltán. A vizsgálaton elégtelent kapott cégekkel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett a tárca.
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2013-ban elkezdte a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) magyarországi bevezetésének előkészítését.
A bizalmi vagyonkezelésben részt vevők mindegyike lehet a számviteli törvény alanya, ezért a számviteli törvényt 2014. március 15-étől módosították.
A 2013-as mérlegek beadása előtt érdemes áttekinteni a főkönyvet, hogy megfelelő helyre kerültek-e az egyéb ráfordítás és egyéb bevétel kategóriába tartozó tételek, így különösen a továbbszámlázott büntetések, bírságok, az áthárított építmény- és telekadók, illetve az előző évi hibák – mutat rá a MAZARS. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint egyúttal azt is érdemes ellenőrizni, hogy ezeket adózási szempontból is a szabályoknak megfelelően kezeltük-e.
A céltartalék-képzés kötelező esetét, a várható kötelezettségekre képzett céltartalék képzésének egyes kérdéseit vizsgálja cikkünk.
A civil szervezeteknek nemcsak azért fontos a május 31-i határidő, mert eddig az időpontig kell az Országos Bírói Hivatalnak megküldeniük éves beszámolójukat, közhasznúsági mellékleteiket. A 2012. előtt nyilvántartásba vett közhasznú szervezeteknek valóban a lét a tét, hiszen a 2014. május 31-i véghatáridőig kezdeményezhetik a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetkénti újbóli nyilvántartásba vételüket. A határidőt elmulasztó szervezetek elveszítik közhasznú minősítésüket és az ezzel járó kedvezményeket. Május 31-én ezzel együtt több határidőre is figyelniük kell a civileknek.
A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén – ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz – végelszámolásnak van helye.
Az RSM DTM blog legfrissebb bejegyzésében a közelgő beszámoló-közzétételi határidőre tekintettel összegzi, milyen formai követelményekre érdemes odafigyelni, milyen tipikus hibák fordulnak elő évről évre, és milyen szankciókra számíthatunk az adóhatóság részéről, amennyiben nem felelünk meg a követelményeknek.
Bár a cégvezetők számára a május 31-i dátumról főképpen a társasági adóbevallások benyújtásának határideje jut eszébe, legalább ennyire fontos, és mulasztásának következményeit tekintve is meghatározó jelentőségű, hogy az éves beszámoló közzétételére és letétbe helyezésére vonatkozó határidő is ekkor jár le. A főbb tudnivalókról szól a BDO Magyarország alábbi összefoglalója.
Nem ritka, hogy a vállalkozások saját részvényeket vagy ezekre vonatkozó opciókat juttatnak munkavállalóiknak, esetleg más, velük kapcsolatba kerülő gazdasági szereplőknek.
Azt, hogy az adott támogatás hova tartozik az eredmény-kimutatásban, érdemes alaposan megvizsgálni – írja blogbejegyzésében az RSM DTM.
A transzferárak a vállalati gyakorlatban rendkívül fontos szerepet töltenek be. Számos funkciói közül a teljesítménymérés és -értékelés eszközeiként meghatározzák az egyes egységek pénzügyi értelemben vett eredményességét is.
2014. március 15-én lépett hatályba az új Ptk, amely többek között a pénzügyi lízingekkel kapcsolatosan is számos változást tartalmaz. Az új rendelkezés az operatív és pénzügyi lízingek számviteli elszámolására is hatást gyakorol, mely a számviteli törvényben szereplő, alábbi pénzügyi lízing fogalommagyarázatából ered; „13. pénzügyi lízing: a Polgári Törvénykönyv szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet”. A számviteli törvény korábban a pénzügyi lízinget a tulajdonjog megszerzése, illetve megszerezhetősége, vagy elővételi jog megléte alapján vizsgálta. Ez azonban az új Ptk. alapján nem egy szükséges feltétel.
A jogszabályi előírásoknál alacsonyabb saját tőkével rendelkező társaságok tulajdonosainak a további működéshez pótlólagos tőkét kell nyújtaniuk a leányvállalatuk számára.
