Online számlázót használ a vállalkozások többsége, és egyre fogékonyabbak az automatizmusokra is – ezt mutatja az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által készített reprezentatív felmérés, amely a hazai kis- és középvállalkozások (kkv), és egyéni vállalkozók számlázási szokásait vizsgálta a Számlázz.hu megbízásából.
A Társasági adóról szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés meghatározása nem azonos a számviteli törvény behajthatatlan követelésre vonatkozó felsorolásával. Jogeset.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint az adóhatóság ismét a könyvelők háta mögött fejleszti azt, amit a könyvelők fognak leginkább használni.
Továbbra is használatban maradhatnak azok a pénztárgépek, amelyek nem rendelkeznek érvényes forgalmazási engedéllyel – jelentette be Varga Mihály.
A nem nevesített költségek tekintetében azonban az adózónak kell bizonyítania, hogy azok a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel, a költségek minősítésénél az észszerű gazdálkodás követelményét azonban minden esetben szem előtt kell tartani, illetve figyelembe kell venni. Jogeset.
Mivel ma Magyarországon többmillióan élnek társasházban, és mivel a társasházak közös tulajdonban lévő elemeinek fenntartási költsége a tulajdonosokat terheli, a közös költség megtervezésének és főként elszámolásának kérdése kiemelt jelentőségű.
Az adóhatóság az ellenőrzés során adózótól szinte bármilyen dokumentum bemutatását és átadását kérheti, amely közvetlenül vagy közvetve kihat az adózó adókötelezettségeire. Adózók az irataikat és a gazdasági eseményeket tanúsító számviteli bizonylataikat különös körültekintéssel kötelesek megőrizni.
A források, a vállalkozás eszközeinek a saját és idegen forrását jelentik. Minden eszközt és szolgáltatást, mely a vállalkozás működésének folyamatos biztosításához szükséges, meg kell vásárolni, melynek forrása lehet idegen és saját forrás is. Amennyiben a saját tőke fogalmát vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy a saját tőke a vállalkozáshoz való vagyoni hozzájárulást jelenti, az érdekeltség mértékét és arányát fejezi ki. Az idegen forrásoknak, a másokkal szembeni kötelezettségeknek a vállalkozás vagyona jelenti a fedezetét. Az idegen források után kamatot kell fizetni, a saját tőke után pedig, amennyiben a vállalkozás nyereséges, a tulajdonosok osztalékot kapnak. Veszteséges gazdálkodás esetén a veszteséget saját tőkéből szükséges finanszírozni. A témát érintően számos kérdés felmerül, ilyen a negatív saját tőke esetet is.
2016. évben megváltozott a jogdíj fogalma és az elszámolható kedvezmény mértéke a társasági adóban. Azok számára, akik korábban is igénybe vettek ilyen típusú kedvezményt, 2020. évben lejárt a türelmi idő, ezért a 2021. évre vonatkozó társasági adóbevallásban már a megváltozott szabályokat kell érvényesíteni.
A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni. Jogeset.
Érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható. Amennyiben a számlakibocsátó éveken keresztül írásbeli szerződés megkötése nélkül tűri a műszaki berendezéseinek használatát, a használóval a használat mértékéről a számlázás alapjául szolgáló mérési jegyzőkönyveket készítenek, majd azok alapján kibocsátja a számláit, az adóköteles ügylet tényállásszerűen megvalósul, a számlák utólagos érvénytelenítésének nemteljesítés jogcímén nincs helye. Jogeset.
Sokszor okoz gondot, hogy egy szolgáltatás teljesítése, vagy a megvett termék szállítása hamarabb történik, mint a számla beérkezése. Ebben az esetben is az igénybe vett szolgáltatást, a beérkezett eszközöket rögzíteni kell, azonban nem a megszokott módon a Szállítók számlával szemben. Az alábbi Számviteli Navigátor ábránk erre a problémára nyújt Önnek segítséget, méghozzá úgy, hogy a folyamatot lépésről lépésre bemutatja a felmerülő jogszabályok és egyéb kapcsolódó dokumentumok megjelölésével.
Az Szt. 54. § (1) bekezdése a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésre vonatkozóan állapítja meg az értékvesztés szabályait, mely szerint mérlegkészítés során értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és mérlegkészítéskori piaci értéke között – veszteség jellegű- különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentő összegű. A szabály egyaránt vonatkozik a tartósan birtokolt, valamint a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedésekre. Jogeset.
Cégátalakítások, cégátstrukturálások sok formában előfordulhatnak,és sok okból is történhetnek: generációváltás, hitelfelvétel, pályázat, és így tovább. Cikkünkben az üzletág- átruházás számviteli és adójogi következményeit vázoljuk, dióhéjban.
A selejtezés célja, hogy a vállalkozás a feleslegessé, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, illetve a használhatatlan vagyontárgyakat használat alól végleges kivonja. Selejtezési eljárás lefolytatására döntő többségben a tárgyi eszközök, immateriális javak és a készletek esetében kerül sor. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
A belföldi „X” társaságot 2021-ben megvásárolta egy másik, szintén belföldi „Y” társaság. Az „X” társaság a cégfelvásárlást megelőzően jelentős összegű elhatárolt veszteséget halmozott fel, amelynek egy részét a 2021-es társaságiadó-alap terhére le kívánja írni. „X” társaság főtevékenysége a cégfelvásárlást megelőzően informatikai szolgáltatási tevékenység volt, azóta viszont a főtevékenysége megváltozott (könyvkiadás), amelyből a korábbi főtevékenységénél nagyobb összegű bevételre tesz szert. Mindemellett az informatikai tevékenységet is folytatja a társaság a cégfelvásárlás óta. Összességében tehát az eredeti tevékenysége mellett egy nagyobb volumenű, új tevékenységgel bővült az adózó tevékenységi köre. Jogosult-e ilyen esetben a társaság a cégfelvásárlást megelőzően felhalmozott veszteség leírására? („X” és „Y” nem „tőzsdei cégek”, „X” cégben a cégfelvásárlást megelőzően senki sem rendelkezett közvetlen vagy közvetett módon többségi befolyással.) Kérdés és válasz az Adó sszaklapból.
Új számlázó programra tértünk át, és későn vettem csak észre, hogy az első hat db kiállított elektronikus számlán a névnél nem szerepel a „kisadózó” felirat. Ezt a hibát később javítottam, a hetediktől kezdődően már helyesen állítottam ki a számlákat. Szeretném megkérdezni, hogy van-e teendőm ezen hat db számla javításával, vagy ez így elfogadható? Az Adó szaklap válasza.
Mint ahogy minden új év, a 2022. is számos számvitelt érintő jogszabály változását hozza. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a számviteli törvény és a Polgári Törvénykönyv számviteli elszámolásokat érintő legjelentősebb változásait. A számviteli törvény változásának többségénél a módosított szabályozást a 2021. évi beszámoló készítésénél lehetőség, míg a 2022. január 1-jétől kötelező lesz alkalmazni.
Szakmai videósorozatunk következő részében Bíróné Zeller Judit arról beszél, hogy a lízing szabályozása miként változott a világjárvány miatt.
Az adózási és számviteli szabályokat tkp. egységesen kell vizsgálni. Amennyiben az egyik területen új jogszabályi rendelkezés születik, új jogintézmény létrehozását biztosítja törvény, akkor szükségképpen az adott jogintézményre vonatkozó egyéb más rendelkezéseket is figyelembe kell venni. Amennyiben adózók élnek az új jogintézmények adta lehetőséggel, elképzelhető, hogy egyéb bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség is terheli őket pl. egy másik adónemre való áttérés vagy csoportos társasági adóalany létrehozása során.
