Online számlaadat-szolgáltatás: van átmeneti megoldás

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. július 15.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több lehetőség közül is választhatnak azok a cégek, amelyek a hónap végére sem készülnek fel a NAV-nak nyújtandó online számlaadat-szolgáltatásra. A Deloitte tanácsai.

Bár július 1-jén életbe lépett az oline számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, az adóhatóság július 31-ig haladékot adott azoknak, akiknek még nem sikerült megteremteniük a teljesítéshez szükséges feltételeket. A bírság alóli mentesülés azonban a hónap végéig is feltételekhez kötött, amely szerint regisztrálni kell a NAV online számla rendszerében, illetve a jelentési kötelezettség alá tartozó számlaadatoknak utólag, legkésőbb július végéig be kell érkezniük a hatósághoz – olvasható a Deloitte lapunknak küldött közleményében.

A valós idejű online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség július 1-jei hatályba lépésekor az adóhatóság 2018. július 31-ig tartó türelmi időszakot vezetett be annak érdekében, hogy azok, akik nem készültek el határidőre a kötelezettség teljesítéséhez szükséges fejlesztésekkel, mentesüljenek a bírság alól. Túl azon, hogy ebből az időszakból már alig több mint két hét van hátra, figyelembe kell venni azt is, hogy a bírság alóli mentesülés a hónap végéig is feltételekhez kötött. A mentességhez regisztrálni kell a NAV Online Számla rendszerében, illetve a jelentési kötelezettség alá tartozó számlaadatoknak utólag, legkésőbb július végéig be kell érkezniük a hatósághoz.

A kötelezettség teljesítése bizonyos gazdálkodók esetében jelentősebb fejlesztést igényelhet, így reális várakozás az, hogy az adóalanyok egy része a július 31-ig tartó türelmi időszak végéig sem készül majd el a megoldásával. Amennyiben a szükséges fejlesztések befejezése már belátható közelségbe kerül erre az időpontra, indokolt lehet egyeztetéseket kezdeni a területileg illetékes adóhatósággal. A NAV a bírságolási kérdésekben minden releváns körülményt figyelembe véve dönt, és az adózók proaktív magatartása, együttműködése, transzparens kommunikációja fontos értékelési szempont lehet később, amikor az adóhatóság esetlegesen szankciók alkalmazását mérlegeli.

Abban az esetben, ha az automatikus adatszolgáltatást előreláthatólag hosszabb ideig nem sikerül valamely adózónak teljesítenie a jelenlegi eszközeivel, mérlegelni kell, hogy milyen más megoldások, lehetőségek állhatnak rendelkezésre a türelmi időszak végével. Ennek első lépése a jelenleg alkalmazott számlázási folyamatok átgondolása lehet, vagyis annak meghatározása, hogy a feltételeket nem teljesítő számlázóprogram helyett tud-e az adóalany – akár csak átmenetileg – valamilyen más megoldást használni. Ha például több számlázó szoftvert is használ egy társaság, melyek között van olyan, amit felkészítettek az adatszolgáltatásra, kézenfekvő, hogy valamennyi, a jelentési kötelezettség alá tartozó számlát innen állítsanak ki addig, amíg a többi rendszerbe is bekerül az adott funkcionalitás. Cégcsoporton belül szintén átszervezhetők lehetnek a számlázási folyamatok, ha van olyan tagja a csoportnak, amelynél már működik az adatszolgáltatás. Ez a gyakorlatban meghatalmazottkénti számlázást jelenthet, amely során a számlakibocsátásra kötelezett társaság egy másik csoportcéget bíz meg a számlák tényleges kiállításával, aki az adatszolgáltatást is teljesíti. Meghatalmazotti számlázást természetesen külső szolgáltató is tud teljesíteni, így adott esetben a számlázási folyamat időszakos kiszervezése is megoldás lehet.

További alternatívaként a NAV saját online számlázó programja is használható, amely jelenleg az Online Számla tesztfelületen keresztül érhető el. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a szoftver használatához kötelezően elfogadandó ÁSZF alapján a megoldás belföldi áfa adóalany részére kiállított, 100.000 Ft összeget el nem érő áthárított áfa tartalmú számlákról is adatot szolgáltat, illetve annak használata az adózók részéről választást jelent arra irányulóan, hogy az összesítő jelentéstételi kötelezettséget a törvényi értékhatár figyelembe vétele nélkül (vagyis a 100.000 forint ÁFA-tartalmat el nem érő számlákra is kiterjedően) teljesítik.

„Amennyiben tehát valamely adózó azzal a helyzettel szembesül, hogy előreláthatólag a türelmi időszak végéig sem tud eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségének, érdemes minél előbb megfontolnia, hogy van-e olyan alternatív megoldás, eljárás, amit követni tud, annak érdekében, hogy ne kerüljön problémás helyzetbe, ne merüljön fel mulasztás az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésében” – mondta el Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Új vezető a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának élén
2020. július 1.

Új vezető a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának élén

2020. július 1-jétől Radványi László veszi át a PwC Magyarország Könyvvizsgálati üzletágának vezetését Balázs Árpádtól, aki hét évig volt ebben a pozícióban. A könyvvizsgálati üzletág magában foglalja a számviteli tanácsadási, a kockázatkezelési és kiberbiztonsági területeket, valamint a cég felnőttképzési központját, a PwC’sAcademyt is.  

Megrövidül a számlázási határidő júliustól
2020. június 19.

Júliustól fontos változást jelent a pénzügyi adminisztrációban, hogy a számla kiállítására megszabott határidő a teljesítést követő 15 napról 8 napra rövidül - írja az RSM blogja.

Könyvelőknek kedvez a NAV adatszolgáltatási kötelezettség (x)
2020. június 19.

Könyvelőknek kedvez a NAV adatszolgáltatási kötelezettség (x)

Alig két hét múlva lép hatályba a kötelező NAV adatszolgáltatás bővítésére vonatkozó jogszabály, ami bár a vállalkozásokat érinti, a könyvelőkre is extra feladatokat hárít. Érdemes azonban ezen a ponton tudatos döntést hozni, mert digitalizáció adta lehetőségek újabb kiugrási pontot mutatnak a vállalkozásoknak és a könyvelőiknek egyaránt.

A vevő a király, vagy mégsem? – vevőminősítés válsághelyzetben
2020. június 9.

A számviteli törvény előírja az adósok, vevők minősítését, és ennek alapján a lejárt követelésekre értékvesztés elszámolását, illetve bizonyos feltételek mellett, behajthatatlanság jogcímén kivezetésüket a könyvekből. Ez a minősítés egyébként sem egyszerű feladat, de a jelenlegi helyzetben még inkább kihívást jelent.