Online számlaadat-szolgáltatás: van átmeneti megoldás

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. július 15.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több lehetőség közül is választhatnak azok a cégek, amelyek a hónap végére sem készülnek fel a NAV-nak nyújtandó online számlaadat-szolgáltatásra. A Deloitte tanácsai.

Bár július 1-jén életbe lépett az oline számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, az adóhatóság július 31-ig haladékot adott azoknak, akiknek még nem sikerült megteremteniük a teljesítéshez szükséges feltételeket. A bírság alóli mentesülés azonban a hónap végéig is feltételekhez kötött, amely szerint regisztrálni kell a NAV online számla rendszerében, illetve a jelentési kötelezettség alá tartozó számlaadatoknak utólag, legkésőbb július végéig be kell érkezniük a hatósághoz – olvasható a Deloitte lapunknak küldött közleményében.

A valós idejű online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség július 1-jei hatályba lépésekor az adóhatóság 2018. július 31-ig tartó türelmi időszakot vezetett be annak érdekében, hogy azok, akik nem készültek el határidőre a kötelezettség teljesítéséhez szükséges fejlesztésekkel, mentesüljenek a bírság alól. Túl azon, hogy ebből az időszakból már alig több mint két hét van hátra, figyelembe kell venni azt is, hogy a bírság alóli mentesülés a hónap végéig is feltételekhez kötött. A mentességhez regisztrálni kell a NAV Online Számla rendszerében, illetve a jelentési kötelezettség alá tartozó számlaadatoknak utólag, legkésőbb július végéig be kell érkezniük a hatósághoz.

A kötelezettség teljesítése bizonyos gazdálkodók esetében jelentősebb fejlesztést igényelhet, így reális várakozás az, hogy az adóalanyok egy része a július 31-ig tartó türelmi időszak végéig sem készül majd el a megoldásával. Amennyiben a szükséges fejlesztések befejezése már belátható közelségbe kerül erre az időpontra, indokolt lehet egyeztetéseket kezdeni a területileg illetékes adóhatósággal. A NAV a bírságolási kérdésekben minden releváns körülményt figyelembe véve dönt, és az adózók proaktív magatartása, együttműködése, transzparens kommunikációja fontos értékelési szempont lehet később, amikor az adóhatóság esetlegesen szankciók alkalmazását mérlegeli.

Abban az esetben, ha az automatikus adatszolgáltatást előreláthatólag hosszabb ideig nem sikerül valamely adózónak teljesítenie a jelenlegi eszközeivel, mérlegelni kell, hogy milyen más megoldások, lehetőségek állhatnak rendelkezésre a türelmi időszak végével. Ennek első lépése a jelenleg alkalmazott számlázási folyamatok átgondolása lehet, vagyis annak meghatározása, hogy a feltételeket nem teljesítő számlázóprogram helyett tud-e az adóalany – akár csak átmenetileg – valamilyen más megoldást használni. Ha például több számlázó szoftvert is használ egy társaság, melyek között van olyan, amit felkészítettek az adatszolgáltatásra, kézenfekvő, hogy valamennyi, a jelentési kötelezettség alá tartozó számlát innen állítsanak ki addig, amíg a többi rendszerbe is bekerül az adott funkcionalitás. Cégcsoporton belül szintén átszervezhetők lehetnek a számlázási folyamatok, ha van olyan tagja a csoportnak, amelynél már működik az adatszolgáltatás. Ez a gyakorlatban meghatalmazottkénti számlázást jelenthet, amely során a számlakibocsátásra kötelezett társaság egy másik csoportcéget bíz meg a számlák tényleges kiállításával, aki az adatszolgáltatást is teljesíti. Meghatalmazotti számlázást természetesen külső szolgáltató is tud teljesíteni, így adott esetben a számlázási folyamat időszakos kiszervezése is megoldás lehet.

További alternatívaként a NAV saját online számlázó programja is használható, amely jelenleg az Online Számla tesztfelületen keresztül érhető el. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a szoftver használatához kötelezően elfogadandó ÁSZF alapján a megoldás belföldi áfa adóalany részére kiállított, 100.000 Ft összeget el nem érő áthárított áfa tartalmú számlákról is adatot szolgáltat, illetve annak használata az adózók részéről választást jelent arra irányulóan, hogy az összesítő jelentéstételi kötelezettséget a törvényi értékhatár figyelembe vétele nélkül (vagyis a 100.000 forint ÁFA-tartalmat el nem érő számlákra is kiterjedően) teljesítik.

„Amennyiben tehát valamely adózó azzal a helyzettel szembesül, hogy előreláthatólag a türelmi időszak végéig sem tud eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségének, érdemes minél előbb megfontolnia, hogy van-e olyan alternatív megoldás, eljárás, amit követni tud, annak érdekében, hogy ne kerüljön problémás helyzetbe, ne merüljön fel mulasztás az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésében” – mondta el Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.


Kapcsolódó cikkek:


A behajthatatlan követelés a társasági adóban
2019. augusztus 7.

A vállalkozások üzletmenetük során szembesülhetnek azzal, hogy egy másik adózóval szemben fennálló, elismert, lejárt követelésüket nem tudják érvényesíteni, mert az érintett fél nem fizet, és esetlegesen nem is elérhető. Szintén előfordul, hogy egy társaság utólag értesül arról, hogy egy korábbi partnerét – akivel szemben fennálló követelése még a könyveiben szerepel – törölték a cégnyilvántartásból, kényszertörlési, csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatását követően. A gazdálkodókban felmerül ilyenkor a kérdés: az érintett követelés tekinthető-e, és ha igen, milyen feltételekkel behajthatatlan követelésnek. Az Adó szaklap írása a behajthatatlan követelés számviteli és társaságiadó-vonatkozásait járja körbe.

A pénzügyi lízing számviteli problémái
2019. augusztus 6.

A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó, amiről akár azt is hihetnénk, hogy mindent tudunk róla. Az utóbbi idők szakmai megkeresései azonban azt mutatják, hogy a kapcsolódó kérdések újra és újra felmerülnek, hiszen mikor már lassan minden a témához kötődő írás az IFRS 16-ról, annak izgalmas, és gyökeresen új megközelítéséről szól, a lízingbevevőknek még nem ez a fontos…

Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.