Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.
Szakmai partnerként és szponzorként támogatja Magyarország egyik legjelentősebb fintech cége, a Számlázz.hu a Luca Pacioli Középiskolás Versenyt, amelynek célja fiatalok számviteli, pénzügyi és adózási ismereteinek fejlesztése. A megmérettetésben a Kárpát-medencében tanuló magyar középiskolások vehetnek részt, ám nemcsak a versenyzőket, hanem a felkészítő tanárokat és a legtöbb diákot delegáló iskolát is díjazzák.
A gyorsan változó gazdasági környezetben gyakoriak a cégstruktúrákat érintő változások, az átalakulások, egyesülések, szétválások, és ennek okán sokszor merülnek fel jogértelmezési kérdések a jogelőd és jogutód társaságok adókötelezettségeit illetően. Jelen cikkünkben a veszteségelhatárolás kérdéskörét vizsgáljuk beolvadás esetén.
Általában is igaz, ha késedelmesen fizetünk ki valamilyen díjat, akkor annak szankciója van. Nyilván az összeg nagyságától, mulasztás fajtájától is függ, de szankció lehet késedelmi pótlék, adott esetben pl. a szolgáltatás kikapcsolására is sor kerülhet. Abban az esetben, ha adóeljárásban vagy magánszemély, vagy az adóalany késedelmesen teljesíti adófizetési kötelezettségét, akkor késedelmi pótlék terhelheti az adózót.
A gyakorlati életben számos esetben fordul elő, hogy hivatali, üzleti úton vesz részt egy cég munkavállalója külföldön, és a beszerzésekről nem tud, illetve elfelejt a cég nevére szóló számlát kérni – beszerzéseit csupán nyugtákkal, fizetést igazoló bizonylatokkal, egyéb dokumentumokkal tudja igazolni. Ezekben az esetekben mindig felmerül az a kérdés, hogy a cégek ezen bizonylatokat hogyan számolhatják el, mi azok helyes adójogi megítélése és kezelése.
Levezetjük, miért szükséges a céltartalék-képzés, és ismertetjük a szabályozást.
A cikksorozat befejező részében néhány speciális esetkörről lesz szó.
Nem minden leltárhiány von maga után áfafizetési kötelezettséget. Bemutatjuk a szabályozást.
A meghatalmazotti számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásnál speciális szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor az ügylet külföldön teljesül, illetve amikor az értékesítő vagy a meghatalmazott külföldi adóalany.
Meghatalmazott általi számlakibocsátásnál a gyakorlatban felmerült kérdések érintik az alkalmazandó devizaárfolyam és az adatexport funkció témakörét.
A meghatalmazott által kibocsátott számlának speciális feltételeket is teljesítenie kell ahhoz, hogy adóigazgatási azonosításra alkalmasnak minősüljön. Az önszámlázást külön jelölni szükséges a számlán.A meghatalmazott által kibocsátott számlának speciális feltételeket is teljesítenie kell ahhoz, hogy adóigazgatási azonosításra alkalmasnak minősüljön. Az önszámlázást külön jelölni szükséges a számlán.
Magyarország egyik legnagyobb fintech vállalata, a több, mint 700 ezer vállalkozást kiszolgáló Számlázz.hu összesítette a 2023-as adatokat. Tavaly a rendszerében 108 millió 125 743 darab számlát és nyugtát állítottak ki, ami jelentős növekedés a 2022-ben kiállított 102 millió darabhoz képest.
Cikkünkben összefoglaljuk a Számviteli törvény (Szt.) 2023. évi főbb változásait, amelyek az év során több jogszabályban kerültek szabályozásra.
Amennyiben az adóalany befogad egy elektronikus számlát, akkor azt elektronikusan is köteles megőrizni és értelemszerűen az elektronikus számla kibocsátóját is megőrzési kötelezettség terheli. A megőrzés, avagy archiválás még a „hagyományos”, papír alapú számlák esetében is számos kérdést felvethet, az elektronikus számlákra pedig ez hatványozottabban igaz. Jelen cikkünkben az elektronikus számlák megőrzésének legfontosabb szabályait járjuk körbe!
Cikkünkben röviden összefoglaljuk a Számviteli törvény (Szt.) 2023. évi főbb változásait, amelyek az év során több jogszabályban kerültek szabályozásra.
A meghatalmazott általi számlázásra nem feltétlenül vonatkoznak a magyar jogszabályi előírások.
Az Európai Bizottság VAT in Digital Age (VIDA) javaslatcsomagja az EU tagállamokban kötelezővé tenné az elektronikus számlázást a közösségen belüli ügyletek esetében, illetve egy új, majdnem valós idejű digitális adatszolgáltatási rendszer bevezetését is előírná. Az e-számla fogalmának módosítására és a számlabefogadói beleegyezés eltörlésére eredetileg 2024 elején került volna sor, lehetővé téve a tagállamoknak, hogy derogáció nélkül bevezessék a kötelező, az EU sztenderdnek megfelelő e-számlázást, a projekt azonban csúszik, ezért várhatóan jövőre még egyáltalán nem lépnek hatályba ezek a rendelkezések az EU-n belül sem. Egyelőre így fellélegezhetnek azon magyar vállalkozások, akiknek nehézséget okozott volna az átállás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szükséges a kérdéssel foglalkozni, hiszen, a következő években várhatóan kötelezővé válik az e-számlázás –foglalja össze a Niveus Consulting Group.
A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott is eleget tehet.
2024-től módosul a mérlegképes könyvelő képzésre vonatkozó hatályos jogszabály, a kurzus hatósági képzéssé alakul át. Ugyan a pontos közlemény még nem jelent meg, azt már most is tudni: az eddig jól működő távoktatási rendszer januárral megszűnik, a helyére a jelenléti oktatás lép.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 65. § (7) bekezdése alapján a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni; azt legkésőbb a mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként le kell írni a megfelelő dokumentumok alapján és a megfelelő mértékben.
