Problémás az emissziós jogok elszámolása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az emissziós jogok számviteli elszámolása ugyan viszonylag szűk vállalkozói kört érint, de éppen a specialitása miatt merülhetnek fel szakmai kérdések és problémák.
Az IFRS rendszerén belül az emissziós jogok számviteli elszámolására megalkotott IFRIC 3 értelmezést 2005 júniusában visszavonták. Mivel azonban más irányadó útmutatás ebben a témában nem áll rendelkezésre, a gyakorlatban sokan alkalmazzák az ebben foglalt előírásokat.
A visszavont IFRIC 3
Az IFRIC-értelmezés „cap-and-trade” rendszerben kezeli a kibocsátási egységeket, tehát a kibocsátási időszak elején meghatározott mennyiségű egységet kap a résztvevő, amelyből az időszak végén a kibocsátásnak megfelelő mennyiséget vissza kell szolgáltatnia a hatóságnak. Az IFRIC-értelmezés szerint a széndioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerben létrejön:
- a kibocsátási egységek kimutatására szolgáló eszköz,
- kormányzati támogatás, valamint
- kötelezettség a kibocsátási egység visszaadására a szennyezőanyag-kibocsátás nagyságával megegyező összegben.
Amennyiben az egységeket valós értékük alatt bocsátják ki, akkor a bekerülési érték az egységek valós értéke lesz, és a valós érték és a kibocsátási érték közötti különbséget állami támogatásként kell értelmezni. Az emissziós jogok értékelésének módszere megegyezik az IAS 38 immateriális javak standardban meghatározott értékelési módszerekkel, azaz a gazdálkodó saját döntése alapján vagy a bekerülési érték modell (múltbeli érték) vagy az átértékelési modell (valós érték) szerint értékeli az egységeket a megjelenítést követően.
Mit mutat a gyakorlat?
Az IFRIC 3 értelmezés visszavonásának elsődleges oka az volt, hogy az EFRAG (Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport) megítélése szerint az értelmezésben felvázolt egyik értékelési modell sem volt megfelelő. Az IFRIC 3 értelmezés visszavonásával az egyre nö vekvő uniós emisszió-kereskedelem résztvevői megbízható, hiteles számviteli útmutatás nélkül maradtak. Nem meglepő, hogy újabb és újabb alkalmazott számviteli elszámolások jelentek meg a gyakorlatban.
A gyakorlati felmérések azt mutatják, hogy az IFRIC 3 értelmezés kezdeti negatív visszhangjának eredményeként a vállalkozások kisebb része alkalmazza a visszavont IFRIC 3 értelmezést. Feltehetően ennek az az oka, hogy az eredmény oldaláról volatilitást okozhat. A többi alkalmazott elszámolás viszonylag kis eltéréseket mutat egymástól. A vállalkozások 60%-a nulla értéken mutatja ki a kapott jogokat, jóllehet a kötelezettség értékelése eltérő módokon történik. A legelterjedtebb kötelezettségértékelés a rendelkezésre álló jogok könyv szerinti értéke alapján történik, de a piaci és a szerződéses árak alkalmazása is előfordul.
Az emissziós jogok számviteli elszámolására Madarasiné Dr. Szirmai Andrea ad elméleti és gyakorlati útmutatót a Számviteli Tanácsadó 2012/10. számában megjelent cikkében, amely hasznos segítség mindazoknak, akiket ez a speciális kérdés érint.